2011 szeptemberében, miközben A térkép és a táj című regényét népszerűsítette, Michel Houellebecq egyszerűen eltűnt. Pár napig azt sem tudták, él-e vagy meghalt (közben vad találgatások kezdődtek, egészen változatos magyarázatokkal, melyek szerint az al-Kaida rabolta el, de az is lehet, hogy a földönkívüliek), majd egyszercsak előkerült, és mintha mi sem történt volna, folytatta a promóciós körutat.
Az eltűnés napjairól azután film készült (rendező: Guillaume Nicloux), melyben három fickó rabolja el az írót (akit ki más alakítana, ha nem Houellebecq maga), majd a Kiábrándult Értelmiségit egy vidéki házba hurcolják, és váltságdíjat követelnek érte. A film szerint Houellebecq nem egy mintatúsz, hiszen az író állandóan kisebb engedményeket, szívességeket csikar ki fogvatartóiból, a végeredmény pedig egy kifordított Stockholm-szindróma lesz, melyben az elkövetők egyre nagyobb szimpátiával tekintenek foglyukra.
A filmet a jelenleg is zajló berlini filmfesztiválon mutatták be először a közönségnek. A bemutató után készített amatőr felvételen felbukkan a szerző is.
„Maguk a film első nézői” – mondta Houellebecq a berlini bemutatón. „Talán az utolsók is” – tette hozzá, önmagát nem meghazudtolva. Majd a teljes felelősséget Guillaume Nicloux rendezőre hárította, hiszen az ő őrült ötlete volt az egész. „Még ha a film megbukik is, én nem hagyom abba az írást” – viccelődött az író.
