Hófehérke gyermeket vár a gonosz farkastól

-Szűcs Gyula- | 2008. február 04. |
Mi a közös a New Yorkba menekült meseszereplők napi gondjaiban, a saját gyermekük által meggyilkolt űrlovagok családi krónikájában, és a délszláv háború idején elszakított testvérek könnyes-korditfüstös egymásra találásában? Mindhárom veszettül jó képregénysorozat, és idén végre magyarul is megjelennek. Nagyvárosi mese, eposzi ívű science-fantasy, balkáni cyberpunk - már most kijelenthetjük, hogy 2008 a felnőttképregények éve lesz!

A beharangozót kezdjük az Eisner-díjas Fabulákkal, amit a Képes Kiadó márciusra ígér. A klasszikus mesék agyonkoptatott kliséit zseniálisan újrahasznosító képregénysorozatban Hófehérke, Csipkerózsika, Piroska, a Szőke Herceg és a többi mesehős a mi világunkba kénytelen menekülni az otthonukat feldúló titokzatos Ellenség elől. New York közepén megalapítják Fabletownt, és maradék varázserejükkel elrejtik a kíváncsi tekintetek elől. A polgármesternek megválasztott Hófehérke törvénykezései alapján mindenki tiszta lappal indulhat az új hazában, de sok meseszereplőt még mindig a múlt árnyai kísértenek. A Fabulák alkotója, Bill Willingham rögtön egy szövevényes gyilkossági üggyel nyit az első részben: Hófehérke testvére, Red Rose eltűnt, a lakásában pedig több a vér, mint Rob Zombie horrorfilmjeiban együttvéve.

Az eset Fabeltown rendőrfőnökéhez, a Csúnya Gonosz Farkashoz kerül. Ő a sorozat legstílusosabban átértelmezett meseszereplője. Láncdohányos, ballonkabátos, keserűen monolgizáló zsaru, aki csak a legnagyobb titokban találkozhat a noirokból kihagyhatatlan Végzet Asszonnyával: Hófehérkével! Persze a három kismalac még mindig nem bocsátotta meg a Farkasnak azt az ominózus házrombolást. Sőt, a róka, a három medve, és a többi jól ismert állatszereplő, aki nem tud emberi alakot ölteni, és a várostól távoli Farmon kénytelen élni, lázadással akar véget vetni az igazságtalan gettósításnak. Tetézi a bajt, hogy a titokzatos Ellenség megtalálta a módját, hogy a mesehősök után jöjjön Fabletownba, ráadásul a Szőke Herceg is bejelenti, hogy indulni akar a polgármester-választáson. Hófehérkének tehát nincs könnyű dolga, és ekkor még nem is tudja, hogy gyermeket vár a közutálatnak örvendő Farkastól. A Fables első 22 oldala angolul megtekinthető a DC honlapján, James Jean szó szerint meseszép borítófestményei pedig itt.

A hazai fantasy piacot uraló Delta Vision a Hódítók hatalma után egy újabb nehézsúlyú francia képregénysorozattal, a Metabárókkal jelentkezik idén. Alejandro Jodorowsky epikus ívű sci-fije a Dűne-regények hangulatát idézi - ami nem csoda, hiszen a chilei polihisztor 1975-ben egy tizenkét órás Dűne-filmet akart készíteni, amiben Orson Welles játszotta volna Harkonnen bárót, Salvador Dalí a Császárt, Mick Jagger Freyd Rauthát, Alain Delon pedig Duncan Idahót de végül anyagi okok miatt elmaradt a forgatás.

A Metabárók családja az Atreidesekhez hasonló szupertápos harcos-kalmár-uralkodó dinasztia, történetüket az utolsó Metabáró (a Névtelen) meséli el, valamikor a távoli jövőben. A szerelemben, intrikában és lövöldözésben bővelkedő családmese az ükapa, Othon von Salza keserédes történetével indul: a Császár ikergyermekeit megmentő ünnepelt hős beházasodik Castaka báró familiájába, ahol a férfi családtagok a bushitaka útját járják. A bushitaka tradíciója szerint a bárói cím csak úgy örökölhető, ha a fiú egy halálig tartó párbajban legyőzi az apját. A küzdelmet hagyományos fegyverekkel (karddal és lándzsával) vívják, egy olyan korban, amikor mindenki plazmavetőt, és impulzuspuskát használ, a határmenti konfliktusokat pedig többszázezres űrhajóflottákkal szokás rendezni.

A Metabárók mesterien vegyíti az Oidipusz-mondakört a vallásfilozófiával, az ezotériával és a tudományos fantasztikummal. A filmszerű vágásokkal tarkított oldalkompozíciókon nagyon érződik Jodorowsky  mozgóképes múltja (El Topo, A szent hegy), bár ez nem kis részben a rajzoló Juan Gimenez érdeme. Az idén várható 200 oldalas kötetben Othon, az ükapa, Honorata, az ükanya, és Aghnar, a dédapa története kap majd helyet.

Feltámadni látszik halottaiból a Titkos Fiók kiadó is: jön a Szörny ébredése-ciklus régóta várt második kötete, a December 32. Az alkotó, Enki Bilal Jodorowskyhoz hasonlóan szintén tett már kirándulást a filmek világába (Tykho Moon, Immortal), jellegzetes repülő taxis nagyváros-ábrázolása az Ötödik elemben is visszaköszönt.

A szörny ébredése-tetralógia Bilal leglíraibb önvallomása: cyberpunk környezetbe csomagolt háborúellenes szózat, annak a jövőképnek a felvázolása, amit Bilal semmiképpen sem akar megélni, hiszen a családja pont emiatt menekült Szerbiából Franciaországba. A December 32 történetének főhőse három árva, Nike, Leyla és Amir, akiket a délszláv háború pokla szakított el egymástól, hogy aztán felnőttként újra találkozzanak.

2026-ban járunk. Megvalósult minden, amit Philip K. Dick betépve leírt a regényeiben: Nike emlékezet-szakértőként dolgozik a Világemlékezet Központi Adatbankjánál, de a munkájáért jóformán csak fejfájást kap cserébe. Sajátos agykontroll-módszereivel hol a másik két árvát keresi, akiket Szarajevóban látott utoljára fél éves korában, hol a kormányügynököknek dolgozik, akik az Obscurantis Order nevű radikális szervezet uralomra kerülését akarják megakadályozni. Titkos összeesküvés, fejbe ültethető szupertechnológia, szeretet, gyűlölet, testvéri összetartás és kíméletlen társadalomkritika - a Szörny ébredése-sorozatban együtt van minden, amiért szeretjük a Karamazov testvéreket, a Szárnyas fejvadászt (helyesebben: Philip K. Dick teljes életművét), és a Harcosok klubját. A December 32 előzményének néhány oldala megtekinthető a kiadó honlapján.