Október 6-án este 10 órakor jelentették be a 2009-es Man Booker Díj nyertesének nevét. Az 50.000 angol fonttal járó legnagyobb presztizsű angolszász irodalmi kitüntetést Hilary Mantel Wolf Hall című regényével érdemelte ki. Mantel győzelme nem nevezhető váratlannak. A már kétszeres Booker-díjas és Nobel-díjas John Maxwell Coetzee (Summertime) és a korábban egyszer díjazott A.S. Byatt (The Children's Book) mellett Mantel diadalára fogadtak a legtöbben.
Az 57 éves, Derbyshire-ből származó írónő Londonban végezte jogi tanulmányait, majd szociális munkásként dolgozott Botswanában és Szaud Arábiában, mielőtt visszatért volna a szigetországba. Egyik első regényében megörökítette keleti emlékeit, későbbi művei viszont a jellegzetes (vagy jellegtelenül jellegzetes?) Észak Anglia vidékén játszódnak. A kilencvenes évek elején nagy sikert aratott A Place of Greater Safety című történelmi regénye, mely a francia forradalom időszakát dolgozta fel. A 2003-ban publikált Giving Up the Ghost: A Memoir című regény érdekes vállalkozásnak tekinthető a pályáján. Ebben a regényben az önéletrajz, a fikció és a valóság lehetséges határvonalait összemosva az írás kérdéseit kutatja.
Eddigi legnagyobb kritikai sikere minden kétséget kizáróan az idén megjelent Wolf Hall. Mantel regénye meghökkentően, líraian és szikáran, a humort sem mellőzve meséli újra a hatalomra törő idealista és opportunista Thomas Cromwell élettörténetét. Remek képet fest VIII. Henrik királyi udvaráról, az intrika formáiról, valamint a korabeli londoni alvilág életét is feltérképezi. A regény miatt és a Bookert övező hatalmas marketing és médiahadjárat miatt újra napirendre került Thomas Cromwell és Morus Tamás történelmi megítélése.
