Fotó: Tóth László
Háy János író és Beck Zoli, a 30Y frontembere egy véletlennek köszönhetően ismerték meg egymást. Nyolc évvel ezelőtt mindkettejüket meghívták egy fotózásra az akkor még épülő 4-es metró Móricz Zsigmond körtéri megállójába, mondván, hogy a magyar underground figuráit a föld alatt fogják lefotózni. Ezen a eseményen sodródtak egymás mellé és kezdtek el beszélgetni. A találkozás pedig olyan mély nyomot hagyott bennük, hogy még aznap elhatározták, valami közös dologba fognak kezdeni.
Beck Zoltán, Háy János: Háy come Beck
ZAJZAJZAJ KFT, 2018, 4990 HUF
A nagy egymásra találásnak az lett az eredménye, hogy létrehoztak egy közös zenés-irodalmi pódiumestet, amelyen rendszerint a szépirodalom és a popkultúra határait feszegették.Versekkel, dalokkal, novellákkal léptek fel szerte az országban, műsoruknak pedig az lett a címe, hogy Háy come Beck.
A közösen létrehozott „játékból” most újabb alkotás született: egy hangoskönyv, amely ezeknek az estéknek a lenyomata. Bár a lenyomatnál azért mégis több, hiszen tartalmazza a már megszeretett verseket és dalokat, az új szerzeményeket, a felvétel hangulatát rögzítő tizenkét képeslapot és tetoválásokat.
Hallgass bele a dalokba és nézd meg hogyan zajlott a közös munka:
„Majdnem hangoskönyv, de itt a majdnem nem azt jelenti: se ez se az, hanem azt, hogy ez is meg az is, meg még.”
„Azt nem lehet visszaadni lemezen, amit a színpadon. Mégis az van, hogy a János ott ül az ágyad szélén, úgy mesél.”
„Azt kérdezted, hogy a Háy come Beck most szomorú vagy vidám? Mert annyit nevettél, azt mondtad, aztán meg néha majdnem bőgtél.”
„A Peti utazó producer volt. A felvételeket ő is csinálta, néha a János lakásán, vagy a csillebérci házban, vagy Pécsett, a 30Y stúdiójában, meg néha a saját lakásában. Kellett volna fénykép a Vili kutyával.”
„Amikor a tárgyon gondolkodtunk, a konkrét tárgyról, érted, a dobozról meg a benne lévő dolgokról és nem a lemez tartalmáról, mert azt már tudtuk pontosan, akkor azt gondoltuk: semmi se legyen szabványos. Mert így pont olyan, mint a Háy come Beck.”