Being a Writer (~ Írónak lenni) címmel tavaly jelent meg Travis Elborough és Helen Gordon könyve, melyben híres írók tippjeit, tanácsait, esszéit osztották meg az írásról. Ha valakinek az volt az újévi fogadalma, hogy végre valahára elkezdi/továbbírja/ befejezi a könyvét, akkor van egy jó hírünk: nincs egyetlen helyes útja-módja annak, hogyan lehetünk írók. Ennek demonstrálására a Guardianben be is mutattak tíz olyan tanácsot, amit, ha akarunk, megfogadunk. Ha akarunk, nem.
1. Hilary Mantel – Egy kis arrogancia mindig segít
A kétszeres Booker-díjas angol írónő szerint az író leghasznosabb tulajdonsága az önbizalom, vagy az arrogancia, már ha kezelni tudjuk. Hiszen azért írsz, hogy közszemlére tedd magad, és muszáj bíznod a saját képességeidben, amikor a világ nem mutatja jelét annak, hogy ebben egyetértene veled.
(Kép)
2. Lev Tolsztoj és HP Lovecraft – Találd meg azt az órát, amelyik neked a leginkább megfelel!
Tolsztoj a korai kezdésben hitt. Mindig reggel írt, mert szerinte az ember agya akkor különösen fogékony, és ébredés után támadtak a legjobb gondolatai. Lovecraft ezzel szemben éjjel dolgozott, és szerinte az ember addig nem is tudhatja, hogy ő maga író-e, míg nem próbált meg éjszaka írni.
3. William Faulkner – Olvass, hogy írj!
Olvass, olvass, olvass el mindenfélét – ponyvát, klasszikust, jó és rossz irodalmat, és nézd meg, ők hogyan csinálják. Szívd magadba az olvasottakat, majd írj! Ha jó, az ki fog derülni, ha rossz, hajítsd ki az ablakon.
4. Katherine Mansfield – Írj bármit, minthogy ne írj semmit se!
Az új-zélandi novellista azt vallotta, hogy emlékei szerint mindig írt. Persze volt közte olyan is, amit ő maga „locsogásnak” nevezett. De még mindig jobb ilyesmit írni, mint semmit sem.
(Kép)
5. Ernest Hemingway – Állj le, ha jól megy!
Mindig félbe kell szakítani az írást, ha jól megy a dolog, és nem szabad aggodalmaskodni miatta másnapig, amikor az ember újra nekifekszik az írásnak. Hemingway szerint ez idő alatt a tudatalattink dolgozik, ám ha tudatosan próbálunk agyalni rajta, akkor az agyunk már azelőtt elfárad, hogy nekikezdhetne a munkának.
6. John Steinbeck – Egyszerre csak egy oldal
Engedjük el azt, hogy egy 400 oldalas regényt írunk, egy nap csak egyetlen oldalt kell írni. Ez segít.
7. Miranda July – Ne aggódj a vacak vázlatok miatt!
Amikor az első regényét írta, akkor hazaérve az irodából mindig az járt a fejében, hogy bár még mindig nagyon bírja a sztorit, de azért nem lenne egy hátrány, ha jobban lenne megírva. „Akkor nem vettem észre, hogy az első piszkozatot írom.” Szerinte ez a legkeményebb dió, utána már sokkal könnyebb volt, olyan, mintha gyurmázna, csak tovább kellett dolgoznia az anyagon.
8. F. Scott Fitzgerald – Ne írj és igyál egyszerre!
Egy novellát még össze lehet hozni egy palack alkohol mellett, ám a regényhez olyan mentális sebességre van szükség, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a teljes mintázat a fejünkben legyen, és a mellékes dolgokat kegyetlenül kiirtsuk. „Bármit megadnék érte, ha Az éj szelíd trónján harmadik részét nem stimulánsokon élve írtam volna.”
(Kép)
9. Zadie Smith – Szakadj le az internetről!
Csak olyan gépen szabad dolgozni, aminek nincs internetkapcsolata.
10. Muriel Spark* – Szerezz be egy macskát!
Ha erősen akarsz koncentrálni egy problémára, különösen, ha valamiféle írásról van szó, akkor az a legjobb, ha beszerzel egy macskát. A macska bizonyára felugrik majd az íróasztalodra, és leheveredik a lámpa alá. A macska ettől roppant elégedett lesz. És higgadt. Ez a nyugalom lassan átragad rád is, és újra tudsz összpontosítani. Nem kell örökké a macskát nézni, elég, ha veled van. A koncentrációra gyakorolt hatása jelentős, egyúttal pedig nagyon rejtélyes.
*(vagy inkább Mrs. Hawkins nevű karaktere A Far Cry from Kensington című regényből)
