Being a Writer (~ Írónak lenni) címmel tavaly jelent meg Travis Elborough és‎ Helen Gordon könyve, melyben híres írók tippjeit, tanácsait, esszéit osztották meg az írásról. Ha valakinek az volt az újévi fogadalma, hogy végre valahára elkezdi/továbbírja/ befejezi a könyvét, akkor van egy jó hírünk: nincs egyetlen helyes útja-módja annak, hogyan lehetünk írók. Ennek demonstrálására a Guardianben be is mutattak tíz olyan tanácsot, amit, ha akarunk, megfogadunk. Ha akarunk, nem.

1. Hilary Mantel – Egy kis arrogancia mindig segít

A kétszeres Booker-díjas angol írónő szerint az író leghasznosabb tulajdonsága az önbizalom, vagy az arrogancia, már ha kezelni tudjuk. Hiszen azért írsz, hogy közszemlére tedd magad, és muszáj bíznod a saját képességeidben, amikor a világ nem mutatja jelét annak, hogy ebben egyetértene veled.

(Kép)

2. Lev Tolsztoj és HP Lovecraft – Találd meg azt az órát, amelyik neked a leginkább megfelel!

Tolsztoj a korai kezdésben hitt. Mindig reggel írt, mert szerinte az ember agya akkor különösen fogékony, és ébredés után támadtak a legjobb gondolatai. Lovecraft ezzel szemben éjjel dolgozott, és szerinte az ember addig nem is tudhatja, hogy ő maga író-e, míg nem próbált meg éjszaka írni.

3. William Faulkner – Olvass, hogy írj!

Olvass, olvass, olvass el mindenfélét – ponyvát, klasszikust, jó és rossz irodalmat, és nézd meg, ők hogyan csinálják. Szívd magadba az olvasottakat, majd írj! Ha jó, az ki fog derülni, ha rossz, hajítsd ki az ablakon.

4. Katherine Mansfield – Írj bármit, minthogy ne írj semmit se!

Az új-zélandi novellista azt vallotta, hogy emlékei szerint mindig írt. Persze volt közte olyan is, amit ő maga „locsogásnak” nevezett. De még mindig jobb ilyesmit írni, mint semmit sem.

(Kép)

5. Ernest Hemingway – Állj le, ha jól megy!

Mindig félbe kell szakítani az írást, ha jól megy a dolog, és nem szabad aggodalmaskodni miatta másnapig, amikor az ember újra nekifekszik az írásnak. Hemingway szerint ez idő alatt a tudatalattink dolgozik, ám ha tudatosan próbálunk agyalni rajta, akkor az agyunk már azelőtt elfárad, hogy nekikezdhetne a munkának.

6. John Steinbeck – Egyszerre csak egy oldal

Engedjük el azt, hogy egy 400 oldalas regényt írunk, egy nap csak egyetlen oldalt kell írni. Ez segít.

7. Miranda July – Ne aggódj a vacak vázlatok miatt!

Amikor az első regényét írta, akkor hazaérve az irodából mindig az járt a fejében, hogy bár még mindig nagyon bírja a sztorit, de azért nem lenne egy hátrány, ha jobban lenne megírva. „Akkor nem vettem észre, hogy az első piszkozatot írom.” Szerinte ez a legkeményebb dió, utána már sokkal könnyebb volt, olyan, mintha gyurmázna, csak tovább kellett dolgoznia az anyagon.

8. F. Scott Fitzgerald – Ne írj és igyál egyszerre!

Egy novellát még össze lehet hozni egy palack alkohol mellett, ám a regényhez olyan mentális sebességre van szükség, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a teljes mintázat a fejünkben legyen, és a mellékes dolgokat kegyetlenül kiirtsuk. „Bármit megadnék érte, ha Az éj szelíd trónján harmadik részét nem stimulánsokon élve írtam volna.”

(Kép)

9. Zadie Smith – Szakadj le az internetről!

Csak olyan gépen szabad dolgozni, aminek nincs internetkapcsolata.

10. Muriel Spark* – Szerezz be egy macskát!

Ha erősen akarsz koncentrálni egy problémára, különösen, ha valamiféle írásról van szó, akkor az a legjobb, ha beszerzel egy macskát. A macska bizonyára felugrik majd az íróasztalodra, és leheveredik a lámpa alá. A macska ettől roppant elégedett lesz. És higgadt. Ez a nyugalom lassan átragad rád is, és újra tudsz összpontosítani. Nem kell örökké a macskát nézni, elég, ha veled van. A koncentrációra gyakorolt hatása jelentős, egyúttal pedig nagyon rejtélyes.

*(vagy inkább Mrs. Hawkins nevű karaktere A Far Cry from Kensington című regényből)