A kolumbiai képzőművész, Fernando Botero Cirkusz: festmények és papírképek című új könyvében emlékszik vissza gyermekkori cirkuszimádatára, és felidézi azt a mágikus érzést, amely az első cirkuszlátogatásakor töltötte el. "Minden óriásinak tűnt. Hatalmas kutyák voltak, olyanok voltak, mint a medvék", emlékszik vissza a nagy találkozásra.
Botero könyvében 137 darab 2007-2008-ban készült festmény, 31 rajz és 22 akvarell szerepel. "A cirkusz egyszerre logikus és valószerűtlen. A cirkuszban minden lehetséges, itt előfordulhat kétfejű vagy zöldarcú ember is" - nyilatkozta a művész, kinek képei a fantázia és a valóság összemosódása jellemezte világot mutatják be.
Szegény kisfiúként akkor szeretett bele a cirkuszba, amikor először járt Kolumbia azon részein, ahol a cirkuszba járás fontos esemény volt. Felnőttkorára azonban a nagy sátor elveszítette az érdekességét, egészen addig, amíg pár évvel ezelőtt a mexikói Zihuatanejo tengerparti üdülőhelyen nem látott egy "szegény, kicsi cirkuszt", mindössze nyolc női és férfi szereplővel. Míg nézte az előadást, nagy képzőművészeti lehetőségek jártak a fejében, lennek az eredménye most ez a könyv. Egyes cirkuszi képei az evilágit és a fantasztikust ötvözik, egyik képén például egy nő éppen unatkozó teve társaságában teregeti a mosott ruhát. "Minden állat, amelyet megfestettem, mindig kapcsolatban volt egy emberrel. Azt mondták nekem, hogy az emberi anatómia ismeretének egy része az állatoktól származik".
Botero az olaszországi Pietrasantában él, de vannak műtermei és házai New Yorkban, Kolumbiában, Párizsban, Monacóban és Görögországban is. A kolumbiai képzőművész 2013 nyarától a Káma Szútrából is merített ihletet, 70 akvarellje, színesceruza- és tintarajza készült az ősi szexuális kézikönyv nyomán. "Még nem fejeztem be, amit akarok" – mondta a sorozatról, hozzátéve, hogy naponta reggel tíztől este nyolcig dolgozik. Amikor megkérdezték tőle, hogy kevesebbet dolgozik-e, mint korábban, azt felelte: "ugyanolyan ütemben dolgozom, talán ma több odaadással, mert az évek múlnak, és tudom, hogy kevés idő marad a munkára".
(MTI)
