Feltételezés csak, hogy Kölcsey a férfiakat szerette

Valuska László | 2013. október 25. |

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2 - Újabb irodalmi szerelmeskönyv

Corvina Kiadó, 164 oldal, 2013, 360 Ft

Fotó: Valuska Gábor

"Nyáry Krisztián tényként kezeli, hogy a Himnusz szerzője egy férfi iránt érzett lángoló szerelmet, noha a korabeli szokás- és nyelvhasználat alapján ez egyáltalán nem bizonyítható (...). A férfiak közötti csók többször felmerül különböző reformkori levelezésekben, ami azonban nem azt jelenti, hogy a szereplők melegek voltak" - írja a hvg.hu-n megjelent cikkében Szendi Nóra, irodalomtörténész. Szendi szerint Nyáry csak feltételez, és amíg nincsenek bizonyítékok, addig feltételezések is maradnak.

Korábban megírtuk, hogy Nyáry Krisztián a hvg.hu-nak adott interjújában a következőket mondta:  "Legalábbis szerelmet érzett egy férfi iránt. Minden Kölcsey-monográfiát elolvastam, és látszik, hogy mindenki kerülgeti ezt a témát. A szerelmi életéről például olyan kétértelmű félmondatokat lehet olvasni, hogy a „Szemere Pálhoz való viszonya még a szentimentálisnál is több volt". Vagy egyszerűen csak azt mondják a monográfiák, hogy a magánéletéről semmit sem lehet tudni, vagy azt, hogy nem is volt valódi tárgya a szerelmének. Mindez azért nehezedik ránk, olvasókra és az irodalomtörténészekre, mert a Himnusz költőjéről beszélünk. Ez valószínűleg már rég nem lenne titok, kibeszéletlen dolog, ha nem ő írja a Himnuszt."

A következők derülnek ki a cikkből:

1. Szendi Nórában is felmerült, hogy Kölcsey "talán valóban a férfiakhoz vonzódott"
2. Berzsenyi is kapott csókot, de nem meleg! Az egy beavatás lehetett, sőt : "A csók tehát nagy lelkek összetalálkozását jelentette, mély barátságokat pecsételt meg"
3. szentimentális klisékből, fordulatokból építkeznek a levelek ekkor
4. gyakran írták egymásnak azt: "Szemere Pál – olykor Kállay Ferenc is, Kölcsey másik állítólagos viszonzatlan szerelme – éppúgy a barátság forró csókjait küldözgeti Kölcseynek, mint Kölcsey neki, és „Édesemnek", sőt, „Édes enyémnek", „Szeretettnek" szólítja őt."
5. Nyáry pontatlanul írja, hogy az Andalgások című verset mindenféle kommentárok nélkül "Szemerémhez" ajánlással küldte el. Ezt a levelet Kazinczynak küldte még Szemere Pálhoz címen.

Itt tartunk.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

TAVASZI MARGÓ
...

Pion István: Onnantól már nem félek, hogy meg tudom nevezni, mi történt

Első regényében egy gyerekkori abúzustörténetet dolgoz fel. 

...

Vajna Ádám: Milyen furcsa ellentmondás, hogy a játék a fontos, amikor dolgozom

Hol is található pontosan Fancsika? És miért annyira érdekes egy középkori hóhér története? Vajna Ádám első regényének bemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Terék Anna: A háborúban nincs jó és rossz oldal

Fel lehet-e dolgozni a traumákat? Mit okoz a családban a hallgatás?

...

Anyaság, istenek és önbizalom – Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna a Margón

Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna páros kötetbemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol a születésé, újrafelfedezésé és az isteneké volt a főszerep.

...

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében egy bakonyi zsákfalu hétköznapjai rémálommá válnak, még a buszvezető sem emberi lény.

...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.