Összerakjuk a monumentális Felhőatlaszt

Rostás Eni | 2012. december 10. |

David Mitchell: Felhőatlasz

Scolar Könyvkiadó, 2012, 576 oldal, 2967 HUF

 

A Felhőatlasz visszhangos, örvényei és kereszthivatkozásai magával rántanak, és még a szerzője is csak tökéletlen tudással rendelkezik róla, mutatta be évszázadokon átívelő, monumentális könyvét a brit író, David Mitchell. A regényből a Wachowski testvérek forgattak lenyűgöző, egész estés filmet, Tom Tykwerrel karöltve.  A legtöbb rendező csak a fejét csóválta volna a túlburjánzó sztori, és a szövevényes kapcsolatrendszer láttán, ám ők nem ijedtek meg a kihívástól, és három jelentős változtatással formálták képernyőképessé a sztorit. Közben még Hollywood nagy öregjeit is felvonultatták egy kis jutalomjátékra. Figyelem, kicsit spoilerezünk!

David Mitchell gyermekkora óta tudta, hogy író akar lenni, ám csak 1994-ben, Japánba költözésekor tudatosult benne, hogy mennyire. 1999-ben megjelent a magyarra is lefordított Szellemíró, amely rögtön elnyerte a John Llewellyn Rhys-díjat (a legjobb 35 év alatti írónak ítélnek oda Nagy-Britanniában), és a Guardian legjobb első könyvei közé is bekerült. A 2001-ben megjelent number9dream a Man Booker-díj esélyesei közé jutott. Mitchell az utóbbi években az operaírással is próbálkozott, a holland opera 2010-ben tűzte műsorára az enschede-i tűzijátékgyárban történt katasztrófáról szóló darabját, a Wake-et.  Beszédhibája miatt, ő az egyik védnöke a a brit dadogók szövetségének. Black Swan Green című, félig önéletrajzi ihletésű regényének narrátora is egy 13 éves dadogó fiú.

A 2004-ben megjelent Felhőatlasz a harmadik, és egyben legsikeresebb könyve.  Elnyerte a British Book Awards Literary Fiction Awardot, a Richard & Judy Book of the Year Awardot, és bejutott a legjobbak közé a 2004-es Man Booker szavazáson. Mitchellt a Time magazin 2007-ben a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta.


 

A New York Times Book Review kritikusának egyenesen John Updike furcsa korai írása A kentaur, Philip Roth túlfűtött abszurdja a The Breast, Norman Mailer Miért vagyunk Vietnamban és Kazuo Ishiguro a The Unconsoled című regénye jutott eszébe róla. David Mitchellt úgy tűnik, csak a szándékosan nehéz regények érdeklik, írja a kritikus, és a Felhőatlaszt, valamint a Szellemírót olvasva csak bólogatni tudunk.  És hogy honnan a név? A Cloud Atlas Yoko Ono első férjének, a zeneszerző Toshi Ichiyanaginak egyik darabja. Mitchell csak azért vette meg a cédéjét, mert teljesen elvarázsolta a mű címe.

A regényben hat különálló, de mégis kapcsolódó történet követi egymást, ám az első öt a legizgalmasabb résznél félbeszakad. Egészen a hatodik fejezetig kell eljutnunk, hogy egy komplett, lezárt történetet kapjunk. Mitchell nem hagyja teljes bizonytalanságban olvasóit, a könyv második felében visszakanyarodik az előző öt sztorihoz, és az időben visszafelé haladva szépen sorban pontot tesz a végükre. Az utolsó oldalakon ugyanott találjuk magunkat, ahol a sztori elkezdődött. Adam Ewinggel a 19. században.


 

Twyker és a Wachowskik első jelentős változtatása a szerkezetben volt. A szépen felépített rétegeket figyelmen kívül hagyva egy minden érzékszervre ható montázst csináltak a regényből.  Míg a könyvben egy titokzatos, üstökös alakú anyajegynek köszönhetően a hősök lelke többször is reinkarnálódik, a színészek több szereplő bőrébe is belebújnak. Bár a regényben csak Somni-451 és Hae-Joo szerelme van kibontva, a Frobisher és Sixsmith között lévő kapcsolatra pedig csak utal a szerző, a vásznon nagyobb hangsúlyt kap a romantika.  A három rendező a The Hollywood Reporternek elmondta, hogy első találkozásuk is szerelem első látásra volt.  Nem csak azért, mert korban is nagyon közel állnak egymáshoz (alig négy hét van köztük), de gondolkodásmódjuk, és az őket ért kulturális hatások is nagyon hasonlóak.

Most pedig próbálkozzunk meg a lehetetlennel, és foglaljuk össze, hogy miről szól a könyv.

Chatham-szigetek, csendes-óceáni szigetvilág, 1850. Az első történetben Adam Ewing, egy moriori rabszolga, és egy orvos bonyolítják a szálakat. Van itt minden a szökéstől a velejéig romlott doktorig, aki csak páciense pénzére pályázik. Ám amikor hősünk, Ewing állapota kritikusra fordul, a történet megszakad. Pont, mint egy dél-amerikai szappanopera péntek délutáni epizódja. 

Zedelghem, Belgium, 1931. Egy kispénzű biszexuális angol zeneszerző, Robert Frobisher ír levelet a barátjának, amelyben elmeséli, hogy írnoki állást kapott egy másik komponista mellett. Röviden megemlíti az általa olvasott szöveget, ami idegesítő módon a felénél abbamarad, pedig hőse, Adam Ewing már azt is tudja, hogy valaki az életére tör.  Hoppá.


 

Buenas Yerbas Kalifornia 1975. A thrillerszerűen megírt harmadik történetben egy fiatal újságírónő, Luisa Rey vizsgálja az új atomerőmű kockázatát. Nyomozása során beragad a liftbe egy idős tudóssal,ám egyiküket az alagút végén nem a happy end várja. Talán már senki nem lepődik meg azon, hogy a tudósunk nem más, mint az előző történet levelének címzettje. A kíváncsi tollnokot egy bérgyilkos üldözőbe veszi üldözőbe, de mielőtt szegény lány kocsistul lezuhanna egy hídról, megrendeli a liftben megismert tudós komponista barátjának egyetlen kiadott művét, a Cloud Atlas Sextetet.

Nagy-Britannia, 2012. A legkomikusabb hangvételű sztoriban Timothy Cavendish, az öregedő könyvkiadó kénytelen menekülni a rosszfiúk elől. Végül nem a hullaházban, hanem egy idősek otthonában köt ki, ám onnan nehezebb megszökni, mint gondolta. Kalandjai közben megemlíti, hogy épp egy Half-Lives: The First Luisa Rey Mystery című kézirat első részét olvassa, ami egyáltalán nem nyűgözi le. Kitaláljátok, hogy mi a Felhőatlasz harmadik fejezetének címe?

Korea, 2144. Michell interjú formájában prezentálja az ötödik történetet. A disztopikus, totalitárius államban Sonmi~451, a klón beszélget egy ’levéltárossal’, aki rögzíti a történetét. A klónok a kevésbé szép jövőben rabszolgák, akik egy gyorsétterem-láncban robotolnak, ám Sonmi találkozik néhány lázadóval, akik arra buzdítják, hogy csatlakozzon forradalmukhoz. Az ötödik kaland egy filmnél szakad félbe, amelynek címe, The Ghastly Ordeal of Timothy Cavendish. Pont, mint a negyedik fejezeté.

A hatodik fejezet foglalja el a központi pozíciót a könyvben, ugyanis ez az egyetlen sztori, ami nem szakad félbe. Egy Zachary nevű öregember nosztalgiázik benne fiatalságáról, amit egy primitív posztapokaliptikus társadalomban töltött Hawaii egyik szigetén. Ha hiszitek, ha nem, Zachary egy Somni nevű istennőt imád, de több spoilert nem puffogtatunk el.

Felhasznált cikkek: SalonCinemablend, Vulture, Wikipedia


Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél