Fotó: Valuska Gábor
Nem sokkal azután, hogy a Margó Fesztiválon az ősszel megjelent A szellemidéző és tiszteletes című regényéről mesélt, Kim Leine Dániában egy új könyvvel jelentkezett. Utóbbi merőben más, mint az eddigiek, ezúttal ugyanis egy hátborzongató történetet írt a testvéreket kísértő múltról, amely nem nélkülözi a horrorisztikus és szürreális elemeket sem.
Magyarul a dán-norvég Kim Leinétől az önéletrajzi ihletésű Kalakot ismerhettük meg először, amely az apja abúzusa okozta gyermekkori traumájáról szólt. A Jehova tanúi által egy norvég faluban felnevelt Kim állandóan Isten haragjától rettegett, majd tizenöt évesen végleg maga mögött hagyta gyermekkora helyszínét és Koppenhágába ment, ahol apja felügyelete alatt talán még rosszabb helyzetbe került. Édesapja ugyanis éveken keresztül szexuálisan bántalmazta őt. Az elszenvedett trauma miatt Kim Leine egészen Grönlandig menekült és ápolónak állt. Hamarosan mély depresszióba zuhant, ám mivel nem volt pszichiáter a környéken, önmagát kezdte diagnosztizálni és gyógyítani, majd az intravénás morfium lett a legjobb barátja. A sötét múltat nem tudta kitörölni magából, egyre elhatalmasodott rajta a függőség. Egy dán pszichiátriára került, ahol három hónapig kezelték, majd visszatért Grönlandra, de a problémák újrakezdődtek, így az állását hamarosan elvesztette. Haza kellett térnie Dániába. Ezután írta ki magából életét, fájdalmát, örömét, tudhatjuk meg a Kalakból, amely meghozta számára a vágyott írói sikert.
Magyarországon 2014-ben jelent meg A Végtelen-fjord prófétái (kritikánk róla ITT) a Grönland-trilógia első részeként, amellyel Leine elnyerte többek között az Északi Tanács Irodalmi Díját. A dánok gyarmatosítási kísérleteiről szóló regény 1793-ig viszi vissza az olvasót, ahol Morten Falck lelkész Grönlandra utazik, hogy missziós tevékenységet folytasson a „barbár” népek között. A szigeten a dán gyarmatosítók az őslakosokat gyötrik, miközben elemészti őket az unalom és a szélsőséges időjárás: télen a hónapokon át tartó sötétség, nyáron az éjszakai napsütés őrülete. Leine meglepő részletességgel mutatja be a 18. századi Grönlandot, így a dán gyarmatosítók cudar mindennapjait annak minden mocskával együtt.
Kim Leine: A grönlandi történelem tele van lehetetlen paradoxonokkal
Fotó: Valuska GáborKim Leine a fagyos északról utazott a már-már mediterránba hajló budapesti őszbe, hogy a Margó Fesztiválon mutassa be új könyvét, A szellemidéző és a tiszteletest, amely a Grönland-trilógia második része, és egyben az első kötet előzményregénye. A történet ezúttal is Grönlandon...
Leine a felkavaró történetet idén megjelent könyvével, A szellemidéző és a tiszteletessel egészítette ki, amely a próféták előzményregénye és 1728-ban indul. A regény Hans Egede lelkészről szól, aki Grönlandon teljesített lelkészi feladatokat. Ahogy Leine interjúnkban elmondta, vissza kellett térnie Hans Egedéhez „(...) ez, mint kiderült, elkerülhetetlen volt, mert annyira kimagasló alak a grönlandi történelemben”. A történet szerint a szellemidéző odaadta fiát Hans Egedének, hogy meggyógyítsa. Ő megkereszteli, meggyógyítja, de nem akarja visszaadni.
„A fiú meghal és a fiú lelkéért folyik a harc. Szélesebb spektrumból nézve, ez harc a grönlandiak lelkéért vívott harc”,
tette hozzá Leine. Az idei őszi Margón bemutatott A szellemidéző és tiszteletes a trilógia második része, és az író hamarosan hozzálát a harmadik kötethez is.
Dániában ugyanakkor már megjelent egy újabb Leine-regény: a Dansk standard nem a trilógia része, hanem teljesen különálló kötet. Kérdés persze, hogy az új regény vajon ugyanúgy célba talál-e a Leine-rajongóknál, hiszen a Dansk standard, azaz a Dán szabvány című regény horror témájú. A történet egy Koppenhágában élő kisember rend uralta életének széteséséről szól, amelyben egyetlen hozzátartozójával, a lánytestvérével valami borzalmas történik, ez pedig az ördög, a démonok és a múlt visszatérését eredményezi a testvérpár életében.
Kim Leine így mutatta be könyvét a Könyvesblognak:
„A Dán szabvány egy emberről szól, nevezzük E-nek, aki teljesen a munkahelyének, a Dansk standard társaságnak szenteli életét, amely a tárgyak szabványosítására szakosodott. Az egyébként valóban létező cég szabványosít mindent, a bevásárlókosarak méretétől kezdve az izzók foglalatáig. A munka segít úrrá lenni a káoszon, ahogy ezt Mette, E húga is állítja, aki a város Központi Kórházának baleseti osztályán orvosként dolgozik. Mettét depresszió kínozza, amely rendszeresen öngyilkossági kísérletetekben csúcsosodik ki. Amint egyszer magán hajt végre abortuszt, komoly vérveszteséggel bekerül a kórházba. E addig kontroll alatt tartott élete ekkor kezd szétesni és számos hajdani démona utoléri őt. Hamarosan már azt sem tudja, ki ő.
Ez egy horrorregény két testvér szétesett életéről, akiket kísért a múltjuk – egy sötét, rémálomszerű történet visszatérő szellemekről és az ördög valós létezéséről. Az ötlet abból indult ki, hogy nagyon viccesnek találtam a Dán szabvány cégnevet, és egy szatírát akartam írni ebből, de aztán úrrá lett a történeten a sötétség, így lett végül horror. Nem akartam egy újabb, traumáról szóló könyvet írni, de végül így alakult.”
E élete tehát egy csapásra egy ijesztő és erőszakos alternatív valóságba kerül át, amelyben vadállati álmok gyötrik, az álmok középpontjában pedig a nagybátyja megölése áll, egy olyan gyilkosság, amelyet ő követ el. És míg testvére, Mette a kelleténél sokkal többre emlékszik gyermekkorukból, E már azt sem tudja, kicsoda is ő valójában. A Dán szabvány lebilincselő regénynek ígérkezik, miközben egy olyan rémálmokkal teli történet, amely nem nélkülözi az erőszakos elemeket, és amelyet szerzője teleszórt a szellemek és az ördög világának jelenlétét igazoló apró jelekkel.
Szerző: Rátkai Zsófia