Fakszimile kiadásban jelenik meg az eredeti Frankenstein

.konyvesblog. | 2018. február 22. |


Idén lesz kétszáz éve, hogy megjelent Mary Shelley klasszikusa, a Frankenstein vagy a modern Prométheusz. Shelley 1816 nyarán kezdte a történetírást a Genfi-tó partján, miután Byron arra kérte ismerőseit, írjanak rémtörténeteket. A 18 éves lány kilenc hónapon keresztül két nagy jegyzetfüzetbe jegyezte le a sztorit, melyeket eddig egy oxfordi könyvtárban őriztek.

A jelenleg ismert szöveg egy 1831-es kiadáson alapul, amely az eredetihez képest több módosítást tartalmaz, ám a fakszimile kiadást gondozó SP Books azt mondja, azt szeretnék elérni, hogy az olvasónak az az érzése támadjon, mintha az eredetit tartaná a kezében. A kézírásos szövegből mindenesetre kiderül, hogy a változtatások fokozatosan emberszabásúbbá tették a szörnyet – a „teremtményből” így lett „lény”, a „karmokból” „ujjak”. A szöveget a férj, Percy Shelley is megdolgozta – kijavította a helyesírási hibákat és időről időre kicserélt egy-egy szót. A kiadó szerint Percy Shelley közbeavatkozása jót tett a szövegnek, ráadásul megindító, ahogy a kézirat lapjain az irodalom és a szeretet keveredik egymással. „Kettejük kézírása nagyon hasonló, ami egyszerre bizarr és aranyos” – közölte a kiadó képviselője, Jessica Nelson. Más nem volt ennyire elragadtatva a módosításoktól: Anne K Mellor, az UCLA professzora szerint ezek inkább azt mutatják, hogy Shelley szerzőként nem vette komolyan a feleségét, és inkább egy szerethető, nem különösebben művelt iskoláslánynak tekintette.

A fakszimile kiadás mindössze ezer példányban fog megjelenni.

Forrás: Guardian

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

...

A fiktív falu hóhérja – Vajna Ádám hollywoodi klisék nélkül mesél a középkorról / Flair #10

A Könyvhétnek vége, de a FLAIR podcast pörög tovább: hallgassátok meg beszélgetésünket Vajna Ádám költővel!

...

Maffia, instavilág és a brüsszeli bagett az Üveghattyúban – Beszélgetés Durica Katarinával / Flair #9

A Könyvhétnek vége, de a FLAIR podcastnak nincs: hallgassátok meg beszélgetésünket Durica Katarinával!