Fakszimile kiadásban jelenik meg az eredeti Frankenstein

.konyvesblog. | 2018. február 22. |


Idén lesz kétszáz éve, hogy megjelent Mary Shelley klasszikusa, a Frankenstein vagy a modern Prométheusz. Shelley 1816 nyarán kezdte a történetírást a Genfi-tó partján, miután Byron arra kérte ismerőseit, írjanak rémtörténeteket. A 18 éves lány kilenc hónapon keresztül két nagy jegyzetfüzetbe jegyezte le a sztorit, melyeket eddig egy oxfordi könyvtárban őriztek.

A jelenleg ismert szöveg egy 1831-es kiadáson alapul, amely az eredetihez képest több módosítást tartalmaz, ám a fakszimile kiadást gondozó SP Books azt mondja, azt szeretnék elérni, hogy az olvasónak az az érzése támadjon, mintha az eredetit tartaná a kezében. A kézírásos szövegből mindenesetre kiderül, hogy a változtatások fokozatosan emberszabásúbbá tették a szörnyet – a „teremtményből” így lett „lény”, a „karmokból” „ujjak”. A szöveget a férj, Percy Shelley is megdolgozta – kijavította a helyesírási hibákat és időről időre kicserélt egy-egy szót. A kiadó szerint Percy Shelley közbeavatkozása jót tett a szövegnek, ráadásul megindító, ahogy a kézirat lapjain az irodalom és a szeretet keveredik egymással. „Kettejük kézírása nagyon hasonló, ami egyszerre bizarr és aranyos” – közölte a kiadó képviselője, Jessica Nelson. Más nem volt ennyire elragadtatva a módosításoktól: Anne K Mellor, az UCLA professzora szerint ezek inkább azt mutatják, hogy Shelley szerzőként nem vette komolyan a feleségét, és inkább egy szerethető, nem különösebben művelt iskoláslánynak tekintette.

A fakszimile kiadás mindössze ezer példányban fog megjelenni.

Forrás: Guardian

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.