Hírek 2008 lorca

Exhumálják a tömegsírban fekvő Lorcát

.:wendy:. | 2008. szeptember 19. |

Federico Garcia Lorca, spanyol drámaíró rokonai bár nem értenek egyet vele, mégsem tervezik, hogy fellebbeznek az ellen a bírói döntés ellen, amely a közelmúltban kimondta, hogy exhumálni kell az író maradványait a tömegsírból, ahova eltemették. Lorcát 1936-ban végezték ki a fasiszták a spanyol polgárháború idején.

Lorca unokahúga elmondása szerint nem fogják megakadályozni a műveletet, mégis azt szeretnék, ha sírt nem bolygatnák meg. A kérdés több éve húzódik Lorca örökösei és két másik ember - egy tanár és egy matador - örökösei között, akiket szintén egy sírba temettek a szerzővel. A két másik halott örökösei szeretnék kihantolni szeretteiket és illő módon örök nyugalomba helyezni őket. Egy hónappal ezelőtt fordultak bírósághoz, és a most meghozott döntés szerint exhumáltathatják a holtesteket, de azzal együtt a bíróságnak mérlegelnie kellett azt a tényt is, hogy ez további több ezer holtest kihantolását is érintené, akik szintén jeltelen sírokban nyugszanak szerte Spanyolországban.

Lorca családja eddig úgy vélte, nem szükséges az újratemetés, mert véleményük szerint Lorcát nem kell kiemelten, másként kezelni, mint a polgárháború többi áldozatát. Ám most az egyik unokahúg, Laura Garcia Lorca úgy nyilatkozott, hogy nem fog a bírói döntés elébe állni, abban az esetben ha mégis a kihantolás mellett döntenek. A sír egyébként Lorca szülőfalujától nem messze, Dél-Spanyolországban található.
Lorca egyik legismertebb kutatója, Ian Gibson, ír irodalomtudós úgy nyilatkozott, hogy ez élete egyik legszebb napja: "A Lorca család végre meggondolta magát. Lorca a polgárháború egyik leghíresebb áldozata volt, megérdemli az újratemetést, végre a jó döntés felé haladunk" - mondta.

Laura Garcia Lorca nyilatkozatában azért kiemelte, hogy a család még egy esetleges exhumálás esetén is azt szeretné, ha a hamvak ugyanott maradnának, így emlékeztetve a polgárháború többi áldozatára is, azokra az emberekre, akik szintén jeltelen sírokban nyugszanak, mert Lorca egy volt közülük, és ezt ő is így gondolná.

A spanyol parlament egyébként tavaly hozta meg azt a törvényt, amely szerint az önkormányzatoknak fel kell tárniuk a Franco rezsim alatt létrejött tömegsírokat szerte az országban.
 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

TAVASZI MARGÓ
...

Pion István: Onnantól már nem félek, hogy meg tudom nevezni, mi történt

Első regényében egy gyerekkori abúzustörténetet dolgoz fel. 

...

Vajna Ádám: Milyen furcsa ellentmondás, hogy a játék a fontos, amikor dolgozom

Hol is található pontosan Fancsika? És miért annyira érdekes egy középkori hóhér története? Vajna Ádám első regényének bemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Terék Anna: A háborúban nincs jó és rossz oldal

Fel lehet-e dolgozni a traumákat? Mit okoz a családban a hallgatás?

...

Anyaság, istenek és önbizalom – Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna a Margón

Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna páros kötetbemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol a születésé, újrafelfedezésé és az isteneké volt a főszerep.

...

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében egy bakonyi zsákfalu hétköznapjai rémálommá válnak, még a buszvezető sem emberi lény.

...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.