Hogyan lehet együtt dolgozni valakivel, aki személyesen soha nem fedi fel magát, akit nem lehet telefonon felhívni, legfeljebb emailben válaszol a kérdéseinkre? Saverio Costanzo, a Briliáns barátnőm című HBO-sorozat rendezője biztosan sokat tudna erről mesélni, hiszen Elena Ferrante, akinek személyazonossága a mai napig nem ismert, máshogy nem volt hajlandó részt venni könyve adaptációs munkálataiban. A LitHub-nak a rendező elmesélte, hogy eredetileg a Nő a sötétben című regény jogait akarta megvásárolni, az olasz kiadó, az Edizioni E/O vezetői viszont azzal hűtötték le a reményeit, hogy Ferrante valószínűleg nem fog belemenni, mert két korábbi művének adaptációja is csalódottsággal töltötte el, és távol akarja tartani magát - ahogy ő fogalmazott - a showbusiness világától. Ferrante később mégis belement a dologba, egy feltétele volt: a rendezőnek hat hónap alatt kellett kigondolnia egy olyan koncepciót, amely mind a kettőjüknek tetszik. Costanzónak végül azonban beletört a bicskája a dologba, és lemondott a jogokról.
Kilenc évig nem hallott Ferrante felől, sorra rendezte a filmeket, egészen 2016-ig, amikor is felhívták az Edizioni E/O-tól azzal, hogy Elena Ferrante két rendezőt javasolt a Briliáns barátnőm megfilmesítésére, és ő az egyik. Az első hívást néhány héttel később követte a második, amelyben már azt közölték vele, hogy a producerek választása rá esett, így ő rendezheti a sorozatot az HBO-nak. Costanzo kezdetben nem repesett az örömtől, egészen pontosan attól, hogy egy olyan regényt adaptáljon, amely nemcsak szimplán egy sikerkönyv, hanem egy egész jelenséget útjára indított: ez volt a Ferrante-láz, amely a Nápolyi regények újabb és újabb részeinek megjelenésekor fel-fellángolt. Viszont ezzel egyidejűleg a Briliáns barátnőm ritka alkalmat is kínált számára, mégpedig, hogy létrehozhatta a saját történetét Elena Ferrantéval közösen.
A közös munka során az író emailben kommentelte a forgatókönyveket, megjelölte a melodrámába hajló párbeszédrészeket, és egész egyszerűen megóvta Costanzót attól, hogy súlyos hibákat kövessen el (ezt nem az író, hanem a rendező állítja saját magáról). Saverio Costanzo például a túlköltekezés miatt eredetileg ki akarta hagyni a kötet végi esküvői bankettet, de Ferrante meggyőzte, hogy annak mindenképp benne kell lennie a sorozatban is: a legfőbb érve az volt, hogy amikor megfogant benne a Briliáns barátnőm gondolata, akkor az első kép pont egy hamisítatlan nápolyi ünnepségé volt.
"Nagyon erős" - közölte Ferrantére utalva a rendező, majd hozzátette még azt is: "Ez tetszik nekem".
