'Egy tökéletes egoista' mondta Agatha Christie egyik legkedvesebb figurájáról, a briliáns, kifogástalanul elegáns detektívjéről, Hercule Poirot-ról. Miss Marple pedig egy pufók vénlány, hallható másik kedves szereplőjéről egy felvételen, amelyet nemrég talált meg egyetlen unokája, Mathew Prichard takarítás közben egy elrejtett, poros szekrényben az írónő egyik házában.
A 27 szalagon összesen több mint 13 órányi felvétel hallható, amelyeken Christie az 1960-as évek elején diktálja le élettörténetét, később ebből a nyersanyagból született meg az írónő önéletrajza, amit csak halála után, 1977-ben adtak ki. A felvételek azért annyira értékesek, mert Christie a legtöbbször elzárkózott az interjúk elől.
A felvételeket, szeptember 15-én, az írónő születésének 118. évfordulóján mutatták be a közönségnek, a rajongók legnagyobb örömére, akik egy egész hetes fesztivállal ünneplik a krimi nagyasszonyát. Bár Christie regényeit a kritikusok nem tartják irodalmilag igazán értékesnek, mégis Angliában évente mindegy félmillió példányban kelnek el, csak a Biblia és Shakespeare művei előzik meg.
A felvételek előkerülése és a máig tartó nagy rajongás miatt az írónő örökösei azt tervezik, újra kiadják önéletrajzát. "Ezek nagyon személyes kazetták" - mondta Tamsen Harward, a Choiron nevű cég igazgatója, azé a cégé, amely az írónő irodalmi örökségét kezeli. "A '77-es önéletrajz több pontját újra lehet majd gondolni ezeknek a felvételeknek a fényében."
Árnyalja a képet, hogy az írónő csak élettörténetének utolsó harmadát mondta a kazettákra, jobban mondva azért csak ezek maradtak fent, mert spórolós hölgy lévén, valószínűsítik, hogy újrahasznosította a kazettákat. Ebből következik, hogy az írónőnek valószínűleg fogalma sem volt arról, hogy milyen értéket képviselnek ezek a felvételek.
A kazettákon Christie beszél az íráshoz fűződő kapcsolatáról, szereplőiről, arról hogyan alkotta meg őket, például Miss Marple-t, aki eredetileg csak egyik novellájában tűnt fel, aztán a Gyilkosság a paplakban című regényében lett először főszereplő. "Igazából semmilyen emlékem nincs erről a könyvről, nem tudom, mikor, hol és hogyan írtam, és egyáltalán hogyan jutott eszembe, hogy megírjam ezt a történetet. Arra sem emlékszem, hogyan alkottam meg Miss Marple karakterét, hogyan lett ő a detektív ebben a sztoriban. Sőt, az sem volt tervben, hogy további műveimben is szerepelni fog."
Egy másik felvételen arról beszél, hogy a két legkedvesebb karakterének, Miss Marple-nak és Poirot-nak találkozniuk kell majd az egyik könyvében. "Az emberek egyfolytában ezt javasolják nekem, de nem tudom, hogy miért lenne ez szükséges. Szerintem egyáltalán nem akarnák megismerni egymást, és ez egészen addig nem is fog megtörténni, amíg nem érzem elengedhetetlen szükségét.
Christie unokája nem tervezi a felvételek minden egyes percét nyilvánosságra hozni: "Vannak zavaros, széteső részek, amelyek komoly szerkesztést kívánnak, mielőtt beillesztenénk őket az életmű egészébe." A most nyilvánosságra került felvételeken kívül csak két hangzóanyagon hallható Agatha Christie, az egyik egy 1955-ös, a másik egy 1974-es BBC-felvétel.
Agatha Christie hatalmas írói életművel rendelkezik: 66 regénye, 163 novellája, 19 színpadi műve, és 4 nem szépirodalmi alkotása - köztük saját önéletrajza - jelent meg. Ezen kívül Mary Westmacott néven megjelentetett még hat romantikus regényt is. A nyilvánosság elől mindig igyekezett elzárkózni, sokszor azt sem engedte meg, hogy portréja megjelenjen a könyvei borítóján.
