A szerzők és a kiadók általában kínosan ügyelnek arra, hogy ne adjanak olyan címeket a megjelenés előtt álló köteteiknek, amelyek már korábban más műveken szerepeltek. De mi van akkor, ha az egyik író a világ egyik leghíresebb bestseller-szerzője (Stephen King), a másik érintett pedig egy kezdő írónő (Emily Schultz), akinek 2006-os regénye mostanáig szerény eladásokat és visszafogott publicitást könyvelhetett csak el?

Emily Schultz a múlt héten fedezte fel, hogy 2006-os Joyland című regényéből 2013-ban egy hét alatt kétszáz példányt kelt el – ugyanazon a héten, amikor King ugyancsak Joyland című regénye a boltokba került (utóbbiba olvass bele itt). King már korábban világossá tette, hogy ez a könyve kizárólag nyomtatásban fog megjelenni, ez az információ azonban sok rajongóhoz nem juthatott el, tucatnyian ugyanis digitális formátumban vették meg a könyvet az Amazonról – ők legalábbis azt hitték. Ez a Joyland ugyanis egy másik sztori volt, egészen pontosan Emily Schultz-é.

Volt azonban olyan rajongó, akinek ez utóbb sem esett le. Egy olvasó például azt írta, hogy szerinte nagy eséllyel ez az egyik legjobb könyv, melyet King valaha írt („Nem a szokványos King-sztori, viszont egy szívmelengető, varázslatos történet”), igaz, voltak olyanok is, akik a kingi történetszövés szokásos elemeit hiányolták.

Schultz már jelezte az Amazonnak, hogy az azonos cím miatt sokan tévesen Kingnek tulajdonítják az ő könyvét, az eladásokból azonban már megérkezett hozzá az első csekk, az írónő pedig úgy döntött, létrehoz egy mikroblogot, ahol megmutatja, miket vásárol a „Stephen King-pénzből”, mennyit költött, és leírja azt is, King vajon mit szólna az új szerzeményekhez.

Forrás: Telegraph