Chimamanda Ngozi Adichie: Nevezzétek a hazugságot hazugságnak!

.konyvesblog. | 2018. október 10. |

 (Kép forrása)

A nigériai származású Chimamanda Ngozi Adichie (Az aranyló fél napkorong, Americanah) kedd este vette át a PEN Pinter-díjat; a zsűri indoklása szerint személyében egy olyan kiváló író kapta az elismerést, aki munkáival „életünk és társadalmunk valódi igazságát” mutatja meg. Köszönőbeszédében (mely a Fogd be és írj címet viselte) Adichie úgy vélte, az íróknak nem feltétlenül kell megnyilvánulniuk politikai ügyekben, de a maga részéről úgy gondolja, hogy a művészet nem lehet kifogás arra, hogy az írók kibújjanak a polgári kötelezettségeik alól – azaz világosan kell gondolkozniuk, tájékozottnak kell lenniük, időről időre pedig cselekedniük kell és fel kell emelni a szavukat. Szerinte a művészeknek tudniuk kell, mi az igaz, a hazugságot pedig hazugságnak kell nevezniük.

Adichie felemlegette, hogy hazájában több kritika érte, amiért bírálattal illette a homoszexualitást kriminalizáló törvényt, illetve azért is, mert párbeszédet sürgetett a női jogokkal kapcsolatban. A reakciókból azt szűrte le, mintha afrikaiként nem tarthatná magát feministának, mert eszerint a nézet szerint az afrikai származás és a feminizmus egymást kölcsönösen kizáró tényezők. Ezen vélemények szerint a feminizmus a Nyugat betegsége, a homoszexualitást pedig olyasminek állították be, ami teljesen összeegyeztethetetlen az afrikaisággal; azzal pedig, hogy ő kiállt a melegek jogai mellett, úgy vették, hogy nem tiszteli az afrikai kultúrát.

Adichie szerint nem az ő választása volt, hogy bizonyos társadalmi ügyekben megnyilatkozzon, hiszen ő egy író. Ám az írás olyan platformot kínál neki, ahol megszólalhat a számára fontos témákban. A művészetét nem akarja egy olyan semleges pajzsként használni, amely mögé el lehet bújni. Írónak és polgárnak tartja magát, és polgári kötelességének érzi, hogy társadalmi ügyekben megszólaljon. Meglepte, hogy emiatt a hazájában milyen sokszor érezte azt, hogy el akarják hallgattatni. Egyszer egy újságíró ezt így foglalta össze neki: „Az emberek nem szeretik, ha a feminizmusról beszélsz, ők csak azt akarják, hogy fogd be és írj!”

A PEN Pinter társdíját (melyet hagyományosan az az évi díjazott adományozhat oda) a jelenleg 15 éves börtönbüntetését töltő szaúdi jogász és emberi jogi aktivista, Waleed Abulkhair kapta.

Forrás: Guardian

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Test, hatalom és Kolozsvár – így épül fel a Tompa Andrea-univerzum

Valuska László Visy Beatrixszel beszélgetett frissen megjelent Tompa Andrea-monográfiájáról.

...

Függőség, traumák, eszképizmus: Tolvaj Zoltán harminc év szövegdzsungelét formálta regénnyé

Újabb elsőregényes a Flairben: hallgasd meg az epizódot!

...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

...

Húsbányászat az űrben és kapitalizmuskritika: Markovics Botond mesél új sci-fi regényéről!

Jó hírünk van: a Flair még mindig nem ért véget!

...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.