Chimamanda Ngozi Adichie: Nevezzétek a hazugságot hazugságnak!

.konyvesblog. | 2018. október 10. |

 (Kép forrása)

A nigériai származású Chimamanda Ngozi Adichie (Az aranyló fél napkorong, Americanah) kedd este vette át a PEN Pinter-díjat; a zsűri indoklása szerint személyében egy olyan kiváló író kapta az elismerést, aki munkáival „életünk és társadalmunk valódi igazságát” mutatja meg. Köszönőbeszédében (mely a Fogd be és írj címet viselte) Adichie úgy vélte, az íróknak nem feltétlenül kell megnyilvánulniuk politikai ügyekben, de a maga részéről úgy gondolja, hogy a művészet nem lehet kifogás arra, hogy az írók kibújjanak a polgári kötelezettségeik alól – azaz világosan kell gondolkozniuk, tájékozottnak kell lenniük, időről időre pedig cselekedniük kell és fel kell emelni a szavukat. Szerinte a művészeknek tudniuk kell, mi az igaz, a hazugságot pedig hazugságnak kell nevezniük.

Adichie felemlegette, hogy hazájában több kritika érte, amiért bírálattal illette a homoszexualitást kriminalizáló törvényt, illetve azért is, mert párbeszédet sürgetett a női jogokkal kapcsolatban. A reakciókból azt szűrte le, mintha afrikaiként nem tarthatná magát feministának, mert eszerint a nézet szerint az afrikai származás és a feminizmus egymást kölcsönösen kizáró tényezők. Ezen vélemények szerint a feminizmus a Nyugat betegsége, a homoszexualitást pedig olyasminek állították be, ami teljesen összeegyeztethetetlen az afrikaisággal; azzal pedig, hogy ő kiállt a melegek jogai mellett, úgy vették, hogy nem tiszteli az afrikai kultúrát.

Adichie szerint nem az ő választása volt, hogy bizonyos társadalmi ügyekben megnyilatkozzon, hiszen ő egy író. Ám az írás olyan platformot kínál neki, ahol megszólalhat a számára fontos témákban. A művészetét nem akarja egy olyan semleges pajzsként használni, amely mögé el lehet bújni. Írónak és polgárnak tartja magát, és polgári kötelességének érzi, hogy társadalmi ügyekben megszólaljon. Meglepte, hogy emiatt a hazájában milyen sokszor érezte azt, hogy el akarják hallgattatni. Egyszer egy újságíró ezt így foglalta össze neki: „Az emberek nem szeretik, ha a feminizmusról beszélsz, ők csak azt akarják, hogy fogd be és írj!”

A PEN Pinter társdíját (melyet hagyományosan az az évi díjazott adományozhat oda) a jelenleg 15 éves börtönbüntetését töltő szaúdi jogász és emberi jogi aktivista, Waleed Abulkhair kapta.

Forrás: Guardian

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

...

A fiktív falu hóhérja – Vajna Ádám hollywoodi klisék nélkül mesél a középkorról / Flair #10

A Könyvhétnek vége, de a FLAIR podcast pörög tovább: hallgassátok meg beszélgetésünket Vajna Ádám költővel!

...

Maffia, instavilág és a brüsszeli bagett az Üveghattyúban – Beszélgetés Durica Katarinával / Flair #9

A Könyvhétnek vége, de a FLAIR podcastnak nincs: hallgassátok meg beszélgetésünket Durica Katarinával!