Arany János születésének 200. évfordulójáról nemcsak Magyarországon, hanem Walesben is megemlékeztek. Egy különleges projekt keretében Cardiffban kelt életre A walesi bárdok című klasszikus, amit az általános iskolában úgy a fejünkbe vertek, hogy valószínűleg alig van olyan ember, aki ne tudna legalább egy-két versszakot felidézni belőle.
A legendát mindenki ismeri, Edward király 500 walesi bárdot végeztetett ki 1277-ben, mert megtagadták, hogy dicsőítsék a nevét. Erősen tartja magát az a nézet, hogy Arany a balladát Ferenc József 1857-es magyarországi látogatása alkalmából írta, Edwarddal azonosítva a császárt, ám Hász-Fehér Katalin tanulmánya szerint „az irodalomtörténeti kutatások ezzel szemben részben eltérő időpontokat valószínűsítettek, részben a szakaszos keletkezés elméletét igazolták. Tényként kell elfogadnunk, hogy az Arany-filológia mai állása szerint nincs közvetlen bizonyíték sem az 1857-es, sem az irodalomtörténeti munkák által lehetségesnek tartott más évszámok (1852, 1853, 1856, 1860, 1861, 1862, 1863) megerősítésére”. Tanulmánya itt olvasható>>
A 12. században épült cardiffi Keresztelő Szent János-templom tornyára fényfestéssel vetítették ki az illusztrált balladát, amelyet a járókelők óránként négyszer láthattak és hallhattak.
