Fotó: 21. Század
KULT Könyvek címmel indít új sorozatot a 21. Század Kiadó. A sorozatban provokatív, nehezen felejthető, díjnyertes regényekkel jelentkeznek majd. Hamarosan megjelenik náluk Colson Whitehead National Book Awardot és Pulitzer érő könyve, A föld alatti vasút, Michael Chabon Ragyog a holdja, Sarah Perry Az essexi kígyó című történelmi regénye és A Gustav-szonáta, Rose Tremain tollából. Az idei megjelenésekről és a jövőbeni tervekről Bárdos Andrást, a kiadó egyik tulajdonosát kérdeztük.
Michael Chabon: Ragyog a hold
Fordította: Pék Zoltán, 21. Század, 2017, 3990 HUF
Miért érezték úgy, szükség van egy új sorozatra a kiadón belül, új márkanévvel?
Inkább azt éreztük, hogy támadt egy kis hiány a magyar piacon, vagyis, hogy az olvasók szeretnének valamit, amit nem kapnak meg maradéktalanul. Amikor gyerek voltam, fiatal voltam, a környezetemben mindig esemény volt Updike, Kundera, Malamud vagy Philip Roth új regénye. Lestük, vártuk, mikor jelennek meg. A nagy mesterek meghaltak, elfáradtak, megöregedtek, de vannak újak! Közülük sokan jelen vannak a magyar piacon, de sokan hiányoznak. A Magvető, a Kossuth a Libri vagy a Jelenkor nagyszerű kiadók, de úgy érzem, elférünk még mellettük. A 21. Századot bestsellerkiadóként ismerték meg az emberek, minthogy az is. Nem biztos, hogy a modern világirodalmi szenzációkat ettől a márkától várják. Egyszerűen segíteni akartunk az olvasóknak választani.
Milyen szempontok alapján állt össze a Kult Könyvek első könyvkvartettje?
Utólag könnyű tervekről, tudatos építkezésről beszélni, de minek hazudjak? Bennünket lepett meg legjobban, hogy meg tudjuk szerezni ezeket a modern mesterműveket. Pedig nem bújtak el, ott kacsintgattak a scoutokra hónapokon át a bestsellerlisták tetejéről. Éltünk a lehetőséggel. Azután szép lassan összeállt a terv: egy új márka, a KULT. Nincs vége, folytatjuk, olyan regényeket hozunk majd, melyek – magas irodalmi értékük mellett – az egész világon beszédtémát jelentenek. Megjelenésük esemény. Miért csak egy ostoba politikus beszéde jelenthet eseményt? Vagy egy új tévéshow? Vagy Timberlake új dala? Szenzáció lehet egy könyv is, nem? Hadd mondjak egy példát. Készül a világ leismertebb krimiírója és a volt amerikai elnök, Bill Clinton közös krimije, a The President is missing, várhatóan ez lesz Amerikában 2018 egyik legnagyobb szenzációja. Aukción szereztük meg a jogát, tudjuk, hogy sok embert érdekelni fog, hiszen olyan szempontokat is megmutat, melyeket a világon tényleg csak néhányan ismernek. Az élő amerikai elnökök...
Colson Whitehead: A föld alatti vasút
Fordította: Gy. Horváth László, 21. Század, 2017, 3990 HUF
A kiadó talán legsikeresebb könyve A lány a vonaton volt. Ez milyen lehetőségeket nyitott meg a kiadó számára, hogy kísérletezzenek?
Több, mint 80 ezret adtunk el A lány vonatonból, és Paula Hawkins második könyve, A víz mélyén is nagyon sikeres. Inkább a siker nyit meg kapukat, mint a pénz, hiszen ezek nagyon drága könyvek. Úgy értem, a kiadó sokat fizet értük a jogtulajdonosnak. De azért volt még sok sikerkönyvünk, szerencsére. Persze, ha egy induló kiadó modern szépirodalommal kísérletezik, nagy kockázatot vállal. Egyébként mi is azt vállalunk.
Colson Whitehead neve a magyar olvasók előtt sem ismeretlen, ha figyelemmel kísérték az elmúlt időszak legfontosabb angolszász irodalmi díjainak rövid- és hosszúlistáit. A föld alatti vasút Amerika legsötétebb időszakába kalauzol, és már csak a közelmúlt amerikai eseményei (rendőri erőszak, Lee tábornok szobrának ledöntése) miatt is rendkívül aktuális. De mit mond egy amerikai rabszolgákról szóló könyv a magyar olvasóknak, ön szerint mivel sikerül majd megszólítania őket?
Mit mond egy dráma Julius Ceasarról? Vagy egy velencei mórról? A föld alatti vasút csodás történet. Egyszerre brutális, kiábrándító, megrendítő és költői. Egy fiatal rabszolgalányról, akinek egyetlen vágya, hogy életben maradjon. És, mintha az egész világ összeesküdött volna, hogy ez az egyetlen vágya se teljesülhessen. A történet egyébként azt is megérteti velünk, hogy a fehér ember – a regény alapján nagy jóindulattal nevezhetjük embernek – egy idő után nem rendelkezik választási lehetőségekkel. Fenn kell tartania a struktúrát, mert, ha csak egy kicsit is enged, kíméletlen bosszúval találja magát szemben. Ez azért Magyarországon is ismerős, igaz? Mezei András költőnek van egy tökéletes verssora, azzal tudnám érzékeltetni a legjobban: ”A gépezet csavarja a csavaróját is csavarja.” Egyébként elbűvölő és irigylésre méltó az a kíméletlenség, amivel az amerikai értelmiség szembenéz csodás hazája múltjával.
Sarah Perry: Az essexi kígyó
Fordította: Borbély Judit Bernadett, 21. Század, 2017, 3990 HUF
Eddig egyetlen Chabon-könyv olvasható magyarul, a Jiddis rendőrök szövetsége (Carthaphilus, 2012). Miért döntöttek úgy, hogy a magyarul kiadatlan életműből, amely tele van olyan nagyszerű regényekkel, mint a Wonder Boys vagy a The Amazing Adventures of Kavalier & Clay, épp a legfrissebbet jelentetik meg? Hogyan tervezik felépíteni az életművet?
A Ragyog a hold Chabon legutóbbi műve, regénye, ha úgy tetszik fals memoárja – bocs az elkoptatott szóért – remekmű. Eláll tőle a lélegzet. Elolvasod az utolsó sorokat, aztán csak ülsz, nézel magad elé, és örülsz, hogy van ilyen. Miközben annyira fáj, amennyire irodalom fájni tud. Kétségtelen, hogy ezzel Chabon Philip Roth nagyságrendű íróvá vált. Azt viszont nem akarom mondani, hogy könnyű olvasmány, bár a szöveg csúszik, mint az osztriga… Egyébként – a kérdés talán erre is vonatkozott – terveink szerint a többi művét is kiadjuk. Gondolom, nem én vagyok az egyetlen, aki szerint előbb-utóbb csak megkapja a Nobelt, még ha amerikai is. Ami ez esetben nem előny...
„Ha Charles Dickens és Bram Stoker közösen vállalkoztak volna arra, hogy megírják a nagy viktoriánius regényt, akkor vajon jobbat írtak volna, mint Az essexi kígyó? Sosem tudjuk meg, de második regényével Sarah Perry a jelenkori Nagy-Britannia legjobb szépírói közé írta be magát" – lelkendezett Perry egyik kritikusa, de ha a magyar olvasóknak kellene bemutatni Az essexi kígyót és szerzőjét, akkor kihez vagy mihez hasonlítaná?
Irtó nehéz kérdés, könnyű rá butaságot válaszolni. Egy mű nincs azzal készen, hogy az író vagy a zeneszerző kiadja a kezéből. Defoe nem ifjúsági regénynek írta a Robinsont, Swift sem a Gullivert, ahogyan Walter Scott sem az Ivanhoet. Rowling gyerekmesét írt, ugyanakkor Mérő László tanár úr nemrég arról akart meggyőzni, hogy jobb szerző, mint mondjuk Kundera, a Harry Potter pedig fontosabb regény, mint a Tréfa. Úgyhogy időt kell adni Perrynek, akit sokan a világ egyik legjobb írójaként jellemeznek; ugyanakkor ez a könyv egy tökéletes történelmi kalandregény, aminek nagy hagyományai vannak Angliában.
Rose Tremain: A Gustav-szonáta
Fordította: Szűr-Szabó Katalin, 21. Század, 2017, 3990 HUF
A Gustav-szonáta egy különleges barátság története, maga a téma azonban nem olyan szokatlan, hiszen sok olyan szépirodalmi művet ismerünk, amelyek nem mindennapi barátságokat mutatnak be. Mi az, ami mégis kiemelte Rose Tremain könyvét ebből a masszából, ami miatt erre a könyvre esett a választásuk?
Az irodalmi érték és a siker. Nem véletlenül mondta Salman Rushdie, hogy Tremain az egyik legnagyobb élő író. Ugyanakkor ez a történet is képes sokakhoz szólni. Ha film lenne, azt mondanánk rá: blockbuster, így azt mondjuk, bestseller. Egyszerű, mégis csupa érzelem, megértő, és szilárd erkölcsű. Olyan könyv, amit egy darabig még az éjjeliszekrényeden tartasz, azután is, hogy elolvastad...
Vannak esetleg már címterveik a következő évre?
Hajjaj! Naomi Alderman A hatalom című regénye megrázó disztópia; íróját a modern Margaret Atwoodnak tartják, egyébként Magaret Atwood maga is annak tartja őt. Aztán jön A szüret, ami Jim Crace legjobb regénye. A szerzőtől jelent már meg könyv magyarul, de pont a sokszorosan díjnyertes főmű – nem. Úgyhogy van mit bepótolni, van mit felfedezni, van mit várni. Szerencsére.
Rostás Eni - Ruff Orsolya