Az afrofuturizmustól a Testamentumokig – Világok Találkozása a Bem Moziban

.konyvesblog. | 2019. november 26. |

vilagok_talalkozasa.png

Idén harmadszor, 2019. november 30-án, szombaton rendezik meg a Világok Találkozását, ahol kerekasztal beszélgetéseken vitatják meg a zsánerirodalom és határterületeinek helyzetét írókkal, szerkesztőkkel, fordítókkal, kutatókkal és rajongókkal. Az esemény a Hexa szakmai díjának átadásával és filmvetítéssel zárul. A rendezvény ingyenes, Facebook-esemény ITT. 

A program: 

Megnyitó (10.1510.30)

RPG-n innen és túl – A szerepjátékról (11.3013.00)

Úgy tűnik, a szerepjáték reneszánszát éli úgy itthon mint külföldön. Klubok alakulnak, találkozókat és táborokat szerveznek az RPG szerelmesei, számos kiadvány jelenik meg minden hónapban, melyek már nem is csupán a játékrendszerre, vagy a lejátszható kalandokra fókuszálnak, de magára a jelenségre reflektálnak. Az asztali szerepjátékok múltját, jelenét és jövőjét járjuk körül a beszélgetésben.

Résztvevők: Pozsár Anett (kritikus, PN), Dinnyés Gergely (kritikus, youtuber), Kornya Zsolt (író). Moderál: Szabó István Zoltán (Steve) (PN)

A jövő “fekete” – Az afrofuturizmus (10.3011.30)

A jövőnek nincs színe, mondhatnánk – de akkor miért hemzseg a fehér emberektől? Hol vannak a feketék, az afrikaiak, afro-amerikaiak, teszik fel a kérdést a színesbőrű alkotók már több évtizede. A beszélgetésben arra keressük a választ, hogy milyen ez a “fekete” jövő, milyen lehetőségei vannak az afrikaiaknak a sci-fiben és azon túl, miért lehet izgalmas számunkra Európában, és mit tanulhatunk ebből mi Magyarországon. Avagy: lehet-e a jövő nemcsak fehér vagy fekete, hanem esetleg magyar?

Résztvevők: Kleinheincz Csilla (szerkesztő, GABO), Fekete I. Alfonz (kritikus, PN), Huszár András (fordító, Agave Könyvek). Moderál: Takács Gábor (PN)

vilagok_talalkozasa_program.png

Irha és bőr – test és fantasy (14.00–16:00)

Az idén megjelent Irha és bőr című regény átalakult ember-állat fajzatakon keresztül radikális, olykor egészen zsigeri tapasztalattal szembesíti olvasóját, miközben arra keresi a választ, hol vannak a biológia, az ember(i) (test) vagy éppenséggel a jog határai. A beszélgetésen ezen testképek nyomába eredünk. Milyen előzményeket, párhuzamokat ismerünk a fantasztikumban? Hogyan ábrázolódik a(z) (emberi) test az irodalomban vagy a vizuális kultúrában? Hogyan szembesítenek ezek az alkotások a testhatárokkal? Meddig beszélhetünk egyáltalán az ember határairól és hol kezdődne egy ember utáni lét? 

Résztvevők: Borbíró Aletta (kritikus, PN), Moskát Anita (író), Nemes Z. Márió (költő, esztéta), Szép Eszter (kritikus, képregénykutató). Moderál: Gaborják Ádám (PN)

A nagy előd – Kuczka Péter élete és munkássága (16.0018.00)

A hazai fantasztikum vitán felül legfontosabbnak tekinthető alakja Kuczka Péter volt, aki a Galaktika és a Kozmosz Fantasztikus Könyvek kiadásán túl majdnem három évtized SF irodalmát és rendszerét összefogta. Munkássága még ma is meghatározza, hogyan gondolkodunk a zsánerről, milyen könyveket olvasunk és mit várunk el egy-egy műtől. Halálának huszadik évfordulóján igyekszünk kicsit bepillantást nyújtani hosszú és szerteágazó életművébe, személyiségébe és gondolataiba.

Résztvevők: Erdei Pálma (szociológus), S. Sárdi Margit (irodalomtörténész, ELTE), Szepes Erika (irodalomtörténész), Veres Miklós (történész-muzeológus, PIM). Moderál: Takács Gábor (PN)

A szolgálólány újabb meséje – Testamentumok (18.0019.30)

Harmincnégy évvel A szolgálólány meséje megjelenése után Margaret Atwood megírta a folytatást: mi történt a regény utolsó fejezete után Fredével és a gileádi nőkkel? Mit várunk és mit kapunk az új regénytől, hogyan hat ma, a #metoo korában ez a történet, hogyan értelmezhető a folytatás a népszerű HBO sorozat tükrében, és mondhatjuk-e, hogy a nemrég Booker-díjat kapott Testamentumok az egyik legfontosabb könyv idén?

Résztvevők: Benczik Vera (adjunktus, ELTE), Scheirich Zsófia (kritikus, Roboraptor), Svébis Bence (kritikus). Moderál: Gaborják Ádám (PN)

2019-es Hexa-díj átadása és zárszó (19.3020.00)

A rendezvény után a Bem Mozi filmvetítése látható.

20.00 A GYŰRŰK URA: A GYŰRŰ SZÖVETSÉGE - bővített változat

(The Lord of the Rings: The Fellowship of the Ring - Extended Edition - in original language with Hungarian subtitles)

színes, feliratos, amerikai-új-zélandi film, 228’, 2001

Jegyár: 1,200 Ft

Részletek ITT. 

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!