Arabul is olvasható Ámosz Oz legfontosabb regénye

.:Benedek:. | 2010. március 11. |

Már arabul is olvasható a világhírű izraeli író, Ámosz Oz talán legfontosabb regénye. Az eredetileg 2002-ben megjelent Szeretetről, sötétségről című önéletrajzi regényt (itthon 2006-ban jelent meg az Európa Kiadó gondozásában) emlegetik az izraeli Száz év magányként is. Oz családtörténetében olvashatunk a kelet-európai stetlekről, a holokausztról, Izrael megszületéséről, a kibucokról, de főleg olyan emberekről, akik azért érkeztek oda ahova, mert sehova máshova nem mehettek. A regény hátteréről itt olvashatunk hosszabban.

 

Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégének megkerülhetetlen regénye egy palesztin család tragédiájának árán már arabul is olvasható. A fordítás szomorú történetét Elias Khoury, egy palesztin jeruzsálemi ügyvéd mesélte el a New York Times-nak. Khoury apjának életét folyamatosan akadályozta az izraeli titkosszolgálat, halálát mégis egy palesztin bomba okozta 1975-ben. Fia hat évvel ezelőtt vesztette életét, kocogás közben lőtték le, mert zsidónak hitték.

Az ügyvédként gyakran izraeli földkobzásokat, bekerítéseket támadó Khoury apja és fia halála után saját népe erőszakossága ellen is harcba szállt. Lefordíttatta Oz könyvét, mert szerinte segít megérteni az izraelieket, más megvilágításba helyezi őket például a harmincas-negyvenes évek menekülttáborainak ábrázolásával, és sokat lehet tanulni az állammá szerveződésből is. Elias Khoury úgy mondja ezt, hogy családjának egykori földje már évtizedek óta Izrael tulajdona.

Az arab változat egy hónapja jelent meg Libanonban, de már terjesztik a régió többi országában is. A megjelenés dühös kommentárokat is kiváltott, de például az Al Hayat, a 300000 példányszámos pán-arab napilap kulturális szerkesztősége dicsérő szavakkal illette.

 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!