Az Interjú a vámpírral szerzője, Anne Rice úgy érzi, a cenzúra új időszakát éljük, méghozzá a politikai korrektség nevében gyakorolt cenzúráét. Rice azután jutott erre a megállapításra, hogy látta, mi történik az Amazonon Kate Breslin For Such a Time című regényével. A legjobb amerikai romantikus regénynek járó RWA-díj (Romance Writers of America ) rövidlistájára is felkerült könyv egy koncentrációs táborban játszódik és egy zsidó nő, és egy SS parancsnok kapcsolatáról szól. A kritikusok szerint a kötet mélységesen sértő és érzéketlen, emellett antiszemita, erőszakos és veszélyes, és az interneten is beindult a vita róla, aminek több tucatnyi egycsillagos Amazon-értékelés lett a vége. Rice szerint a könyv ellen internetes lincsjárat folyik, és ezek az értékelések nem őszinte olvasói vélemények.

Breslin regénye az ószövetségi Eszter könyvének történetét helyezi a terezini gettó díszletei közé. Az eredetiben a zsidó Eszter hozzámegy a persza királyhoz, hogy megmentse a népét a népirtástól. Breslin változatában Eszter egy nem zsidó nő,  Stella Muller  bőrébe bújik miközben egy SS tiszt titkárnőjeként dolgozik, és ahogy próbálja megmenteni a zsidókat, felfedezi, hogy kezd beleszeretni a férfibe, akire ellenségként kellene tekintenie. Végül a nő áttér a keresztény hitre. 

Rice gyűlöli a cenzúra minden formáját, és elítéli azokat az embereket, akik az Amazonon aláznak le egy szerzőt mindenféle politikai, vallási vagy szociális okokból, anélkül, hogy ténylegesen olvasták volna a könyvét. Az Amazon már számos egycsillagos értékelést eltávolított a For Such a Time alól, de folyamatosan jelennek meg újabbak.

Rice szerint vannak bizonyos erők a könyves világban, akik az alapján akarják kontrollálni a fikcióírást, hogy „kinek van joga” írni egy adott témáról. Néhányan klasszikusokból próbálják kigyomlálni a szerintük teljes mértékben elfogathatatlan szavakat (lsd. Huckleberry Finn és a”nigger” szó esete – a szerk.), néhányan a fikciós alkotásokban megjelenő nemi erőszakot kifogásolják, néhányan a fehér szerzők feketékről vagy keresztény szerzők zsidókról szóló könyveit, ám Rice szerint az ilyesmi nagyon veszélyes. Szerinte mindenkinek ki kellene állnia azért, hogy egy író arról írhasson, amiről csak akar, nem számít, hogy azt más emberek mennyire sértőnek vagy támadónak találják.

Úgy véli, az Amazonhoz vagy a Goodreadshez hasonló oldalak kiváló játszótérként szolgálnak azok számára, akik úgy használják őket, mint ha egy videojátékkal játszanának. Kiszemelik az áldozatot, és megpróbálják megsemmisíteni, ahelyett, hogy párbeszédet kezdeményeznének az övéktől eltérő véleményen lévőkkel. A brit krimiszerző, Lynn Shepherd például meg merte írni, hogy szerinte JK Rowlingnak abba kéne hagynia az írást, amivel rengeteg ember haragját kivívta. Charlaine Harris, a True Blood- széria alapjául szolgáló Sookie Stockhouse-regények szerzőjét rajongók fenyegették, amiért a boldog vég mellett döntött Sookie számára. Rice szerint a trollok célja a manipulálás és a vásárlók félrevezetése, a legjobb dolog, amit tehetünk ellenük pedig az, ha jelentjük őket az Amazonnak.

Sarah Wendell, az író, akinek az RWA-hoz írott levele kirobbantotta a Breslin-regény körüli vitát, bírálta Rice-t, amiért a negatív online értékeléseket az internetes lincshadjárathoz hasonlította. Neki nem Breslin könyvével van baja, hanem azzal, hogy egyáltalán meg mert írni egy ilyen könyvet, és a koncentrációs tábor történetét a keresztény megtérés, valamint a náci parancsnok üdvözülésének és megváltásának meséjére fűzte fel, ezzel pedig egy nagyobb vallási perspektíva érdekében megbocsájtotta a népirtást és eltörölte a történelmet.

Breslin egy közleményben kijelentette, hogy a zsidókkal való együttérzés inspirálta a regényt. Az Eszter könyvének olvasása közben rájött, hogy szenvedett a zsidók népe a történelem folyamán különböző társadalmak miatt. Ő csak egy mai történetet akart írni egy bátor zsidó nőről, aki arra használta a helyzetét, hogy az Istenbe vetett hitén keresztül megmentse a népét. 

Anne Rice a Facebookon elismerte, hogy még nem olvasta a regényt, de már rendelt belőle egy példányt, ám mindenképpen elítéli, ami történt, nem számít, hogy milyennek fogja találni. Szerinte fontos megjegyezni, hogy az egész ügy nem arról szól, hogy sértő-e a könyv, hanem az internetes csőcselék erkölcstelenségéről, akik arra használják a könyves oldalakat, hogy elpusztítsák az áldozatukat. 

Forrás: Guardian