Az irodalmi élet Leonardo DiCapriói, avagy írók, akik MEGINT nem kaptak Nobelt

Az irodalmi élet Leonardo DiCapriói, avagy írók, akik MEGINT nem kaptak Nobelt

.konyvesblog. | 2014. október 09. |

Ngugi-wa-Thiongo-006.jpg

Minden évben van egy-egy időszak, amely másról sem szól, minthogy ki nyeri meg végül idén a Nobelt. Persze mindig vannak meglepetések, de az örök esélyesek listáján nagyjából állandóan ugyanazok a nevek pörögnek. Mi most összeszedtük azokat, akiket hosszú évek óta esélyes Nobel-favoritként emlegetnek, de akik eddig még minden évben lecsúsztak az irodalmi élet legjobban várt és legtöbbet emlegetett (vagy átkozott?) elismeréséről.

A bejelentés előtti napokban az angol fogadóirodák kedvence egyértelműen Ngũgĩ wa Thiong'o volt. A kenyai író 1938-ban született, eredeti neve James Ngugi. Korábban angolul, jelenleg kikuju nyelven ír. 1977-es Akkor házasodom, amikor akarok című drámájának politikai üzenete miatt hazájában letartóztatták, a börtönben vécépapírra írta meg az első modern kikuju regényt (Ördög a kereszten). Szabadulása után emigrálni kényszerült, s csak 22 évvel később tért vissza hazájába. Néhány nappal később azonban betörők bántalmazták a saját lakásában, ezt követően visszatért feleségével az Egyesült Államokba. Regényei közül a Búcsú az éjtől (1975) és az Egy szem búza (1979) jelent meg magyarul.

A másik állandó favorit az irodalmi élet örök Leonardo di Caprio-díjasa, a japán Murakami Haruki. A Magyarországon is rendkívül népszerű író 1949-ben született Kiotóban. Már fiatal korában is érdeklődött a klasszikus és a modern nyugati kultúra iránt, különösen Kurt Vonnegut, Richard Brautigan, Günter Grass, a Beatles, Nat King Cole, Elvis Presley és a Beach Boys volt rá hatással. Az egyetemen rendezői szakon tanult, majd hét évig egy jazzbárt vezetett. 1986-ban elhagyta Japánt, bejárta Európát, majd az Egyesült Államokba költözött. Egy évvel ezután jelent meg Norvég erdő című regénye, amelyből Japánban több mint egymillió példányt adtak el. A nemzetközi ismertséget ez a regénye hozta meg számára. A mágikus realizmus irányzatát követő szürreális és humoros írásainak visszatérő témái az elidegenedés, a magány, a vágyódás és a szerelem. legutóbb A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei című regénye jelent meg magyarul. (kritikánkat ITT olvashatod, ITT pedig arról az 5 Murakami-könyvről olvashatsz, amit szerintünk mindenkinek el kellene olvasnia)

Miért Leonardo DiCaprio-díj?

 

Az amerikai színészt eddig öt alkalommal jelölték Oscar-díjra, de egyetlen alkalommal sem kapta meg. Először 1994-ben a Gilbert Grape-ben nyújtott alakításáért, majd 2005-ben az Aviator, 2007-ben a Véres gyémántok főszerepéért jelölték, 2014-ben A Wall Street farkasában nyújtott alakításával, illetve producerként a filmjével volt versenyben a díjakért.

Szintén sokszor emlegetik a Nobel-esélyesek között a fehérorosz Szvetlana Alekszijevicset, aki könyveiben a második világháborúról, a szovjet-afgán háborúról, és a csernobili katasztrófáról mesél, olyan pontosan és alaposan, ahogy csak egy oknyomozó újságírótól telik. Alekszijevics fehérorosz apától és ukrán anyától született 1948-ban, az ukrán Ivano-Frankovsk városában. Évekig újságíróként dolgozott; 1983-ban fejezte be A háború nem asszonyi dolog című könyvét, de két évig egyetlen kiadó sem kért belőle. Az írónőt pacifizmussal, naturalizmussal és a hősi szovjet asszonyok semmibevételével vádolták. 1985-ben már megjelenhettek a könyvei, melyek közül magyarul eddig A háború nem asszonyi dolog és a Fiúk cinkkoporsóban című regényei jelentek meg.

adonissyrian-poet.jpg

Adonis, a minden idők egyik legmenőbb író álnevével rendelkező költő (eredeti nevén Ali Ahmad Said Esber), 1930-ban született Nyugat-Szíriában, egy hatgyerekes farmercsalád legidősebb gyermekeként. Iskolába nem járt, 13 éves koráig pedig az elszigetelt hegyi falucskában se autót, se telefont, de még elektromosságot sem látott. 13 éves korában elszavalhatott egy verset országa akkori elnökének, Shukri al-Quwatlinak, ez a lehetőség pedig számos tanulmányi ösztöndíjhoz segítette hozzá. A költészet szeretetét édesapjának köszönheti, álnévre pedig azért volt szüksége, mert saját néven beküldött költeményeit számos lap elutasította. A fiatal költő a görög termékenységi isten nevének felvételével akarta figyelmeztetni a szerkesztőket koraérett tehetségére és páneurópai múzsáira. Adonis filozófiából diplomázott 1954-ben Damaszkuszban, doktoriját pedig Libanonban szerezte. Már egészen korán a politika felé fordult, és 15 éves korában belépett a radikális Szír Szociális Nemzeti Pártba. A katonaévei alatt bebörtönözték, a pártból való 1960-as kiválása után pedig soha többé nem lépett be egy újabb politikai szervezetbe. Úgy érezte, nem lehet egyszerre költő, és párttag, az ideológia nem fér meg a művészet mellett.

Az amerikai Philip Roth-nak ugyancsak bérelt helye van az örök esélyesek listáján. A jelenleg 81 éves írónak 1959-ben jelent meg az első könyve Isten veled, Columbus címmel. Ő Amerika legsikeresebb élő írója. Kétszer nyerte el a National Book Awardot, háromszor a PEN Faulkner-díját, 2006-ban neki ítélték a PEN Nabokovról elnevezett életműdíját, Amerikai pasztorál című regényéért Pulitzer-díjat kapott, 2011-ben pedig megnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat. 2012-ben nagy meglepetést keltett, amikor közölte, hogy végleg felhagy az írással. Roth a New York Times kérdésére bevallotta, hogy azon gondolkodott, hogy ha A Portnoy-kórt Orgazmus a kapzsi kapitalizmus alattra nevezné át, vajon az Akadémia is másképp viszonyulna-e hozzá.