Julia Donaldson immáron hatodik éve vezeti az eladási listákat Nagy-Britanniában (kép forrása)
Angliában a szerzők töredéke remekül megél az írásból, a nagy többség azonban küszködik. Egy friss felmérés szerint egyre nagyobb a szakadék a bestsellerírók és azok között, akik nem férnek fel az eladási listákra.
Nagy-Britanniában jelenleg a legkeresettebb ötven szerző könyvei teszik ki a teljes forgalom 13 százalékát - derül ki a Nielsen BookScan felméréséből. A listavezetők közül is kiemelkednek a gyerekkönyvszerzők, így például az első helyen található Julia Donaldson (legismertebb alakja világszerte és itthon is a Graffaló) 15 millió fontos eladással, őt követi David Walliams (tőle legutóbb a Köténycsel jelent meg magyarul) 11 millió fontos forgalommal, illetve a Harry Potter-birodalmat csúcsra járató J.K. Rowling 8 millió fonttal. A top5-be bekerült még a vicces könyvsorozatot jegyző Joel Morris és Jason Hazeley szerzőpáros (7,4 millió font), és Jamie Oliver, aki Everyday Super Food című kötetével 7,3 milliós forgalmat generált.
Becslések szerint a nagy-britanniai lista élén található ötven szerző a teljes 1,49 milliárd fontos forgalom 13 százalékát adta ki, ami összességében a szerzők 0,1 százalékát jelenti. Ráadásul a szakadék a jól teljesítők és a többi szerző között egyre mélyül, hiszen 2014-hez képest tavaly 21 százalékkal nőtt a top50 szerző könyveinek forgalma, ami így számszerűleg elérte a 199 millió fontot, miközben az angol print piac csak 6,6 százalékos növekedést tudott felmutatni.
A fentieket részben alátámasztják a szerzők érdekeit védő Society of Authors vezetője, Nicola Solomon szavai is, aki egy tavalyi felmérésre hivatkozva azt mondta, hogy sok szerző alig tud megélni az írásból. Szerinte a szerzők bevételeinek csökkenése, és az, hogy a meglévő pénzek főként a már befutott szerzők felé csordogálnak, nem egészséges a kiadói ágazat, és úgy általában a társadalom szempontjából sem.
Úgy vélte, a probléma túlmutat a kiadói szakmán, és a kialakult helyzetért részben a celebkultúrát ostorozta, részben azt, hogy a kiadóknak muszáj olyasmit előállítaniuk, amit a közönség akar. A kereskedők gyakran csak a bestsellerekre összpontosítanak, az olvasók pedig mindezek miatt nem is látják át, hogy valójában milyen sokszínű a kínálat. Szerinte a kiadóknak nagyobb kockázatot kellene vállalniuk azzal, hogy változatos címeket és szerzőket prezentálnak, és nagyobb támogatást kellene adniuk az eladási listák közepén vagy végén található szerzőknek. Hozzátette: a könyvesboltoknak, a recenzenseknek és a fesztiválszervezőknek nagyobb teret kellene adniuk azoknak a könyveknek is, amelyek nincsenek jelen a bestsellerlistákon. Így például, ha egy rendezvényre meghívnak egy igazán híres írót, akkor minden alkalommal egy kevésbé ismert szerzőt is be kellene emelniük a programjukba.
Forrás: Guardian
