Hírek amazon ekönyv

A 10 éves Kindle nem forradalmasította az olvasást

.konyvesblog. | 2018. január 09. |

ff_3.jpg

A Kindle talán a legfontosabb eszköz a könyvkiadásban a könyvnyomtatás óta, piacra dobásának tizedik évfordulóján mégsem volt hangos ünneplés. Az Amazon alapítója, Jeff Bezos nem az eszköz kulturális jelentőségét emelte ki az évfordulóra posztolt tweetjében, hanem a külsejének változását. 

A Kindle-t forradalmi újdonságként harangozták be: két évvel a piacra dobása után az újságírók csak megrántották a vállukat arra az eshetőségre, hogy az ekönyv elpusztíthatja a könyvpiacot, azzal érvelve, hogy a papír nélküli olvasás hozzáférhetőbbé teszi az irodalmat, mint a Kindle előtt, valahogy úgy, ahogy Gutenberg hozzáférhetőbbé tette. A New Republic cikke szerint ekönyveladások fellendülése pánikot okozott a piacon, és az Amazon növekvő dominanciája miatt öt nagy amerikai kiadóvállalat illegálisan fogott össze az Apple-lel. Az árak rögzítése miatt az Igazságügyi Minisztérium egy hatalmas pert varrt a nyakukba, ami többszázmilliós költséggel járt. A Kindle megváltoztatta ugyan a könyvkiadást, de nem annyira, amennyire sokan féltek tőle, vagy remélték, és semmiképpen nem alapjaiban. Az ötleteket ugyanis nem tudta forradalmasítani.  Ráadásul, bár a kiadók még mindig nem boldogok az Amazon miatt, tűzszünetet kötöttek az ekönyvekkel, amelyeknek stabilizálódott a piaci részesedése.

Az ekönyvtől a hazai könyvpiacon is nagyon tartottak, de a nemzetközi példához hasonlóan nálunk sem indult be radikális változás (bár az utóbbi időben jelentősen bővült a választék, sok kiadó figyel arra, hogy a címlistájuk digitálisan is megtalálható legyen). Ennek többféle oka van, mint azt korábbi cikkünkben összeszedtük:
1. A kínálat szűkössége: mivel a könyvkiadók féltek az illegális letöltésektől, ezért csak nagyon későn és nagyon óvatosan mertek egy-egy könyvet digitális formában is piacra dobni, de ha nincs legális kontent, akkor beszerzik illegálisan az olvasók
2. Az e-könyv magas ára és a fogyasztó elvárása: A printkönyvek 5 százalékos áfájával szemben az e-könyvek után 27 százalékot számolnak, illetve a szerzői jogdíj is magasabb: a nyomtatott kiadások 7-11 százaléka helyett 25-50 százalék is lehet.
3. A digitális tartalmak terjedésének megállíthatatlansága: jogi úton a könyveket illegálisan letöltők ellen nem lehet harcolni. Túl azon, hogy a magyar törvényi szabályozás ezt nem teszi lehetővé (hiszen magával a letöltéssel senki nem valósít meg jogellenes magatartást), a folyamat megállíthatatlan, és gyakran követhetetlen is.

Megváltoztathatja egy eszköz az olvasást?

David Pierce a Wiredben kulturális oldalról közelít a Kindle-höz, és felteszi a kérdést: megváltoztathatja-e az eszköz a könyveket. A könyvkiadást alig néhány év alatt már megváltoztatta, megszilárdítva az Amazon dominanciáját a kiadókkal szemben. Maga az eszköz hamar elérte a mostani formáját, helyenként javítani is tudott a papírkönyvek olvasásának élményén (beépített világítás, helló), az évek során vízállóvá vált, ám nagyobb változásra nem nagyon maradt tere. Az egyetlen út, amerre fejlődhet, az olvasás természetének megváltoztatása. Pierce szerint a következő lépés az lesz, hogy a szerző, a kiadók és az olvasók kihasználják a rendelkezésükre álló eszközök előnyeit, és kitalálják, hogyan lehet újraformálni az olvasást. Eljött az idő, hogy a könyv végre utolérje a 21. századot, és olyan könyvek jöjjenek létre, amelyek komplex audiovizuális élményt tudnak nyújtani. Pierce tervezési hibának tartja, hogy a könyvek nincsenek összhangban a digitális korral: ezt a hibát szerinte az javítja majd meg, ha videókkal és interaktív tartalmakkal dobják fel a könyveket.

 

Cikkében Pierce felvázolja a könyv lehetséges jövőjét: azt javasolja, hogy az olvasók aktívan vegyenek részt egy könyvben azáltal, hogy üzeneteket küldhetnek a karaktereknek, felkereshetik a fontos helyszíneket, és még a narratívában is segíthetnek. A Sony Wonderbookja a könyvet kibővített valósággá változtatta, ám csak a korlátlan erőforrással, és nagy kiadói tapasztalattal rendelkező Amazon lenne képes tökélyre fejleszteni az interaktív könyv műfaját. A New Republic szerzője szerint ezzel csak az a baj, hogy a különféle médiákat összekapcsoló, kibővített valóságélményként működő könyv, vagyis amit Pierce a jövőnek gondol, nem nevezhető könyvnek. Sokkal közelebb áll ugyanis egy játékhoz, vagy egy alkalmazáshoz. Ahhoz, hogy könyvről beszélhessünk, a szövegnek kell a középpontban maradnia. Pierce ötlete az interaktív, audiovizuális élményről egy új médiumfajta lenne.

Egyesek szerint a Kindle azért tudott sikeres lenni, mert nagyjából ugyanazt adja az olvasónak, mint egy könyv, csak újszerűbben. Ugyanazokat a történeteket, máshogyan csomagolva: egy vékonyabb, könnyebb és olcsóbb könyvet. A változás, amit hozott, valóban nevezhető forradalminak, csak nem kulturális, hanem gazdasági szinten. Az Amazon a Kindle-lel segítette a kiadók évtizedes kulturális monopóliumának visszaszorítását, és robbanásszerűen megnövelte az írásos tartalmat. 2016-ban 4 millió ekönyvet publikáltak, ennek 40 százalékát a saját kiadói platformjuk alatt. A Kindle kulturálisan nem hozott túl sok úja: számos író közönségre talált ugyan általa, míg mások egyre nehezebben találnak olvasótáborra a túlterhelt piacon.

Először azóta, hogy a Kindle felbolygatta a piacot, a kiadói piac jelenleg stabilnak tűnik. Az utóbbi három évben nőtt a papírkönyvek eladása, és csökkent az ekönyveké, ami sokak szerint azt jelenti, hogy az olvasók egyszerűen ráuntak a képernyőbámulásra. Ám ennek valódi oka az, hogy a kiadók 2014-ben végre elérték, amit 2007 óta akartak: az Amazon megemelte az ekönyvek árát. Jelenleg úgy tűnik, mindenki nyert: a kiadóknak sikerült stabilizálniuk a piacot, az Amazon pedig tovább növelte dominanciáját az ekönyvpiacon.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Zöld

Hányszor kell kórházba kerülni ahhoz, hogy komolyan vegyék egy nő panaszait?

Elinor Cleghorn bátran, olykor brutálisan meséli el a nők gyógyításának történetet az ókortól egészen napjainkig, miközben esettanulmányokon keresztül igencsak szomorú kép rajzolódik ki arról, hogyan hagyták a férfiak évszázadokon keresztül szenvedni a nőket.