Lakatos, Molnár, Nagy, Németh, Tasnádi (képek forrása: Cool Bookz)
Az elsőben tizennégy kortárs írónk adta keresztmetszetét annak, milyen sokféle lehet a szüzesség elvesztése. Megkerestük a kötet szerzőit, és arra voltunk kíváncsiak, hogy íróként hogyan birkóztak meg a feladattal, illetve olvasóként milyen élményeik vannak ezen a téren. Tízen válaszoltak (Fiala Borcsa, Garaczi László, Gimesi Dóra, Kalapos Éva Veronika és Karafiáth Orsolya válaszait ITT olvashatjátok), a második részben pedig megmutatjuk, hogyan vélekedett minderről Lakatos Levente, Molnár T. Eszter, Nagy Ildikó Noémi, Németh B. Eszter és Tasnádi István.
Az első – Tizenöt író, tizennégy történet arról, amiből csak egy lehet (felelős szerk.: Csapody Kinga, szerk.: Nagy Boldizsár)
Menő Könyvek, 2017, 220 oldal, 2990 HUF
A három kérdés, melyet mindannyian megkaptak:
1. Akár íróként, akár olvasóként nézi, egy könyvben mitől működik az ön számára egy szexjelenet?
2. Az irodalmi szexábrázolások között az első alkalom, az első együttlét bemutatása akár külön kategória is lehetne – a saját novellája írásakor mi jelentette a legnagyobb nehézséget?
3. Kamaszként melyik volt az a mű, amely segített a saját szexualitása jobb megértésében, vagy amely bármely szempontból emlékezetes maradt?
Lakatos Levente:
1. Számomra a karakterek közötti kémia az, ami meghatározza a szexjelenetek minőségét és mennyiségét. Az én ízlésem szerint az intimitás soha nem lehet előrébb való a történetnél, viszont azt gondolom, hogy az erotikát, a vonzalmat kikerülni álságos, hiszen az aktívan jelen van az életükben, hatást gyakorol a tetteinkre és befolyásolja a döntéseinket. Az ellenállhatatlan vonzalom az, amivel dolgozni szeretek, de a testiségnél jobban foglalkoztat a vágyódás pszichológiája.
2. Rólam köztudott, hogy nem vagyok szívbajos, ha erotikus jelenetekről van szó. Fejfájást okozó kérdés volt, hogy a vélt elvárásoknak megfelelve írjak-e a novellába szexjelenetet, avagy ne. Végül egy olyan téma mellett döntöttem, amelyben nem is maga az aktus megélése, hanem az odavezető és az abból következő érzések, illetve kínzó gondolatok az igazán fontosak.
3. A legemlékezetesebb és egyben legmegrázóbb olvasmányélményem egy olasz írónő, Simona Vinci kötete, a Szégyentelenek volt. Gyerek és kamasz szereplőkkel játszódik, a „felnőttek által tiltott dolgok” felfedezése köré épül. Tizenhat évesen olvastam el, pedig a kötetre rányomtatták, hogy nagykorúaknak szól. A mai kamaszok az internet és a kábeltévék világában egyébként lényegesen felvilágosultabbak, mint amilyen például én voltam. Kár is tiltani vagy elhallgatni előlük a szextémát. Ha nem biztosítunk mi magunk fórumokat a fiataloknak a felvilágosításra, a két kattintással elérhető legvadabb pornót fogják mintának tekinteni. Ezekben a filmekben például ritkán használnak óvszert. A fiatalok körében sokan azt gondolják, csak a nem kívánt terhesség elkerülése érdekében szükséges gumit húzni, a többi között ezért választottam a novellámnak a védekezés témakörét.
„Azt szeretem, ha az erotika túlmutat önmagán"
Fiala, Garaczi, Gimesi, Kalapos, Karafiáth (képek forrása: Cool Bookz) „Az első szexről mindenkinek van egy története, melynek elképzelése, átgondolása, fejben való újrapörgetése, esetleg elhallgatása sokszor legalább olyan fontos, mint maga az aktus" - írtuk a Menő Könyvek új antológiájáról, Az elsőről. Utóbbiban tizennégy kortárs írónk mesélt arról, milyen sokféleképpen éli és élheti meg egy kamasz a szüzesség elvesztését.
Molnár T. Eszter:
1. A jó szexjelenetektől, akár írom, akár olvasom őket, felgyorsul a pulzusom. A túlzó részletezés eltávolít, jobban szeretem, ha a leírás teret hagy a fantáziának is.
2. Mint mindig, most is a pontos szavak megtalálása okozta a legnagyobb nehézséget, különösen azért, mert ez a novella bizonyos értelemben nekem is első volt: korábban soha nem írtam két lány közötti testi szerelemről.
3. Borzasztóan izgalmasnak tartottam a szexjeleneteket Flaubert, Maupassant és Zola regényeiben, de a szexualitás megértéséhez mégis a líra, elsősorban József Attila költészete vitt közelebb.
Nagy Ildikó Noémi:
1. Akkor, ha a jelenet nem csak a szexről szól, a szex nem öncél, hanem átmenet valami más eléréséhez, megvalósításához, bemutatásához, érzékeltetéséhez.
2. Igazából nem jelentett nehézséget. A kérdés mindig az, hogy sikerül-e megtalálni a megfelelő hangot, mindegy, hogy szexről, egyedüllétről, zenéről, barátságról, félelemről van szó.
3. Dr. David Reuben kézikönyve: Everything You Always Wanted to Know about Sex (But Were Afraid to Ask) – Minden, amit tudni akartál a szexről (de sosem merted megkérdezni).
Németh B. Eszter:
1. Amitől egy adott szöveg összes többi jelenete is működik, ha jó a könyv. Továbbá nem árt, ha az író nincs zavarban, az olvasó jó eséllyel úgyis abban lesz. Talpig.
2. A magyar nyelv tulajdonképpen alkalmatlan a szexuális aktus semleges nyelvi ábrázolására, márpedig egy ilyen könyvben erről (is) és így (is) beszélni kell. Nem volt kedvem az unalomig ismert romantikus vagy éppen traumatizált első szerelem leírásához, ahol az első szex csak marginálisan jelenik meg. És nem akartam szokványos nézőpontot sem, így amikor megtaláltam az ideális narrátorom, onnantól játék volt az egész. De addig!
3. Mázlista vagyok, anyukám szülésznő, mindent meg lehetett beszélni vele, úgyhogy a klasszikus könyvlopkodás, titokban olvasás kimaradt. Egyébként az Emmanuelle (Emmanuell Arsan) című könyvet olvasgattam. A másik emlékezetes mű sokkal később Gregor Sander Was gewesen wäre című könyve volt. Innen tanultam meg szexjelenetet írni.
Tasnádi István:
1. Már az is nagy kérdés, ebben az esetben mi számít működésnek? Mitől működik egy erotikus szöveg? Ha pusztán esztétikai élmény részesei vagyunk vagy ha mi magunk is felajzott állapotba kerülünk? Van, aki szeret finomakat enni, de nem hozza lázba, ha arról olvashat, mások milyen jókat esznek. Én is ilyen vagyok. Ettől még tudom, milyen népszerűek manapság a főzőmagazinok meg a gasztro-újságírás.
2. A legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy ne legyek sem vulgáris, sem szépelgő. Bevallom, rég szenvedtem ennyit szöveggel, és még most sem vagyok biztos benne, hogy sikerrel oldottam meg a feladatot. Mi van a mocskos száj és a virágnyelv között? Bravúros választ ad erre Nádas Péter, a szinte klinikai alaposságú leírásai a Párhuzamos történetekben egyszerre lenyűgözőek és sokkolóak, de a kamasz olvasó számára játékosabb és személyesebb utat kellett találnom. Ezért választottam az egyes szám első személyű elbeszélés formáját, amiben ezúttal csak annyi a trükk, hogy az én régi történetemet az ő mai szavaikkal mesélem el.
3. A '80-as években nem volt olyan, hogy kamaszoknak szóló erotikus irodalom, legalábbis nem jutott el hozzám. Minden kényesebb témát az ifjúság számára átdolgozva kaptunk. Úgyhogy jobb híján De Sade és Bataille szövegeivel nyomasztottam magam. Vagy ez volt, vagy Veres Pál doktor sorkatonáknak tartott felvilágosító előadása, ami kazettára másolva terjedt, mint tiltott csemege.
Bemutató. Legyen nagyon jó, vagy kevésbé, mindenki emlékszik AZ ELSŐ alkalomra. A Menő Könyvek Az első című antológiáját március 20-án 18 órától a Magvető caféban mutatják be, ahol Nyáry Krisztián és Csapody Kinga kérdezi a szerzőket egy irodalmi rapid randi keretében. Még több infóért katt IDE!
