A kép illusztráció. Fotó: Kelly Sikkema, Unsplash. konyvesmagazin.hu
ki

Mi az a kockázatos játék és hogyan segít a gyerekeknek? 3 pszicho könyvvel

A kisebb és nagyobb gyerekeknek egyaránt szüksége van a szabad, dinamikus játékra a megfelelő érzelmi és fizikai fejlődéshez.

Június 11-et az ENSZ a játék nemzetközi világnapjának nevezte ki, és arra hívja fel a döntéshozók figyelmét, hogy az oktatásban és közösségi környezetben is vegyék jobban figyelembe ennek fontosságát.

A kockázatos játék tulajdonképpen a szabad, dinamikus játékot jelenti, mely magában hordozza ugyan a fizikai sérülés eshetőségét, ugyanakkor a gyerekek egyedülálló lehetőséget kapnak arra, hogy kihívásokat küzdjenek le – ez pedig nélkülözhetetlen az egészséges fejlődésükhez, kisgyermekek és kamaszok esetén is. A túlféltés, illetve a mozgásszegény életmód miatt azonban ez egyre jobban hiányzik az életükből. A téma kapcsán három könyvet is ajánlunk.

Szükség van a kockázatra

A Kanadai Gyermekgyógyászati Társaság útmutatója nyolc kategóriát különböztet meg a kockázatos játékon belül.

  1. Magas helyeken történő játék: mászás, ugrás, egyensúlyozás;
  2. gyors játék: nagy sebességgel való biciklizés, futás, csúszkálás;
  3. szerszámokkal való játék: fejszével, fűrésszel, késsel, kalapáccsal vagy kötelekkel felnőtt felügyelete mellett végzett tevékenység;
  4. játék potenciálisan veszélyes elemek, pl. tűz vagy víz mellett;
  5. durva játék: birkózás, játékos harc, botokkal kardozás;
  6. Aaz eltűnés, elveszés kockázatával járó játék: játszóterek, szomszédság vagy erdő felnőtt felügyelete nélküli felfedezése, kisgyermekek esetén minimális felügyelet mellett (pl. bokor mögül figyelve őket);
  7. hatásokkal járó játék: beleütközni valamibe vagy valakibe, akár ismétlődve vagy csak szórakozásból;
  8. helyettes játék: annak az izgalmát átélni, hogy más, gyakran idősebb gyermekeket nézünk, akik kockázatosan játszanak.

A kockázatos játék évezredek óta az élet része, a gyerekpszichológián belül azonban viszonylag új kutatási területnek számít. „Gyerekek generációi játszottak már kockázatos módon. Csakhogy most, a kockázatkerülő kultúránkban fel kell hívnunk az emberek figyelmét arra, hogy a rizikós játék fontos a gyermekek fejlődése szempontjából” – mondja Robyn Monro Miller, a Play Australia nevű szervezet igazgatója. Úgy vélik, ez a felnőtt életre való tréning elengedhetetlen része.

„A gyerekeknek így lehetőségük van arra, hogy teszteljék magukat, mind fizikailag, mind érzelmileg, mind mentálisan.

Ha nem engedjük meg nekik, hogy ezt a saját tempójukban és a saját idejükben tegyék, akkor nem készítjük fel őket az életre, ahol mindenhol jelen van valamilyen kockázat” – tette hozzá a szakember.

A kockázatos játék az alábbiakra van jó hatással
  • Érzelemkifejezés
  • Fizikai fejlődés
  • Önismeret
  • Problémamegoldó-készség
  • A kockázatértékelésből eredő életvezetési készségek

Bár a kockázatos játékhoz lazítani kell a szabályokon, ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nincsenek korlátok. Először is,

a kockázatnak a gyerek életkorához és személyiségéhez kell igazodnia.

Soha ne torkolljon olyan veszélyes játékba, mely során a gyerek súlyosan megsérülhet. A nagy magasság mást jelent egy ötévesnek, mint egy tinédzsernek, ahogy a nagy sebesség és a veszélyes szerszám is.

Egy másik fontos szabály, hogy ajánljuk fel a lehetőséget, de a gyereket ne kényszerítsük akarata ellenére, hogy kockázatos dolgot csináljon. Például ne tegyük őt egy magas csúszda tetejére és kérjük, hogy egyedül csússzon le, ha fél vagy időközben meggondolta magát. Ha nemet mond, fogadjuk el, hiszen így a gyerek megtanulja azt is, hogy mekkora az a rizikó, amit még vállalni mer.

Kerekes Valéria, Böddi Zsófia, Bavalics Laura: A gyermekek játéka és ami mögötte van – Gyakorlati útmutató az óvodások játékának megismeréséhez és megértéséhez  

Kerekes Valéria, Böddi Zsófia, Bavalics Laura: A gyermekek játéka és ami mögötte van
Móra, 2024, 144 oldal
-

A gyermekek játéka évszázadok óta foglalkoztatja az emberiséget. Mi mindent tud a játék, ami miatt meghatározó szerepe van a gyermekek életében? Miért fontos megismernünk működését? A játék áthatja a kisgyermekek mindennapjait, valamelyik tevékenységük erre épül, ebből indul ki vagy ebben végződik. A környezetük felfedezésétől, a különböző építmények létrehozásán át, a szerep- és szabályjátékokig. Játszhatnak egyedül, felnőttel vagy más gyermekekkel együtt. Látható, megfogható eszközökkel éppúgy, mint fantáziájuk tágas világában.

A szerzők (játékmódszertannal foglalkozó – kutató, pedagógus, (gyermek)pszichológus, óvodapedagógus – szakemberek) célja, hogy az óvodáskor mindennapjaiban sűrűn előforduló játékhelyzetek leírásával és elemzésével az olvasó számára érthetőbbé tegyék a kisgyermekek belső világát, segítsenek felkészültebb partnerré válni a játékban.

Anthony T. DeBenedet, Lawrence J. Cohen: Kapcsolj ki mindent, és játssz! – Mozgásos, hancúrozós, birkózós játékok 2-12 éves korú gyerekekkel

Anthony T. DeBenedet, Lawrence J. Cohen: Kapcsolj ki mindent, és játssz!
Ford. Kelemen László, Kulcslyuk, 2023, 226 oldal
-

A játékterápia szakértőjeként ismert világhírű gyermekpszichológus és orvos szerzőtársa a hancúrozás kissé feledésbe merült művészetébe vezet be, melyet az elmúlt években háttérbe szorítottak képernyők és a sérülésektől való eltúlzott szorongás. A szórakoztató, mozgásra és kapcsolódásra épülő tevékenységek javítják a fizikai erőnlétet és az ügyességet, serkentik az intellektuális fejlődést, oldják a feszültséget, és jó érzéssel töltenek el. 

A mozgás nemcsak az egészséges testi fejlődéshez nélkülözhetetlen, de az agyi idegpályák kiépüléséhez is. Intenzív – durva és finom – mozgások nélkül nincs megfelelő beszédfejlődés sem, ahogy az elégséges önbizalomhoz is bizonyos fizikai rátermettség szükséges. Sok szülő azonban szorongani kezd, amint úgy érzi, hogy a gyerek valami kicsit is kockázatos dologgal foglalkozik. Természetesen ébernek kell lenni, hogy megvédjük a gyereket a sérülésektől, de ez nem jelenti azt, hogy tiltani kéne a szabad, dinamikus játékot.

A könyv szerzői megmutatja, hogyan lehet anélkül megtapasztalni a hancúrozás előnyeit, hogy veszélybe kerülnének.

Iben Dissing Sandahl: Játék dán módra – Hogyan neveljünk kiegyensúlyozott, érzelmileg rugalmas gyerekeket a szabad játék segítségével

Iben Dissing Sandahl: Játék dán módra
Ford. Marczin Orsolya, HVG Könyvek, 2018, 191 oldal
-

Ahhoz, hogy boldog gyerekeket neveljünk, figyelmet kell fordítanunk értelmi, érzelmi és társas fejlődésükre is. Az érzelmi rugalmassággal és belső erővel rendelkező gyerekek ellenállóbbak, egészségesebbek és könnyebben küzdenek meg azokkal a kihívásokkal, amelyekkel életük során találkoznak. A Gyereknevelés dán módra című nagy sikerű kötet pszichoterapeuta szerzője új könyvében ahhoz nyújt útmutatót, hogy a szabad, kötetlen játékkal miként fejleszthetők ezek a tulajdonságok. 

(Forrás: ABC Australia, fotó: Kelly Sikkema / Unsplash)