A mesék lényege a mesélés maga, és egy egyszerűen felolvasott, elmesélt mese is csodákat tehet, segítheti a hallgatóját, olvasóját. A kötet szerkesztőinek (Csörgei Andrea könyvtár- és drámapedagógus és Kreil Melinda meseterapeuta) tanácsaival, útmutatóival, ötleteivel és kiegészítéseivel azonban még hatékonyabb lehet a mesélés, valamint a mesélésben rejlő érzelemfeldolgozás és terápia. A Cerkabella Kiadó könyve huszonnégy mesét tartalmaz, de többet rejt magában, mint egy egyszerű válogatás. A tudatos és célzott használatot segíti, hogy
a mesék hat problémakörhöz kapcsolódnak:
a füllentéshez és nagyotmondáshoz, az önbizalomhiányhoz, a társas helyzetekben jelentkező szorongáshoz, a klímaszorongáshoz, a kirekesztéshez és a veszteségtől való szorongáshoz kötődnek az egyes blokkok, melyek egyenként négy mesét tartalmaznak: ezek közül kettő klasszikus népmese, kettő pedig kortárs magyar meseírók munkája. Olyan érzelmi szituációkhoz kapcsolódnak ezek az írások, melyekkel az óvodások, kisiskolások nagyon gyakran találkoznak, és amelyek újraélése, feldolgozása, átbeszélése rendkívül hasznos lehet.
A pedagógussal vagy szülővel történő feldolgozást segítik az egyes mesékhez kapcsolt kiegészítések: a mesekulcs röviden összefoglalja, mi az adott mese kulcsproblémája, a hangolódó olyan szituációs játékokat tartalmaz, mely ráhangolhat a meséről való gondolkodásra, a beszélgessünk a meséhez kapcsolódó kérdéseket vet fel, a játsszunk együtt játékleírásokat tartalmaz, az ügyeskedjünk címszó alatt pedig recepteket, barkácsötleteket találunk, természetesen itt is az adott meséhez szorosan kapcsolódva. Nemcsak széleskörű válogatás így ez a kötet (melyben koreai, japán, afrikai, manysi, nyenyec vagy erdélyi népmese is helyet kap a legismertebb kortárs alkotók, Mészöly Ágnes, Berg Judit, Kollár Árpád vagy Lackfi János meséi mellett), hanem olyan ötletgyűjtemény, melynek segítségével ideig-óráig magunk is laikus meseterapeutákká válhatunk. Mivel még a legtalálékonyabb szülő vagy tanár sem képes mindig a legkreatívabb formáját hozni,
a mesékhez kapcsolódó kérdések, játékok, ötletek különösen hasznosak,
hiszen kreativitást és izgalmat csempészhetnek a fáradt, monoton hétköznapokba is. A már említett ötletek mellett a könyv 24 gyönyörű hangulatkártyát is tartalmaz (ezek a Dixit társasjáték kártyáira emlékeztetnek), melyek képek segítségével segítik a feldolgozást. A kártyák többféle módon használhatóak, erről a könyv végén olvashatunk részletesen, nagyon sokféle játékhoz (legyen az improvizációs, asszociációs vagy történetalkotó jellegű) kiindulási alapot.
A sokféle mese persze akkor is elképesztő kaland és változatos utazás, ha a Hamupogácsában segédletként megtalálható hatalmas eszköztárat nem vetjük be száz százalékosan, hanem azt és annyit belőle, amennyit az adott helyzet elbír és megkíván. Ha van hozzá kedv és idő, akkor nagyon tanulságos lehet ennyiféle módon kibontani egy mesét és a benne rejlő lehetőségeket, de ha „csak” olvasunk, vagy a csodálatosan szép kártyák (melyek Keszeg Ágnes munkái, akárcsak a kötet összes, lenyűgöző illusztrációja) nézegetésével asszociációkat hívunk elő a gyermek(ek)ből, az is bőven elegendő. Ha pedig becsempésszük a meseolvasások mellé a fenti ötletcsomagokat is, akkor sokáig benne maradhatunk az egyes mesék terében, át tudjuk őket beszélni, transzformálhatjuk őket játékká, de akár kézműveskedéssé is, hogy a korábban már említett problémákra megoldást találhasson a gyermek olyan helyzetek feldolgozása során, melyek pusztán intellektuálisan, az érzelmi megközelítést hanyagolva nem biztos, hogy feldolgozhatóak.