Tóth Krisztina: Csavarogjunk együtt!
A Balaton partján, egészen pontosan Balatonfüreden folytatódnak Malac és Liba kalandjai: miután az egész család elutazott, a páratlan párosnak sincs maradása, felkerekednek és elutaznak nyaralni. A vízparton távoli rokonokkal, a panzióban a libákra és a malacokra leselkedő veszélyekkel ismerkednek, közben bejárják a Tagore sétányt, elvetődnek a Jókai-villa kertjébe és limonádét szürcsölnek a helyi cukrászdában. A kalandok közben malacságok és libaságok egész sora kerül szóba, a gyerekek pedig megtanulhatnak egy nyaralós verset is, amelyet Kárász Eszter és az Eszter-lánc mesezenekar zenésített meg (ITT meghallgatható). A könyvet Hajba László illusztrálta, az első kötetről ITT írtunk.
Mán-Várhegyi Réka: Itt a nyár, csuda jó a Balaton!
A Mi MICSODA Mini-sorozat egy teljes könyvet szentelt a balatoni tematikának. A lapokon a balatoni nyaralások jól ismert pillanatképei elevenednek meg: a közös fürdések, biciklizések, pecázások, lángosozások, de természetesen szóba kerül a tihanyi komp is és a kihagyhatatlan vízibicikli. A rengeteg képet nézegetve már a nyaralás előtt (és alatt) meg lehet beszélni, mire való például a bója, vagy miért fontos, hogy napozás előtt lekenjük magunkat.
Csapody Kinga: Irány a Balaton!
Az Utazik a család-sorozat legelső könyvében a háromgyerekes (és egy kutyával kiegészült) család a Balatonra tart. Az úton sorra veszik a legfontosabb látnivalókat – közben elképzelhetik azt is, milyen lehetett betyárnak, várvédőnek vagy épp afrikai felfedezőnek lenni –, nem mellesleg pedig rengeteg régi balatoni legendát, mesét és regét elevenítenek fel. A könyvet használhatjuk útikönyvként, de olvashatjuk esti meseként is a balatoni utazás előtt/alatt vagy – ha idén nem jutunk el a tóhoz, akkor – helyett. A könyvet Szalma Edit illusztrálta.
Berg Judit: Cipelő cicák a cirkuszban
A sorozat harmadik könyvében Ciró, Pepe és Lőri végre eljut a Balatonra, amely egyikük megállapítása szerint „rettentő vizes”, ez azonban nem tartja vissza őket attól, hogy valamiképp belemerészkedjenek. Ha másképp nem megy, hát macskacsónakon. Álmélkodva fedezik fel a strandot és minden velejáróját (a strandlabdákat, az úszógumikat és az úszó embereket is), a szárazparton pedig egy titokzatos új macskával is ismeretséget kötnek – akit később aztán alaposan móresre is tanítanak. A macskás kalandokat Agócs Írisz illusztrálta.
Marék Veronika: Alfa bácsi titka
Az Alfa bácsi titkában két balatoni mese is van. A Tihany című egy vonatúttal indít, amelyen a mesélő gyerekek megismerkednek egy Norbi nevű fiúval, akiről kiderül, hogy egy helyen fognak nyaralni. Norbinak viszont nem pontosan úgy alakul a vakációja, ahogyan eredetileg eltervezte, mindenesetre egy emléket ad a gyerekeknek, ez lesz a címben is megjelenő Tihany. A másik (Bagollyal nyaraltunk) egy Balaton-parti táborozás történetét eleveníti fel: a Kossuth utcai diákjainak sátrába egy új fiú került, aki nem ismer senkit, örökké csak lézeng, cserébe viszont állandóan olvas. A szemüveges fiú a csúfolódások állandó céltáblája lesz, míg csak egy nap be nem köszönt a rossz idő, és attól a pillanattól fogva valami gyökeresen megváltozik a fiúk sátrában. A kötetet Baranyai (b) András illusztrálta.
Balázsy Panna: Csobbanós
„Nem tudok elképzelni egy nyarat sem a Balaton nélkül” – mondja Balázsy Panna tízéves hőse, akinek már eleve mozgalmas a vakációnaptára, hiszen eljut Visegrádra, Kiskunmajsára és a Tisza-tóhoz is, de a nyár fontos állomása lesz Csopak, ahol egy extra hosszú vízibiciklizéssel körített születésnapozásra is sort kerít a család. Az elmaradhatatlan hozzávalók még: kertmozi, parfétorta, és persze a csobbanás. A balatoni kalandokat ezúttal is Rippl Renáta illusztrálta.
Bogáti Péter: A Hóvirág másodkormányosa jelenti
Bogáti Péter legelső könyve volt A Hóvirág másodkormányosa jelenti, amely eredetileg 1958-ban jelent meg, pár éve pedig a Manó Könyvek adta ki újra a Régi kedvencek-sorozatban Maros Krisztina rajzaival. A sztori szerint egy tanár körutat szervez a Balatonra a diákjainak, ám nem unalmas idegenvezetést tart nekik, hanem egy szuperizgalmas kincskeresést tervez. A diákok észre sem veszik, de versengés és kutakodás közben persze rengeteget tanulnak a Balatonról és környékéről is.
Fiala Borcsa: Balatoni nyomozás
A Duna után a Balaton vonzáskörzetébe helyezte át Fiala Borcsa nyomozós kalandregényét. Van itt minden: kincskeresés, bűnszövetkezet, talpraesett gyerekek, a Balaton csodái és persze egy nagyi, akinek a figuráját a szerző – ahogy ebben az interjújában elmesélte – eredetileg a Duna-könyvbe szánta, ám ott hamar el is tette volna láb alól. Ezt a szálat és vele a karaktert akkor végül mégis elhagyta, majd átmentette a balatoni könyvbe, hiszen annyira megszerette, hogy nem volt szíve megválni tőle: „Így született meg Töpszli néni, akit az én nagymamámról formáztam, és egy kicsit olyan, mint amilyen én is szeretnék majd lenni. Különböző tetoválások díszítik a testét, hat testvére közül ő az egyetlen lány. Igazi belevaló, sörösüveggel tud tüzet gyújtani, már nyolcévesen autót vezetett, később pedig hajós kapitány lett”. A könyvet Bernát Barbara illusztrálta.
Király Anikó: Strand, papucs, szerelem
Király Anikó első regényének hőse, Bogi akarata ellenére az apja lepattant balatonfüredi kempingjében kénytelen tölteni a nyarat. A nyárnak egy NOT DO LIST-tel fut neki, azaz szépen sorra veszi, mi az, amit semmi szín alatt nem fog megtenni a vakáció alatt, ám nem mindig rajta múlik, ha ezt nem sikerült tartania. Korábban azt írtuk a könyvről, hogy a Strand, papucs, szerelem hőse több ponton távoli rokonságot mutat Bridget Jones-szal: „Kertész Bogi viszont nem egy klón, hanem nagyon is eredeti figura, pont az a típusú haver, akivel kamaszként akár egy vízibiciklis majdnem-szüléssel, apás esküvővel, tiltott fürdőzésekkel, cikis helyzetekkel és nagy röhögésekkel teli, komplett nyarat végigbulizna az ember”.
Ezentúl lesz banán
Tavaly nyáron, a rendszerváltás 30. évfordulójára időzítve jelent meg a Tilos az Á antológiája, amelynek ugyancsak több novellája a Balatonon játszódik. Ott van rögtön Vörös István Péntek Boldizsár disszidálni készül című írása, amelyben a címszereplő lelépési vágyaiban nem a nagybetűs Nyugat, hanem a nyári Balaton szerepel. Utóbbinak pedig már a felbukkanása is eseményszámba megy, amikor az ember kitekint a vonat ablakán: „Az alig észrevehetően emelkedő síkság egyszer csak belefut egy bokorsorba, mely mögött nem búzatáblák vagy faháztelepek vannak, hanem húsz méter mély szakadék, csakhogy a szakadéknak nincs túlsó oldala, mert maga az álom, a mese, a szabadság van odalenn. Valami rettentően tágas és kék, mely fölött vitorlaként duzzadnak a felhők. Egy pillanatra a nagy képzelőerővel megáldott gyerek égig érő vitorlást lát ingani a vízen, és mikor eloszlik a látomás, a valóság akkor sem marad el a képzelet mögött.” Kamaszkor, felsejlő bikinik, egy basáskodó elvtárs és az édes bosszú, amely leginkább csak vágy marad. Ugyancsak jellegzetes balatoni képet villant fel Kiss Noémi novellája (Papucsok), amelynek endékás vendégei lábukat a Balatonban áztatva csak bizonyos életkor felett vágynak nyugatabbra.
Nyitókép: Fortepan - 1968. Magyarország, Siófok