Tavaly készítettünk egy átfogó cikket a gyerekek olvasási szokásairól, és ebben Dienes Éva, a FSZEK Sárkányos Gyerekkönyvtárának vezetője azt mesélte, hogy a kölcsönzést tekintve a vonatos könyvek abszolút az élvonalban szerepelnek. Ki tudja, mi az oka, de a vasút a mai napig sok gyerek fantáziáját megmozgatja, a kicsiktől egészen a kamaszokig. Egy vonaton játszódik az angol Sylvia Bishop regénye is (Az éjszakai vonat titka), a magyar gyerekeknek pedig külön jó hír, hogy a nyomozás részben Budapestre vezet.
Sylvia Bishop: Az éjszakai vonat titka
Fordította: Kertész Edina, Manó Könyvek, 2019, 288 oldal, 2990 HUF
A Párizsban élő Maxnak kapóra jön, amikor levél érkezik Isztambulból egy talán soha nem látott rokontól: Elodie nagy-nagynénit műteni fogják, és szeretné, ha egy rokona meglátogatná. A családtagok nem igazán kapnak két kézzel a lehetőség után, Max viszont szívesen utazik, igaz, az már kevésbé dobja fel, hogy a hosszú vonatúton egy Marguerite nevű apáca lesz a kísérője. Az indulás eleve nem zökkenőmentes, a kupéban ugyanis hamarosan megjelenik egy francia nyomozó, aki egy fülest követve az előző nap ellopott „Összetört szív” gyémántot kutatja. Természetesen sikertelenül, viszont ennyi is elég, hogy a lány fantáziája meglóduljon, és önjelölt nyomozóként szaglászni kezdjen a vonaton. Az utastársak nagy része eleve gyanús, helyzetükön pedig az sem segít, amikor egyre kétesebb részletek derülnek ki róluk és az üzelmeikről. A nyomozást nehezíti, hogy az utasok időről időre eltűnnek vagy kiszállnak – így a történet előrehaladtával a szereplők érintik Münchent, Budapestet és Bukarestet is, hogy a cselekmény végül Isztambulban csúcsosodjon ki.
Agatha Christie Gyilkosság az Orient-expresszen című regénye óta tudjuk, hogy a vonatnál nincs ideálisabb krimi-helyszín. Egyrészt folyamatos mozgásban van (hacsak valamelyik aljas szereplő szánt-szándékkal ki nem siklatja), így változatos tájakon robog keresztül, viszont a vonat zárt tere eleve leszűkíti a tettesek körét, és egy izgalmasan nyomasztó kamarahangulatot ad a történetnek. Bishop is nagyon ügyesen játszik ezzel a zártterűséggel, igaz, időről időre kiengedi a feszültséget, amikor a szereplőit szabadon engedi valamelyik nagyvárosban. Így aztán Max nyomozása egy kis kitérő erejéig a magyar fővárosban folytatódik, és útja a Keleti pályaudvartól kezdve egészen a Széchenyi-fürdőig vezet.
Az éjszakai vonat titka egy nagyon könnyű kézzel megírt gyerekkrimi, ami ügyesen játszik a „nem mindenki az, akinek látszik” toposzával. A kezdet kezdetén Bishop eleve a főhős nemét is homályban hagyja, és csak jó pár oldal után derül ki, hogy a név egy lányt takar – ez az írói trükk amúgy nem teljesen új: A fülemüleerdő titkában Henry történetesen egy lány volt, de például Kiki A négy madár titkában fiú szereplő. Bishop hőse mindent összevetve egy talpraesett álmodozó, aki a kezdeti honvágyat legyűrve halad a célja és a gyanúsítottak felé, és nem riad vissza a titkos módszerektől, vagy attól, hogy szükség esetén, kalandor módon a vonat tetején kússzon végig.
A tájékozódást térkép is segíti – ez és az illusztráció Marco Guadalupi munkája. A borító pedig egyszerűen gyönyörű: titokzatos és meseszerű egyszerre, az a fajta, ami egyből kiugrik a könyvesboltok kínálatából. A kiadó 10 év felett ajánlja a könyvet, de már egy alsósnak is nagy élmény lehet, mert kalandos, fordulatos és magával ragadó – pont, amit egy felnőtt krimitől is elvár az ember.