A Bram Stoker Drakuláját is inspiráló, legendás havasalföldi fejedelem, Vlad Dracul leveleinek kémiai elemzése szerint valószínű, hogy vérkönnyeket sírhatott, ami egy ritka, de létező betegség tünete, írja a Science Alert. Könyvek hírek mellé.
A kémikus Maria Gaetana Giovanna Pittalà és csapata az olasz Cataniai Egyetemen végezte a vizsgálatokat, tanulmányukban azt írják, most először kutatták ilyen módon a fejedelem egészségi állapotát.
III. Vlad vagy Karóbahúzó Vlad több szakaszban uralkodott: 1448-ban, 1456 és 1462 között, valamint 1476-ban, és mindezt nagyban meghatározta a terjeszkedő Oszmán Birodalom elleni küzdelem. Hírnevét a kiemelkedő kegyetlenkedéseivel szerezte - becslések szerint több mint 80 ezer ember haláláért felelős, közülük körülbelül 20 ezret karóba húzatott. Emellett sokakat változatos módon megkínoztatott - bár ez utóbbi vitatott.
A Drakula 1898-ban jelent meg magyarul, számos szövegváltozata elérhető, idén pedig Bartók Imre új fordításában jelent meg ismét. De mitől imádunk borzongani rajta még ma is?
Bár életét és tetteit jól dokumentálták, a történetírók sok esetben bizonyosan túloztak. Pittalà és kollégái viszont úgy gondolták, feltárhatóak részletek a fejedelem olyan tárgyainak tanulmányozásával, amiket köztudottan megérintett. Ilyenek például azok a levelei, amiket ő maga írt.
A levelek a történészek megbecsült kincsei. Ebben az esetben viszont a kutatókat nem a levelek tartalma érdekelte, hanem az, hogy mi mindent őrzött meg a papír:
a molekulák, amiket az emberi érintés hagyott rajtuk.
Vlad levelei immár fél évezredesek, és a minták kinyerésével könnyen sérülhetnek, ami közel sem ideális történelmi dokumentumok esetében. Egy új fejlesztés viszont kisegítette a kutatókat: nemrég készült egy speciális etilén–vinil-acetát fólia, amit ioncserével és vízálló gyantákkal kezeltek. Ez a fólia képes arra, hogy bármilyen felületről kinyerjen proteineket és más molekulákat anélkül, hogy károsodást okozna, így ígéretes eszközévé válhat a történelmi kutatásoknak.
A kutatócsoport Vlad három levelén alkalmazta a fóliát, és több ezer peptidet és proteint nyertek ki belőlük. Azokra koncentráltak, amik az emberi biológiához köthetőek, illetve, mivel a levelek az évszázadok során sok kézben megfordultak, a bomlás legelőrehaladottabb állapotában lévőkre, tehát a legrégebbiekre.
A németországi Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói által vezetett kutatócsoport egy új módszerrel nyerte ki az oroszországi Gyenyiszova-barlangban a medálban talált DNS-t, majd a genetikai anyagot elemezték is, hogy többet tudjanak meg a feltételezett személyről, akié a medál lehetett. Könyvek hírek mellé.
Az eredmények kifejezetten érdekesek voltak. Két protein is olyan genetikai légzési rendellenességre utal, ami krónikus tüdő- és arcüreg-gyulladásokat okoz. Emellett gyulladásos folyamatokhoz kapcsolódó peptideket is találtak, ami összességében bőr- vagy légúti rendellenességre utal - vagy esetleg mindkettőre.
Szintén találtak a retina és a könnyek fehérjéihez kapcsolható peptideket, valamint vérfehérjéket. Ez azért is érdekes, mert voltak olyan feljegyzések, amik szerint Vlad véres könnyeket sírt, és ez a kép aztán a Drakula-, illetve vámpírábrázolásokban is népszerűvé vált. Bár a jelenlegi eredmények nem tekinthetők kimerítő bizonyítékoknak, a kutatás nyomán úgy tűnik, volt alapja a pletykáknak, és a fejedelem az élete utolsó éveiben valószínűleg hemolakriától szenvedett.
A vér kultúrtörténeti útja persze messze túlmutat a vámpírhiedelmeken. Ha jobban meg szeretnéd ismerni, az alábbi kötetet ajánljuk:
Gudrun Schury A vér kultúrtörténete című könyvében kilenc fejezeten át az emberi testet éltető anyagot, a vért vizsgálja kultúrtörténeti szempontból, az antik mitológiákban betöltött szimbolikus szerepétől egészen napjainkig tartó, a művészetben szerteágazó jelentésrendszeréig. Az olvasmányosan megírt könyvecske igazi sokrétű utazás az irodalmi és vallási fikciók világától a biológiai realitásokig.