Az író nemcsak tipizálja a toxikus barátokat, hanem arról is beszél, hogyan lehet kezelni őket. Felhívja a figyelmet arra, hogy soha ne egyszerűsítsük le túlságosan a problémákat, és barátaink zavaró viselkedését ne azonosítsuk a személyiségükkel, mert ezzel komoly barátságokat is veszélybe sodorhatunk. Azonban, ha nem lehet változtatni, akkor meg kell tanulni búcsút mondani ezeknek a kapcsolatoknak.
Mutatjuk az általa felsorolt típusokat:
1. A megbízhatatlan
Az ilyen baráttal nem tudsz tervezni, és vészhelyzetekben sem számíthatsz rá, mert soha nem tudhatod, hogy felbukkan-e vagy sem. Jackson szerint az ADHD-s barátok küzdhetnek feledékenységgel, de ez nem ürügy a megbízhatatlanságukra. Az ilyen barát általában nem veszi észre, hogy lemondott találkozóitokkal, elhalasztott terveitekkel megbánt téged.
2. Az egyoldalú
Ez a barát olyan érzést kelt benned, mintha egyoldalú kapcsolatban lennél, de lehet, hogy csak azért, mert a tiédtől eltérő elképzelései vannak a viszonzottságról. Ha mindig te keresed, annak az is lehet az oka, hogy fél a visszautasítástól, vagy attól, hogy túlságosan ragaszkodónak tűnik. Ettől függetlenül a viselkedése sok szomorú percet okozhat.
3. A pletykás
A pletykás barát mindig másokról spekulál, ezért a saját titkaidat sem bízhatod rá. Bármilyen rosszindulatú is a pletyka, amit terjeszt, a motivációja általában kevésbé rossz szándékú, állítja Jackson. Lehet, hogy az ilyen barát csak saját bizonytalanságait próbálja leplezni vagy szimplán unja a maga életét.
4. A szerelemmániás
A szerelem megszállottja, aki minden idejét randevúzással tölti. Ez a viselkedés különösen azért nehezen tolerálható, mert az ilyen barát minden alkalommal eltűnik, amikor új kapcsolat lehetősége bukkan fel. Jackson szerint az ilyen baráton valószínűleg nagy családi vagy társadalmi nyomás van arra vonatkozóan, hogy párt találjon.
5. Az irányító
Egy irányító barát nehezen fogadja el a nemleges választ, bűntudatot kelthet benned, amiért nem értesz vele egyet, és gyakran problémái vannak az érzelmei szabályozásával is. Bármilyen heves is ez a barát, Jackson szerint jó tudni, hogy viselkedése valószínűleg félelemből vagy szorongásból fakad. Lehetséges, hogy élete más részein kevesebb önrendelkezése van, ezért a barátságotokat próbálja kontroll alatt tartani.
6. A féltékeny
Egy féltékeny barát a jó híreidre mindig szarkazmussal vagy kritikával válaszol. Irigysége mögött egy megrögzött gondolat áll, hogy te esetleg elé kerülhetsz az élet bizonyos területein. Ettől függetlenül nem muszáj tolerálnod az udvariatlanságát.
7. Az újonnan megváltozott
Az újonnan megváltozott barátnak hirtelen új érdeklődési területei vannak, új barátok, ruhák, hobbi vagy bármi más, ami miatt elgondolkoztok azon, vajon túlnőttetek-e egymáson. Az ilyen barát kísérletezik az identitásával, ami egyáltalán nem baj. Próbáljátok megtalálni azt, ami minden változás ellenére közös bennetek.
8. A ragaszkodó
Ennek a baráttípusnak gyakori találkozásokra és megerősítésre van szüksége. Ez csak a kötődési stílusotok közötti különbségére vezethető vissza: ha te egy elkerülő típus vagy, a barátaid valószínűleg jobban ragaszkodnak majd hozzád. Ezekben az esetekben az a fontos, hogy mindenképp felállíts egy határt, melyen túl jelzed, ha kényelmetlen számodra a túlzott ragaszkodás.
9. A negatív
A negatív barát annyit ventillál, hogy mellette fizetés nélküli terapeutának érezheted magad. Jackson szerint az ilyen barátok trauma-dömpingje általában csak rossz szokás. De ha mindig megértően reagálsz rájuk, akkor minden alkalommal panaszkodni fognak, te pedig minden találkozó után kimerültnek érzed majd magad.
Mi is ajánlunk egy könyvet, amiben a barátság pszichológiájáról és evolúciós hátteréről is olvashatsz:
Lydia Denworth: Barátság - Életünk egyik legfontosabb kapcsolatának evolúciója, biológiája és rendkívüli ereje
A barátság egyetemes és elemi erejű, hiszen a barát nem más, mint tudatosan választott családtag. Ám mitől válik a baráti kötelék nélkülözhetetlenné? Hogyan hat a testünkre, az elménkre?
Lydia Denworth biológiai, pszichológiai és evolúciós kutatásokba avatja be olvasóit, és arra a felismerésre jut, hogy a barátság története az afrikai szavannák ősközösségéig vezethető vissza, sőt az erős kapcsolatteremtési igény a főemlősöknél is felfedezhető. Éleslátón fűzi össze a múltat és a jelent, a gyakorlati biológiát és a neurológiát, hogy bemutassa, miként viselkedünk barátságainkban gyerekként, felnőttként, idős emberként; milyen folyamatok révén alakulnak ki és maradnak fenn egészséges társas kötelékeink; és hogyan változtatja meg a barátságot korunkban a közösségi média.
A lenyűgöző tudományos információk, a személyes történetek és az átfogó evolúciós perspektíva ötvözetéből kirajzolódik, milyen alapvető szerepet játszik az emberi (és nem emberi) társadalmak kialakulásában az együttműködés és a társas kapcsolat.