Izland déli részén mintegy kilencszáz földrengést észleltek hétfőn, ezzel pedig már több tízezerre nőtt a rengések száma a szigetországban, írja az MTI. Könyvek hírek mellé.
Az izlandi meteorológiai szolgálat szakértői attól tartanak, hogy az olvadt kőzet a felszínre törhet egy tengerparti városban és kárt tehet egy geotermikus erőműben is.
"Most rendkívül nagy a bizonytalanság; lesz-e kitörés, és amennyiben igen, milyen károkat fog okozni" - mondta Matthew James Roberts, az izlandi meteorológiai iroda szolgáltatási és kutatási részlegének igazgatója.
Izland veszélyhelyzetet hirdetett pénteken, miután
több nagy erejű földrengés történt a Reykjanes-félszigeten.
A szigetország délnyugati részén fekvő Grindavík lakói arról számoltak be, hogy szombatra virradóra gyakorlatilag kimenekítették őket a mintegy négyezer lakosú településről, miközben rengett a föld, az utak megrepedtek és az épületek is megsérültek. Péntek este azonban a meteorológusok azt tapasztalták, hogy a szeizmológiai tevékenység a felszínhez közeledik, ezért a hatóságok elővigyázatosságból kiürítették a várost.
Hans Vera, egy belga származású 56 éves lakos, aki 1999 él Izlandon, arról számolt be hogy a családi házuk alatt a talaj folyamatosan rengett.
"Nem volt egy nyugodt percünk sem, a föld folyamatosan rengett, nem lehetett aludni a házban"
- mondta Vera, aki emiatt elköltözött a Rejkjavík külvárosában élő sógornőjéhez. "Nem csak a Grindavíkban élőket rázta meg ez a helyzet, hanem egész Izlandot." A szigetországban 33 működő vulkán van. Izland az eurázsiai és észak-amerikai tektonikus lemezt egymástól elválasztó hasadékon, az Észak-atlanti Hátságon fekszik.
A hatóságok szerint a város 3800 lakosa közül szinte mindenkinek sikerült családtagoknál vagy barátoknál szállást találnia, és csak 50-70 ember tartózkodott az evakuációs térségben. Közülük több embert rövid időre visszaengedtek a városba vasárnap, hogy összeszedjék a holmijukat.
A vulkánokat, azok kiszámíthatatlan, elsöprő erejét hasonlította össze a szerelemmel az izlandi Sigríður Hagalín Björnsdóttir Tüzek című regényében.
"Szövegelhetnek a költők a szerelemről, de én pontosan ismerem, láttam munka közben. Nem más, mint természeti katasztrófa." A regényben földrengés rázza meg a Reykjanes-félszigetet, 800 év szünet után vulkánok kelnek életre. Senki sem ismeri őket jobban, mint Anna Arnardóttir, a Földtudományi Intézet igazgatója, akinek pályafutása legnagyobb feladatával kell megküzdenie a katasztrófavédelem koordinálásában. Látszólag szép és boldog életét azonban már nem tudja irányítani. A Tüzek Sigrídur Hagalín Björnsdóttir harmadik regénye, a kötet magyar bemutatója az őszi Margón volt, ahol szó esett arról is, milyen a vulkánok közelségében élni. Beszámolónkat itt olvashatod:
Sigríður Hagalín Björnsdóttir Tüzek című regényéről Ott Anna kérdezte a szerzőt és fordítóját, Patat Bencét. Szóba kerültek a vulkánok, a természet szerepe az izlandi irodalomban és a szerelem is.
Tovább olvasok