A slow living mozgalom a folytonos rohanás ellenpontjaként terjed és a tudatos életvitelre helyezi a hangsúlyt. A Z-generáció körében különösen népszerűvé vált életmód abban segít, hogy hogyan lehet lelassulni és a valóban fontos dolgokra koncentrálni.
Egy év semmittevés
Gondolkoztál már azon, hogy milyen lenne az élet, ha egy évig nem csinálnál semmit? El tudnád képzelni, hogy feladd a munkát, a napi e-mailek böngészését és a folyamatos rohanást? Korábban ez a gondolat valószínűleg sokakban szorongást keltett volna, hiszen a munka nemcsak a megélhetés záloga, hanem a státusz és a siker mércéje is. Manapság azonban
egyre vonzóbbá válik a semmittevés és a radikális lassítás gondolata.
Emma Gannon író és podcaster az A Year of Nothing című könyvében arról ír, hogyan töltötte az elmúlt egy évet pihenéssel. Az idén júniusban megjelent kötet várakozáson felüli sikert aratott, rövid időn belül minden példány elkelt. Gannon könyvéhez az inspirációt a kiégés utáni útkeresés adta: megosztja, hogyan tanult meg lelassulni, rámutat a pihenés pozitív hatásaira és olyan tevékenységeket javasol, amelyeket segítettek neki visszaállítani az egészséges napi rutint.
Persze nem mindenkinek van lehetősége arra, hogy egy évig, vagy akár csak néhány hónapig egyáltalán ne dolgozzon. De nem véletlen, hogy a Z-generáció körében különösen gyorsan terjed a slow living mozgalom, amely az állandó pörgés helyett a tudatosságra helyezi a hangsúlyt:
időt szánni a barátokkal, családdal való kapcsolattartásra, a hobbinkra vagy az öngondoskodásra, a pillanat megélésére.
Ez a jelenség már a munka világában is hozott szemmel látható változásokat, például az Egyesült Királyságban, ahol egy hathónapos kísérlet után 61 vállalat közül 18 úgy döntött, hogy véglegesen bevezeti a négynapos munkahetet, mert hatékonyabb a végtelen túlóráknál.
Magyarországon is jelen van a mozgalom, a Slow Living Hungary küldetése az, hogy megerősítse és terjessze az értékalapú gondolkodásmódot a társadalomban. Az egyesület a Slow Food, Slow Travel és a Slow Art and Culture területén tevékenykedik, amelyek jelmondata, hogy összekapcsolják a gasztro-élvezeteket a felelősségvállalással, a fenntarthatósággal, harmóniában a természettel. Olyan úti célokra hívják fel a figyelmet, ahol az élet lassabb, ízesebb és közelebb áll a természethez.
Dolce far niente
Az olaszok szerint a dolce far niente, azaz az édes semmittevés a boldog élet titka. Ez nagy hatással volt a slow living mozgalomra is, hiszen elsősorban a lassú főzést és étkezést helyezi középpontba.
Az olaszok meggyőződése, hogy a piacozás, a ráérős főzés és az étel lassú elfogyasztása igazi élvezetet ad
és ezt a felfogást igyekeznek megvalósítani az élet más területein is. Oliver Burkeman Four Thousand Weeks című kötetében azt hangsúlyozza, hogy az élet rövid, és teendőink listája sosem ér véget, ezért az optimalizálás helyett arra buzdít, hogy a valóban fontos dolgokra koncentráljunk.
A slow living mozgalmat természetesen sok kritika is éri, legfőképpen azért, mert elérhetetlen életstílust közvetít, amit a valóságban lehetetlen megvalósítani. Például a Gannon által említett gyógyító tevékenységek közül, mint a természetjárás, a madarak megfigyelése, a filmnézés, a reflexológia vagy az életvezetési tanácsadás, több is igencsak költséges módszer.
Mi most öt olyan kötetet ajánlunk, amelyekből akkor is meríthetsz ötleteket, ha nem vonulhatsz el egy teljes évre a munka elől, mégis szeretnél lassabban és megfontoltabban élni.
Jenny Odell: A semmittevés forradalma
– Hogyan romboljuk le a hatékonyság mítoszát a digitális kapitalizmusban
Az amerikai író egyszerű, de hatékony megoldásokat kínál arra, hogy ne csináljunk semmit. Odell szerint a legnagyobb érték a figyelem, ezért fontos megválogatni, hogy mire fordítjuk. Azt javasolja, tanuljunk meg elvonatkoztatni a kapitalizmus által fontosnak tartott feladatoktól, és ehelyett szánjunk időt magunkra és a semmittevésre.
Carl Honoré: Slow – A lassúság dicsérete
A kanadai újságíró a slow living meghatározó alakja. Könyvében bemutatja, miért és hogyan indult el a mozgalom a ‘80-as években és hogyan alakult az elmúlt három évtizedben. Az ipari forradalom óta tartó fejlődés hatására időről-időre felmerül a kérdés: mihez kezdünk a gépeknek köszönhetően felszabadult időnkkel? Tovább gyorsítunk életünkön, vagy megpróbálunk kiegyensúlyozottan és fenntarthatóan létezni?
Cal Newport: Elmélyült munka
Az informatikatudomány docense és hatékonyságszakértő korszakalkotó könyvében tudományos kutatások eredményeit és kiemelkedően hatékony emberek szokásait vizsgálva bemutatja, hogy az elmélyült munkavégzés milyen előnyökkel jár. Négy szabályból álló programjával átalakíthatjuk az elménket és a szokásainkat, hogy gyorsabban jegyezhessünk meg bonyolult információkat, és érhessünk el jobb eredményeket. Így életünk nemcsak sikeresebbé, hanem tartalmasabbá és elégedettebbé is válhat.
Haemin Sunim: Azok a dolgok, amiket csak akkor látsz, ha lassítasz
A dél-koreai szerző könyve útmutatást ad arra, hogyan lehetünk jobban jelen az életünkben. A szerző nyolc témakör szerint mutat be irányelveket, amelyek által megtapasztalhatjuk a jólétet és a boldogságot, miközben hangsúlyozza a mély kapcsolatok és az önmagunkkal szembeni könyörületesség fontosságát. Sunim szerint akkor tudunk együttérző, teljes értékű és elégedett kapcsolatot ápolni a partnerünkkel, családunkkal és barátainkkal, ha elfogadjuk önmagunkat, a hozzánk tartozó hibákkal együtt.
Ryan Holiday: Az egyensúly a kulcs
Az amerikai filozófus, üzletember és podcaster sikerkönyvében a sztoicizmus mellett a buddhista filozófia gondolatkörére támaszkodva vezet rá bennünket: az előrejutásban épp a lelassulás képessége válhat titkos fegyverünkké. Napjainkban el vagyunk halmozva ingerekkel, teendőkkel. Állandó versenyhelyzetben, stresszben és a média információs zajában telnek a hétköznapok. Képesek lehetünk egy helyben maradni, miközben zakatol körülöttük az élet? Hogyan zabolázhatjuk meg a temperamentumunkat, hogy semmi ne zökkentsen ki bennünket, miközben a munkára és a döntésekre összpontosítunk? A szerző megmutatja az utat, amelyen haladva elsajátíthatjuk ezt a hasznos, ősi bölcsességet. Az emberiség teljes műveltségéből merít a legnagyobb gondolkodókat idézve, Konfuciustól Nietzschéig.
Nyitókép: Pexels