A kutatók azt remélik ettől, hogy gördülékenyebbé tehetik az emberek és a mesterségesintelligencia-rendszerek (MI-rendszerek) közti beszélgetéseket, írta a Guardian nyomán az MTI. Könyvek hírek mellé.
A nevetésnek sok formája van az udvarias kuncogástól kezdve a ragályosan vidám hahotázásig. Tudósok most egy olyan mesterséges intelligencián dolgoznak, amely képes utánozni ezeket a néha árnyalatnyi különbségeket a megfelelő módon és a megfelelő időzítéssel.
Az Erica nevet viselő nevető robot alkotói szerint ez a rendszer sokat javíthatna a természetes párbeszéden emberek és MI-rendszerek között.
"A párbeszédre tervezett MI-rendszerek egyik legfőbb tulajdonsága az empátia kell, hogy legyen"
- vélekedett Inue Kodzsi, a Kyotói Egyetem kutatója. "Ezért úgy döntöttünk, az együtt nevetés az egyik módja annak, hogy a robot megértést tudjon mutatni a felhasználó iránt" - tette hozzá a projekt vezető kutatója.
Inue és kollégái célja, hogy megtanítsák MI-rendszerüknek a párbeszéd alatti nevetés "művészetét". Ehhez több mint nyolcvan gyorsrandi-párbeszéd adatait gyűjtötték be, melyek férfi egyetemi hallgatók és a robot között zajlottak, és amelyeket kezdetben négy női színész távirányított. A különböző nevetéstípusokat osztályozták, majd az adatokat a gép tanulórendszerére bízták, hogy döntse el, mely helyzetben és milyen módon illő nevetni. Inue ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy meghatározzák azokat eseteket, amikor együtt nevetünk valamin.
Tényleg képtelenek vagyunk megváltozni? A Netflix tévésorozata, a Love, Death & Robots új évada szerint lélekszakadva rohanunk bele a saját végzetünkbe. Nem tud ebben visszafogni bennünket sem technológiai fejlődés, sem harmadik típusú találkozás, de még a múltbéli tapasztalataink sem. 
A kutatócsoport egy emberrel folytatott négy rövid párbeszéddel tesztelte le Erica "humorérzékét", beépítve az együtt nevetés algoritmusát a meglévő párbeszédprogramba. Ezeket összehasonlították olyan verziókkal, amelyekben Erica egyáltalán nem nevetett, valamint olyanokkal, ahol minden egyes alkalommal nevetett, amikor beszélgetőpartnere nevetését észlelte. A felvételeket 130 önkéntesnek játszották le, akik empátia, természetesség, emberhez való hasonlóság és a megértés szempontjából azt a változatot értékelték a legjobbnak, ahol Erica együtt nevetett a beszélgetőpartnerrel.
A kutatócsoport úgy vélte, hogy
a szemkontaktus, a gesztusok, a beszédstílus és a nevetés képessége segíthet a jövőben egyedi "személyiséggel" rendelkező robotokat alkotni.
Inue mindazonáltal hangsúlyozta, hogy bő húsz év is eltelhet, míg képesek leszünk "úgy csevegni egy robottal, mintha azt egy barátunkkal tennénk".
Sandra Wachter, az Oxfordi Egyetem internet intézetének professzora pedig felhívta a figyelmet arra, hogy "észben kell tartani, hogy a robot, vagy az algoritmus sosem lesz képes megérteni az embert". "Nem ismer téged, nem ért meg téged és nem érti a nevetés jelentését sem. Nem érző lények, de talán elég jól el tudják hitetni veled, hogy értik a történéseket" - tette hozzá.
Robotok és emberek együttélése a science fiction kedvelt témái közé tartoznak, három ilyen könyvet ajánlunk, ha elmerengenél a lehetőségen, mit jelenthet majd húsz év múlva egy androiddal csevegni:
Isaac Asimov: Én, a robot
A robotika három törvénye
- A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
- A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
- A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első és második törvény előírásaiba.
Ezzel a három egyszerű szabállyal Asimov mindörökre megváltoztatta a robotokról alkotott képünket. A sci-fi egyik megkerülhetetlen klasszikusának számító Én, a robot összekapcsolódó történetek füzérében mutatja be a robotok útját a primitív kezdetektől kezdve a nem is olyan távoli jövő tökéletességéig – ahol már jóformán az emberiségre sincsen szükség.
A novellákban találkozhatunk őrült, humoros és gondolatolvasó robotokkal, robot politikusokkal és olyan robotokkal, amelyek titkon irányítják a világot, és valamennyi történetet a tudományos tények és a science fiction jellegzetes keveréke jellemzi, ami Asimov védjegyévé vált.
Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?
A harmadik világháború után járunk egy poszt-apokaliptikus világban, ahol a Föld népessége drasztikusan lecsökkent, sok állatfaj kihalt. A regény cselekménye két szálon fut, az egyikben John Isidore-t, egy alacsonyabb intelligenciájú android szimpatizánst ismerünk meg, a másikban Rick Deckardot, az androidokat üldöző fejvadászt.
Deckard megbízást kap, hogy iktasson ki hat Nexus-6 típusú androidot, amik a legújabb, legerősebb és legintelligensebb modellek. Képtelenek az együttérzésre, így a fejvadászok empátiatesztjeivel kiszűrhetőek. Deckard a munka közben azon töpreng, hogy pontosan hol kezdődik az ember, és hol az android.
Philip K. Dick korszakalkotó regényének új fordításához három vezető irodalomtörténész Bényei Tamás, H. Nagy Péter és Tillman J.A. írt kísérő szöveget, amelyek segítségével végre a helyére kerülhet Dick legnagyobb hatású alkotása.
Ted Chiang: Kilégzés - és más novellák
Az Érkezés többszörös Hugo- és Nebula-díjas szerzőjének novelláskötetében kilenc történetet olvashatunk, többek között egy nőről, aki több mint húsz éven át viseli gondját egy mesterséges intelligenciának, ami digitális háziállatból végül igazi élőlénnyé fejlődik. Illetve hogy a viktoriánus kori Angliában mechanikus gépek nevelik a gazdag elit újszülötteit. Chiang azt a kérdést feszegeti, hogy mi van, ha nem a robotok a veszélyesek, nem ők viselkednek etikátlanul az emberrel, hanem az ember viselkedik etikátlanul velük.