Felfedezte a Keletet Európának, de kalandjait máig vitatják – 700 éve halt meg Marco Polo
sa

Felfedezte a Keletet Európának, de kalandjait máig vitatják – 700 éve halt meg Marco Polo

könyvek hírek mellé marco_polo felfedező expedíciók kína mongol_birodalom történelem zöld

Hétszáz éve, 1324. január 8-án halt meg Marco Polo velencei kereskedő, utazó, aki A világ leírása Marco Polo által címmel tette közzé feljegyzéseit keleti utazásairól. A hamarosan csak Az Egymillió címen emlegetett mű (a Millione a Polo család ragadványneve neve volt, de a kortársak úgy vélték, a könyvben található hazugságok számára utal) jelentette Európa számára Kína újrafelfedezését, jóllehet a történészek a mai napig vitatkoznak arról, hogy Polo valóban járt-e Kínában. Marco Polóról ajánlunk könyveket a hír mellé.

Marco Polo élete bizonytalanságok és tények egyvelege: már a születési helyét és idejét sem tudjuk pontosan (ami persze nem annyira meglepő egy középkori ember esetében, de nála a későbbiek hatására kicsit kiugrik). Művének utalásai szerint 1254-ben Velencében látta meg a napvilágot egy kereskedőcsalád sarjaként, nem sokkal azután, hogy apja és nagybátyja, Niccolo és Maffeo Polo hosszú üzleti útra indultak. Egy ideig konstantinápolyi irodájuk ügyeit intézték, majd 1260-ban Kelet-Ázsiába utaztak, megfordultak a mongol Arany Horda ura, Berke kán Volga menti udvaraiban, innen Bokhara (Buhara) érintésével az Észak-Kínát meghódító Kubiláj nagykán nyári székhelyére is eljutottak. Európába a nagykán követeként ajándékokkal megrakva tértek vissza 1269-ben, hogy a pápától száz tudóst kérjenek, akik buddhistákkal vitatkoznának vallási kérdésekről – 

Niccolo csak ekkor szembesült azzal, hogy van egy 15 éves fia.

A pápa nem tett eleget a kérésnek, de a Polo fivérek 1271-ben újra útnak indultak, és most már Marcót is vitték magukkal, aki tanulmányai során megismerkedett a Bibliával, Ptolemaiosszal, a keresztény teológia alapjaival. Ezúttal egy déli, Perzsián át vezető útvonalat választottak, a Pamír-hegység mentén jutottak a selyemút egyik fontos állomására, Kasgarba, s a Takla-Makán sivatag oázisain át, sok nehézség után érkeztek meg az észak-kínai Kencsu városba. Itt egy egész évig várniuk kellett, míg engedélyt kaptak a tovább indulásra. 1275-ben megérkeztek a nagykán nyári rezidenciájára, az akkori Sangtu városba (a legendás Xanadu, amit a legtöbben Coleridge Kubla kán című verséből ismerünk) és átadták X. Gergely pápa levelét.

A középkori Kínában nem a mongolok, hanem az elrendelt sors a legnagyobb ellenfél
A középkori Kínában nem a mongolok, hanem az elrendelt sors a legnagyobb ellenfél

A 2021-es év egyik nagy fantasy durranása és meglepetése volt az ausztrál Shelley Parker-Chan debütregénye, A nappá vált lány, ami azonnal elkezdte bezsebelni a díjakat. Ez az alternatív történelmi fantasy a mongolok uralta középkori Kínába vezet, ahol egy magát férfinak álcázó lány a saját és a népe sorsát is megváltoztatja.

Tovább olvasok

Az okos és érdeklődő Marco – legalábbis saját beszámolója szerint – olyan kedvező benyomást gyakorolt az uralkodóra, hogy magával vitte Kambalukba (Peking), téli rezidenciájára is. Miután megtanult kínaiul, különböző közigazgatási feladatokat kapott a nagykántól, a mongol uralkodók ugyanis sok külföldit alkalmaztak, mert nem bíztak a kínaiakban. Polo ezek teljesítése közben bejárta a hatalmas birodalom csaknem minden tartományát, s első európaiként nyert betekintést Kína társadalmi viszonyaiba, megismerte a kínai kultúrát, gazdaságot és vallást, a nagykán idővel egy Sanghajtól délre fekvő nagyváros kormányzójává nevezte ki.

A három Polo két évtized után, 1292-ben indult haza, egy Perzsiába kiházasított mongol hercegnő kíséretében. Döntésükben nagy szerepet játszott, hogy

a nagykán már módfelett idős volt, és attól tartottak, utóda nem lesz ilyen szívélyes az idegenekhez.

A 14 hajóból álló flotta Vietnám, a Maláj-félsziget, Szumátra és Ceylon (Srí Lanka) érintésével jutott el Hormuzba, ahol átadták a hercegnőt leendő férjének. További útjuk viszontagságos volt, Törökországban kifosztották őket, s csak 1295-ben érték el Velencét. Marco Polo egy tengeri csata során 1298-ban genovai fogságba került. A börtönben a lovagregény-író pisai Rustichellónak diktálta le francia-olasz keveréknyelven a kalandjait. A következő évben kiszabadult és hazatért, élete hátralévő részét jómódban töltötte, s 1324. január 8-án halt meg.

Polo könyvét hamarosan latinra és egyéb nyelvekre is lefordították, átdolgozták, kiegészítették vagy rövidítették, a kor afféle bestsellere lett. Hiteles példánya nincs, de mintegy 140 másolata maradt fenn (a nyomtatást akkor még nem találták fel), amelyek néhol egymással is ellentmondásban vannak, a nevek torzultak. 

A több fordításváltozat és az eredeti hiánya a középkortól örökölt egyik igen nehéz filológiai problémává tette Polo művét.

Élénk és színes leírásainak eleinte nem adtak hitelt, a művet sokan lovagregényként olvasták. Olyanok is akadtak, akik felszólították Polót, hogy vonja vissza hazugságait, de ő állítólag még halálos ágyán is azt mondta: a felét is alig írta le annak, amit látott. Később felismerték művének értékét, amely a középkor legjelentősebb Távol-Keletről szóló kézikönyvévé vált.

Marco Polo megítélése sokszor változott, egyesek zseniális, nagy emlékezőtehetségű megfigyelőnek, sikeres hivatalnoknak tartják, mások viszont hetvenkedő hazudozónak, aki oly fontos dolgokat sem említ, mint a kínaiak teázási szokása vagy a Nagy Fal – igaz, utóbbit nem is tehette volna meg, mert ma is látható szakaszai csak a 14. századtól épültek. A tudósok máig vitatkoznak arról, hogy Marco Polo valóban járt-e Kínában, érveket mind a két oldal tud felhozni, az igazat valószínűleg soha nem fogjuk megtudni. Művében pontos beszámolók, de meseszerű elemek is akadnak, így kutyafejű emberekről is olvashatunk,

az a hiedelem pedig, hogy ő hozta volna Itáliába a tésztát Kínából, teljességgel alaptalan.

Beszámolói arab és perzsa útleírásokkal egyeznek meg, így az utazását tagadók azt feltételezik, hogy a Fekete-tenger térségénél nem jutott tovább, hanem másodkézből származó értesüléseket gyűjtögetett. Az azonban bizonyos, hogy műve, bárhonnan eredtek is információi, a Kelet addigi legrészletesebb leírását tartalmazta, és ő volt az, aki fölkeltette az érdeklődést Kína iránt. A korabeli Európát megrázta annak felismerése, hogy a keresztény szellemiségtől oly idegen kultúra is csodálatos dolgokat hozhat létre.

Nevét viseli a velencei repülőtér, híd, komphajó, hegycsúcs és útikönyv-sorozat, a világ több pontján áll szobra. Kalandjait több filmben és tévéfilmben, balettben és regényben dolgozták fel, arcképe szerepelt az ezerlírás olasz bankjegyen.

A Marco Polo saját, utazásairól szóló kötetét jelenleg sajnos csak antikvár példányként tudod előkeríteni, Réz Ádám vagy Vajda Endre fordításában. A kötet nemcsak kalandos és fantasztikus leírásai miatt érdekes, hanem leginkább kordokumentumként, amiben tükröződik, hogyan gondolkodtak az érett középkor Itáliájában, és mi hatott olyan termékenyen a korabeli Európa irodalmára és az újkori műveltségünkre is.

Marco Polo utazásai
Ford. Réz Ádám, Kriterion, 1986, 319 oldal
-

Friss kiadású olvasmányként ajánljuk Éric Adam és Didier Convard kétrészes képregényét, az első a Marco Polo - Az ember, aki nem félt nagyot álmodni, a második a Marco Polo 2. - A nagykán udvarában. Az évszázadok során újra és újra megerősítést nyert: csak azon utazók emléke marad fenn az utókor számára, akik nagy mesélők is egyben. Ennek azonban vagy egy hátulütője is, a történet túlságosan rendkívüli és fordulatokban bővelkedő volt ahhoz, hogy hihető legyen. Inkább egy szép kalandregényre hasonlított, mintsem hiteles úti beszámolóra. A képregény szerzője sokáig maga is a kételkedők táborához tartozott, megkérdőjelezte a felfedező utazásának valóságalapját, ma mégis úgy gondolja, Polo megérdemli helyét a világ nagy felfedezői között. Beszámolója több tucat expedíciót inspirált. Még ma is gyakori, hogy Polo nyomdokain indulnak útnak... Mindez felhívhatja a figyelmünket arra, hogy a felfedezés gyakran ezzel kezdődik: egy képzeletbeli világgal, melyet magunknak teremtünk, és a vágyunkkal, hogy elérjük azt.

Éric Adam és Didier Convard
Marco Polo - Az ember, aki nem félt nagyot álmodni
Ford. Réti Blanka, Lingea, 2023, 56 oldal
-

Kicsit kilóg a sorból, pedig valójában nagyon is ide tartozik az Oxfordi Egyetem professzorának, Peter Frankopannak a Selyemutak - Egy új világtörténet című könyve, amiben csavar egyet a megszokott történelemszemléletünkön és nem a nyugati, hanem a keleti oldalról tekinti át a gazdasági, politikai, kulturális hatásmechanizmusokat. A Közép-Ázsiában, majd Kína és India jókora részein át húzódó térség valaha uralkodó szerepet játszott a világ gazdasági, politikai, kereskedelmi és kulturális életében, s most hasonlóan meghatározó jelentőségre tesz szert. A világtörténelem új szempontok alapján megfogalmazott nagy áttekintése, a Selyemutak szemkápráztató feltérképezése azoknak az erőknek, amelyek birodalmakat virágoztattak fel és taszítottak a mélybe, áruk és eszmék áramlását irányították, napjainkban pedig a nemzetközi viszonyok és folyamatok új fejezetének kezdetét ígérik.

Peter Frankopan
Selyemutak - Egy új világtörténet
Ford. Makovecz Benjamin, Park, 2022, 668 oldal
-

(Forrás: MTVA Sajtóarchívuma)