Az American Psychologist című szaklapban megjelent tanulmány a társadalom gerincét alkotó középkorúakra összpontosított. Az Arizona State University kutatói az 1937 és 1945 között született csendes nemzedéket, az 1946 és 1964 közötti baby boomereket, valamint az 1965 és 1974 között született X generáció tagjait vizsgálták. Az Egyesült Államokban és 13 európai országban 2002 és 2020 között, több mint 53 000 középkorú megkérdezésével végzett felmérés adatai alapján Skandinávia és a kontinentális Európa felnőttjei a legkevésbé magányosak.
Rosszabb a helyzet, mint 1990 körül
A tanulmány egyértelművé teszi, hogy a középkorú amerikaiak jóval intenzívebben élik át az elszigeteltséget, mint az Európában élő, azonos korúak. A szerzők rámutatnak, hogy a 2007 végétől 2009-ig tartó nagy recessziót követően az Egyesült Államokban a 45 és 65 év közötti lakosság rosszabb mentális és fizikai egészségi állapotról számolt be, mint az 1990-es években a hasonló korúak.
Mindez amiatt is elkeserítő, mert a magány rossz hatással van az egészségre. A kutatók szerint ugyanolyan veszélyes, mint a dohányzás. És növeli a depresszió, a krónikus betegségek,
sőt, a korai halál kockázatát.
Miért az amerikaiak?
A tanulmány szerzői úgy vélik, a magánynak az Egyesült Államokban tapasztalható nagy arányú előfordulása a korlátozott szociális védőhálóra és az individualizmust a közösséggel szemben előtérbe helyező kulturális normákra vezethető vissza. Illetve a gyakori költözéssel is összefügg.
A magány mindenesetre globális közegészségügyi problémának tekinthető. Amint a The Conversation cikkében olvasható, az Egyesült Királyságban és Japánban nemrégiben magányügyi minisztereket neveztek ki, akiknek az a feladata, hogy biztosítsák a társas kapcsolatok figyelembevételét a politikai döntéshozatal során.
Cheryl Rickman: Magány ‒ Teremts kapcsolatot önmagaddal és szerezd vissza az életed!
Az egyedüllét gyakran a saját döntésünk. A magány soha nem az. Jó hír: van rá mód, hogy kevésbé legyünk magányosak, és ki tudjunk teljesedni a kapcsolatainkban!
Ez a könyv társként és útmutatóként szolgál mindazoknak, akik valaha átélték már a magány fájdalmát: gyengéden vezet a saját magunkkal és másokkal kialakított jobb kapcsolatok felé. A kötetben leírt praktikus módszerek ‒ a pozitív pszichológia elmúlt két évtizedének eredményei ‒ révén te is megtanulhatsz megbirkózni az elszigeteltséggel,
és átértékelheted a magány jelentését.
Cheryl Rickman a pozitív pszichológia módszertanának képviselője, a brit Network of Wellbeing hálózat nagykövete. Gyakorlatias szellemben írt könyvei utat mutatnak a kevesebb aggódás, nagyobb kiteljesedés felé.
Harriet Lerner: Társas tánc - Nőknek, akik nem félnek változtatni kapcsolataikon
A Hívatlan vendégeink népszerű szerzője ezúttal is a női szerepekből adódó lelki és viselkedésbeli problémákkal foglalkozik. Esettanulmányok során át körvonalazza azokat a lépéseket, amelyek segítségével könnyebben meg tudunk birkózni gyermekként, testvérként, partnerként és anyaként a ránk háruló feladatokkal.
Konkrét javaslatokat ad arra, hogyan bánjunk a hozzánk legközelebb állókkal, milyen módokon érhetjük el, hogy szilárdabban érzékeljük és érvényesítsük önmagunkat, hogy meghittebben tudjunk kötődni azokhoz, akik fontosak számunkra. Lerner üdítően józan, hiteles és humoros könyvében (melyből személyes történetei sem hiányoznak) arra buzdít: adjunk magunknak elegendő időt arra, hogy elhagyjuk megváltoztathatatlannak hitt viselkedésmintáinkat,
és értékeljük azt a bátorságot, amelyre ehhez szükségünk van.
De figyelmeztet arra is, hogy néha nagyobb bátorság kell valamilyen szempont miatt benne maradni egy rendkívül nehéz kapcsolatban, mint azt hirtelen felrúgni.
Daniel Goleman: Társas Intelligencia - Az emberi kapcsolatok új tudománya
Több mint tíz évvel az Érzelmi intelligencia megírását követően Daniel Goleman újabb forradalmi jelentőségű könyvvel állt elő. A legfrissebb tudományos és gyakorlati példák sorával érzékelteti, hogy a verbális és logikai készségek mellett mekkora jelentősége van az érzelmi és társas intelligenciának nem csupán társas kapcsolataink, hanem harmonikus érzelmi, lelki fejlődésünk, sőt még anyagi érvényesülésünk szempontjából is.
Daniel Coleman a New York Times tudományos újságírójaként dolgozott nagysikerű Érzelmi intelligencia című könyve megírásáig. Tudományos munkájának köszönhetően az USA számos középiskolájában kötelező tananyagként oktatják az érzelmi és társas intelligenciát, amelynek jótékony hatásait kutatások is bizonyítják.
Csóti Marianna: Te és a többiek ‒ a társas kapcsolatok építésének praktikái
A könyv fiataloknak és idősebbeknek egyaránt útmutatással szolgál a társas érintkezés minden területén. Ha fejleszteni akarjuk emberi kapcsolatainkat, ha le akarjuk küzdeni azokat a félelmeinket, szorongásainkat, amelyek megnehezítik az ismerkedést vagy a beilleszkedést, ezt a könyvet haszonnal forgathatjuk.
Azok is számos hasznos dolgot sajátíthatnak el, akik számára a legfőbb problémát a kommunikációs félreértések okozzák, elsősorban nem verbális jelek, üzenetek elégtelen ismerete miatt. A Te és a többiek a helyes önértékelés kialakításában is segít, hiszen nem építhetünk ki jó kapcsolatokat a családtagjainkkal, munkatársainkkal, partnerünkkel, ha nem ismerjük jól önmagunkat. Ezenkívül praktikus életvezetési, ismerkedési tanácsokkal szolgál, részletesen ismerteti a mindennapi kommunikáció részét képező testbeszéd elemeit, jelentésüket. A párbeszédes példák révén elsajátíthatjuk az egyes szituációkban tanúsítható megfelelő viselkedést, reakciókat.
Forrás: The Conversation
Nyitókép: pexels / Engin Akyurt