Így tehetsz azért, hogy kevesebb szemét kerüljön a környezetbe
Könyves Magazin

Így tehetsz azért, hogy kevesebb szemét kerüljön a környezetbe

Szerinted lehet változtatni azon, hogy mennyi szeméttel terheljük a környezetünket? Válthatunk ebben is tudatosabb életmódra, sőt, spórolhatunk, ha kevesebb szemetet termelünk? Mindehhez gyakorlati tanácsokat találsz Tóth Andi „zéró hulladék” aktivista, blogger Dobd ki a szemetest! című könyvében. A kötet Litkai Gergely Bookline Zöld podcastsorozatának következő adásában is előkerül, amiben Szebenyi Péter környezetvédelmi influenszerrel beszélgetnek róla. Mutatunk a könyvből egy részletet!

Tóth Andi
Dobd ki a szemetest! - Hulladékcsökkentés lépésről lépésre
Lelkesedés-Tanulás-Szabadság, 2019, 312 oldal
-

A kötet kifejezetten a magyarországi szeméthelyzetet szem előtt tartva íródott. A szerző saját tapasztalatain alapuló, hiteles „zéró hulladék” gyakorlati kézikönyv, amely lépésről lépésre elkíséri az olvasót a hulladékminimalizálás folyamatában.

Találsz a könyvben többek között gyakorlati lépéseket három szinten – kezdő, haladó és szuper-haladó – a mindennapi élet 6 területéről: szemlélet, bevásárlás, konyha, fürdőszoba, takarítás, kert. Minden rész végén van egy forintosított megtakarítási potenciál egy 5 fős, átlagos magyar család költségvetésére. Olvashatsz a magyarországi és európai uniós jogszabályi vonatkozásokról, és összegyűjtve megtalálod hasznos alapítványok, szervezetek, gyűjtőhelyek, nonprofit vállalkozások elérhetőségeit és applikációit is.

A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk. A korábbi podcastokat itt találod.

Tóth Andi: Dobd ki a szemetest! - Hulladékcsökkentés lépésről lépésre (részlet)

  1. VÁGJUNK BELE…

MERT MINDEN KIS LÉPÉS SZÁMÍT!

1.1 MIÉRT CSINÁLJUK?

A könyv címét olvasva, sokan értetlenül vagy csodálkozva nézhetnek, és első gondolatuk talán ez:

Egy hulladék és szemét nélküli háztartást vezetni képtelenség, de ha a környezetünk megóvása, tisztábban tartása mellett még spórolhatok is a családi kasszán, akkor érdekel a megoldás.

2016 januárjában még én is ugyanígy éreztem, bár a környezettudatos élet korábban sem állt messze tőlem. Már kezdő háziasszonyként is fontosnak tartottam az egészséges életmódot, igyekeztem minél természetesebb alapanyagú élelmiszereket vásárolni. Később a háztartási tisztítószereknél is fontos szempont lett a természetesség, mivel a családtagjaim hajlamosak az allergiás megbetegedésekre (ekcéma, bőrszárazság, poratka- és pollenallergia). A természetes alapanyagok bevezetésével a tüneteink javarészt megszűntek. Ezt már teljes sikernek éltem meg, pedig még csak szó sem volt a hulladékcsökkentésről. Teljes bizonyossággal állítottam, hogy igazi környezetvédő vagyok. Abban az időben szerencsés anyagi helyzetünknek köszönhetően nem számított, hogy az öko/bio termékek jelentősen drágábbak, mint a hagyományos megfelelőik.

Ma azonban, ha megtehetném, sem folytatnám azt a fajta életet. 

Harmadik gyermekemet vártam, amikor, mint sok kismama, bújtam az internetet, különféle hasznos praktikák után kutatva. Így jutottam el olyan információkhoz, hogy az eldobható pelenkák – azon túl, hogy milyen anyagi terheket rónak a családra, és mennyi szemetet termelnek – valójában milyen veszélyeket hordoznak: bőrirritáció, bőrszárazság, pelenkakiütés, és még sorolhatnám. Ilyen irányú kutakodásaim során bukkantam olyan adatokra is, melyek rámutattak az eldobható pelenka mint veszélyes hulladék környezeti hatásaira. A hulladékcsökkentésünknek ez volt az első kézzelfogható lépése, amely valódi eredményeket is hozott. Igaz, akkor még nem volt tudatos a szemétminimalizálás az életünkben, inkább csak egy plusz pozitív előnyként éltük azt meg.

Elérkezett 2016. január elseje, amikor az interneten egy cikk(1) elolvasása döbbentett rá arra a tényre, hogy mennyire önző módon „hirdettem” korábban a környezettudatosságomat. Hiszen mit is tettem valójában a gyakorlatban? Lehetőség szerint öko/bio alapanyagokat, vegyszereket használtam a háztartásomban, és mosható pelenkát adtam a gyerekre. Ezen kívül azonban szinte semmi mást nem tettem a környezetünkért, illetve azért, hogy gyermekeink, unokáink is biztonságban élhessenek ezen a bolygón. Úgy éreztem, változtatnom kell, mind a gondolkodásmódunkon, mind az életmódunkon. Rájöttem arra is, hogy én csak egy csepp vagyok a tengerben, amikor a környezetünk védelméről és jövőjéről beszélünk, ezért ennek megfelelően úgy kellett átalakítanom a háztartásunkat, hogy az a csepp is számítson, és kézzelfogható eredményeket tapasztaljunk meg. Ezek az apró eredmények lendítettek minden egyes hullámvölgynél tovább, és motiváltak az újabb és újabb hulladékcsökkentő lépések megtételében. 

Hiszem, hogy minden apró lépés számít, és ennek tudatában belevetettem magam a kutatásba, tanulásba, kísérletezésbe, amely azóta sem ért véget. Rengeteg cikket, blogbejegyzést elolvastam arról, hogyan lehet, egyáltalán lehetséges-e egy háztartást hulladék termelése nélkül vezetni. 

Úgy éreztem, hogy egy kis tudatossággal és odafigyeléssel működhet a dolog. Hittem, hogy a Háztartásom Hulladék Nélkül(2) valóban elérhető cél.

Ezzel a tudattal vágtam bele, és ahogy a könyvben is olvashatod, lépésről lépésre haladtam háztartásom hulladékának csökkentésében. Ebben a folyamatban szeretnék neked segíteni, olyan gyakorlati tippekkel, ötletekkel, tanácsokkal, amik a saját egyedi háztartásod hulladékminimalizálásában irányt mutatnak, és ebben a hosszú folyamatban motiválnak, hogy ne add fel, amikor néha – szinte elkerülhetetlenül – elakadsz. 

A hulladékcsökkentés végeredményben jó móka, egy állandó kihívás

– amelyben azonban érdemes saját, hosszú távon is fenntartható következetes tempódban részt venni – és még különféle előnyökkel is jár. Én a következőket tapasztaltam meg:

  • kevesebb szemét és hulladék a környezetünkben;
  • tudatosabb gondolkodás és tudatosabb vásárlási, fogyasztási szokások;
  • egészségesebb család;
  • érzékelhető megtakarítás a családi kasszában.

KEVESEBB SZEMÉT ÉS HULLADÉK A HÁZNÁL – LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE

Évekkel ezelőtt az ötfős családom heti szinten termelt 110 liter kommunális szemetet, úgy, hogy a mosható pelenkák használata mellett nem került a szeméttárolóba használt eldobható pelenka sem. Emellett hetente megtöltöttünk egy 110 literes szelektív hulladékos zsákot, amibe műanyagot, fémet és papírt lehet dobni. A mi szelektív zsákunkban papír sosem volt, mivel azt az iskolai és óvodai papírgyűjtésekre mindig félretettem. Gondolhatjátok, mennyi műanyag- (PET-palackok(3), zacskók, szeletelt sajtos és felvágottas csomagolók, joghurtos- és tejesdobozok) és fémhulladékot (sörösdobozok és konzervek) termeltünk hétről hétre. Ma már teljesen hihetetlen, hogy nem szúrta korábban is mindez a szememet.

Igaz, Bea Johnson(4) befőttesüvegnyi szemétmennyiségét még nem közelítettem meg, de jó úton haladok.

Igen, jól értetted: haladok. Ugyanis még nekem is bőven van hova fejlődnöm, annak ellenére, hogy jelenleg a 110 literes kommunális szeméttárolónk csak 6-8 havonta telik meg, és a szelektív zsákot is csupán 3-4 havonta vitetem el a szemétszállító céggel. A tudat, hogy gyakorlatilag nem kell foglalkoznom a szeméttel, nem kell észben tartanom a szemétszállítás napjait, mert nem számít, ha egy héttel, sőt hónappal később teszem ki a szemetünket – mindez kimondottan üdítő érzéssel tölt el. Egy olyan stresszfaktor máris kiesett az életünkből, ami egyébként a gyakran büdösödő szemét miatt nem is volt ritka. Emlékszem még arra az időre, amikor nagyon is számított, hogy plusz egy hétig kellett kerülgetnem a teljesen megtelt szemeteskukánkat.

II.

...kora reggeli rohanás – jaj, nehogy elkéssek – naná, hogy elkéstem – büdös – egyre büdösebb – már lecsukni sem bírom – ennyire megtömve talán el sem viszik – vennem kell a helyi közterület-fenntartónál hivatalos plusz műanyagzsákot – ez a zsák még mindig nagyon drága – nehéz, alig bírom kicipelni az utcára – egy nappal hamarabb kiteszem a biztonság kedvéért – naná, hogy reggel egy szemétdomb látványa fogad, mert a kóbor kutyák mindent szétszórtak – nagyon dühös vagyok – kora reggeli rohanás ismét, hogy még időben egy újabb drága hivatalos plusz műanyagzsákba belegyömöszöljem a kutyák által szétszórt szemetet – hú, épp időben végeztem, megjött a várva várt szemétszállító autó, hogy elvigye a szemetünket…

De hova is viszi? Arra már energiám sem volt, hogy ezt is végiggondoljam. Ha te is éreztél már hasonlóan, akkor tarts velem! Megosztom veled a saját ötleteimet, tapasztalataimat és bevált receptjeimet, hogy te is könnyedén haladhass a hulladékcsökkentés útján.

Amikor elkezdtem megvalósítani az elképzeléseimet, rá kellett döbbennem arra, hogy kisvárosunkban nem mindent kapok meg kimérve, ezért alternatív megoldásokat kellett keresnem. Kézenfekvő volt, hogy amit nem tudok megvenni, azt elkészítem magam. Elsőként a tisztítószerek csomagolásmentes, házilag elkészíthető változataira helyeztem a hangsúlyt. Elkezdtem megvizsgálni az általam használt tisztítószerek összetevőit, és azok természetes alapanyagú helyettesítőit. Találtam recepteket, próbálgattam a különféle tisztítószereket. Elég hamar rájöttem, hogy ezek többségében szinte ugyanazon alapanyagokat tartalmazzák, kisebb-nagyobb módosításokkal. Ennek a felfedezése emlékeztetett arra az érzésre, mint amikor a nagyfiam, az Egyesült Államokba készülve, a segítségemet kérte a magyaros ételreceptekkel kapcsolatban. Ahogy együtt olvasgattuk és válogattuk a finom magyar ételek receptjeit, rá kellett jönnünk, hogy szinte mindegyiknek pörköltalapja van, azt megfelelően módosítva megkapjuk a kívánt, igazi magyaros ételt.

Éppen így éreztem magam, amikor a házilagosan készített tisztítószereimet próbálgattam.

Az eredmény pedig az lett, hogy mára 4-5 féle tisztítószerre redukáltam a készletemet. Tény, hogy az alapanyagok csomagolása a mai napig problémát jelent nekem is, mivel a lakóhelyem környékén nem tudom ezeket kimérősen, saját csomagolóeszközeimben megvásárolni. Előny, hogy ezek a csomagolt alapanyagok legalább nagy kiszerelésben elérhetőek, így általában 6 havonta kell beszereznem azokat. 

Előfordulhat, hogy neked más szempontjaid lesznek, és más területeken kezded el a hulladék csökkentését a háztartásodban. Akárhol is kezded, és bármerre folytatod, ne feledd: a hulladékmentes háztartás és életmód kialakítása egy folyamat, amelyet következetes és kitartó lépésekkel te is megvalósíthatsz! A hulladékcsökkentés révén jelentősen megváltoznak a fogyasztási és vásárlási szokásaink, megszűnik a felhalmozási kényszerünk. Mindez pedig egy sokkal letisztultabb és egyszerűbb, így nyugodtabb és boldogabb életet eredményez.

TUDATOSABB GONDOLKODÁS, TUDATOSABB VÁSÁRLÁSI, FOGYASZTÁSI SZOKÁSOK

Amikor belevágtam a hulladék nélküli életmód kialakításába, örömmel tapasztaltam, hogy ez nem is olyan bonyolult dolog. A legfontosabb a szervezés. Ha tudatosan, előre elkészített tervekkel indulsz útnak, akár vásárolni, akár munkába vagy szórakozni, akkor nem érhetnek meglepetések. Rövid tervezéssel sikeresen túlléphetsz a reklámarzenálon, elkerülheted az impulzusvásárlásokat (5), ügyesen tudod majd kezelni a váratlan helyzeteket. Spórolhatsz is, hiszen nincsenek nem tervezett kiadások. Ennek a tudatosságnak köszönhetően nem halmozódik fel a mikrokörnyezetedben mindenféle, valójában felesleges tárgy.

Mindehhez szükséges, hogy az egész életmódodat, vásárlási szokásaidat átvilágítsd, átértékeld, és fokozatosan megváltoztasd.

  • Döntéseidben kövesd az 5K (5R) elvet! (Az 1.5 fejezetben részletesen kifejtem, és ez a rendszer végigkísér a hulladékcsökkentés minden fázisában).
  • Választásaidban kapjon központi szerepet a fenntarthatóság!(6) Szervezd úgy az életed, hogy csak annyiban merítsd ki a jelenlegi lehetőségeket, amennyiben az a jövőt – gyermekeid, unokáid jövőjét – nem veszélyezteti. Törekedj arra, hogy olyan termelőktől és gyártóktól vásárolj, ahol az előállítás a környezettel összhangban, tudatosan zajlik.  Részesítsd előnyben a helyi gyártók, termelők, piacok termékeit, így vásárlásaiddal egyrészt a helyi vállalkozásokat támogatod, másrészt a termékek szállítása nem okoz hozzáadott terhet a környezetnek. Válaszd a szezonális termékeket, ezzel szintén erősíted a helyi termelők működését, illetve a helyi klímának ideális árukat választod, amely a fenntarthatóságnak is fontos része.
  • Légy tevékeny tagja helyi közösség(ek)nek – pl. tudatos vásárlói, hulladékcsökkentő, szemétszedő, környezetvédő stb. csoportok –, amelyek aktívan tesznek a fenntartható életmódért.

EGÉSZSÉGESEBB CSALÁD

A hulladékcsökkentés több szinten támogatja az egészséges életmódot is:

  • Amikor csomagolásmentes vásárlásra törekszünk, nagymértékben elkerüljük a feldolgozott és tartósítószerekkel kezelt élelmiszereket. Friss ételeket vásárolunk, valamint friss alapanyagokat, amelyekből mi készítjük el a családi ételeinket, pontosan tudni fogjuk, mi kerül egy-egy fogásba.
  • A hulladékcsökkentés miatt olyan helyen vásárolunk, ahol kimért árut kaphatunk. Így csak annyi élelmiszert viszünk haza, ami valóban el is fogy, ezzel elkerülhetjük a penészgombák megjelenését is.
  • A műanyag csomagolások elkerülésével a hazavitt élelmiszerek nem kerülnek kapcsolatba olyan anyagokkal, amelyek károsan hathatnak az egészségre (például a PET-palack).
  • Nincs felgyülemlő szemét a közvetlen környezetünkben, lakásunkban nem tartunk olyan tárgyakat, amelyek csak porfogóként szolgálnak, ami a poratka-allergia megjelenését vonhatja maga után.
  • A házilag elkészített kozmetikumok és tisztítószerek alapanyagai egytől-egyig természetes anyagok, ezek sem terhelik a család egészségét, az allergiás panaszok nagymértékben megelőzhetőek. A korábban kialakult allergiás reakciók is visszahúzódnak, sőt megszűnhetnek.
  • Az egészségesebb életmód egészségesebb családot és ezzel együtt kevesebb gyógyszerhasználatot jelent.
  • A használt vagy a tartós és minőségi termékek használata nem növeli tovább a fogyasztást, ezzel együtt a termelést, így a gyártás során kibocsátott szennyező gázok mennyisége is csökken. 

Ez a lista hosszan folytatható; a fenti pontok csupán egy kis ízelítőt adnak azokból az előnyökből, amelyeket te magad is felfedezel majd a saját hulladékcsök- kentési folyamatod minden lépésénél.

ÉRZÉKELHETŐ MEGTAKARÍTÁS A CSALÁDI KASSZÁBAN

Amellett, hogy a háztartási hulladék minimalizálása jelentősen leegyszerűsítette az életünket, számomra mintegy bónusz volt, hogy érzékelhető megtakarításokat eredményezett a családi költségvetésben:

Saját háztartásomban végzett számításaim alapján életmódváltásunkkal a háztartási kiadásaink mintegy 30-40%-kal csökkentek. 

A bio/öko termékek többnyire nem olcsóbbak a csomagolt társaiknál; a hulladékmentes életmóddal járó megspórolt pénzt minden ember szívesebben költi egészséges és megbízható, minőségi termékekre. Álljon itt néhány kiemelt példa, szintén a teljesség igénye nélkül:

  • ha kevesebb a szemét, akkor kisebb szemeteskuka is elegendő, ez pedig a legtöbb magyar városban kevesebb szemétszállítási díjat jelent;
  • ha nem keletkezik szemét a háztartásban, akkor szemeteszsákra sem lesz szükséged;
  • egyszerűsített életedben kevesebb és egyszerűbb termékeket (tisztítószert, kozmetikumot és bármilyen egyéb fogyasztási cikket) használsz, azaz kevesebbet is költesz ezekre;
  • az otthon elkészíthető cikkek alapanyagai mindig olcsóbbak a kész termékeknél;
  • ha sok mindent magad készítesz el, akkor a szükséges alapanyagokat is nagyon ritkán (nálam általában 6-8 havonta) kell pótolnod, így kevesebbet utazol a beszerzésük miatt;
  • az egyszer használatos termékektől való tartózkodás szintén csökkenti a családi kiadásokat (mint például eldobható tányérok, poharak, evőeszközök, papír zsebkendő, papírszalvéta, alufólia, frissentartó fólia, tisztasági betét, tampon);
  • a csomagolás nélküli termékek általában olcsóbbak;
  • a vásárlási közösségeken keresztüli vásárlások által, közvetlenül a helyi termelőktől tudsz vásárolni; a szállítási költség hiánya (illetve jelentős csökkenése) miatt ezek a termékek általában olcsóbbak;
  • a helyi piacokon a szezonális termékek többnyire kedvezőbb áron kapha- tóak; azokon a helyeken, ahol mégis drágábbak, a tudatos életmód miatt ennek ellenére érdemes ezeket választani.

A könyv gyakorlati részében szinte minden téma végén – ahol van releváns és értelmezhető számadat – megosztom a saját megtakarításaim összegét, amelyet az életmódváltással értem el. Számomra további megerősítést, motivációt jelent, hogy tudom, mennyi pénzt spóroltam meg a családnak, amit egyrészt minőségi dolgokra és élményekre költhetünk, másrészt pedig tartalékolhatunk. Életmódváltásunk első évében több mint 1.000.000 forintot takarítottunk meg.