A Homo sapiens jóval régebben megjelenhetett Észak-Európában, mint eddig hittük
ki

A Homo sapiens jóval régebben megjelenhetett Észak-Európában, mint eddig hittük

ősember emberi_faj neandervölgyi lelet ranis ilsenhöhle régészet homo_sapiens kutatás

A közép-németországi Ilsenhöhle barlangban 47 500 évre becsült korú Homo sapiens maradványokat találtak, a csontdarabkákból 13 különböző DNS-t azonosítottak a tudósok – adta hírül a Reuters. Ez arra utal, hogy a korábbi ismereteinkhez képest a Homo sapiens jóval korábban elérte Európa északi tájait, amelyet ekkor még a neandervölgyi emberek népesítettek be. Könyvek hírek mellé.

Az új felfedezés átírhatja a Homo sapiens korai történetét a kontinensen, ugyanis Észak-Közép- és Észak-Nyugat-Európában az eddig talált legrégebbi lelet 40 000 évesre tehető. Eddigi ismereteink szerint a mai ember őse, a Homo sapiens mintegy 300 000 évvel ezelőtt jelent meg Afrikában, onnan vándorolt más világtájak felé, közben pedig más emberfajokkal, köztük a neandervölgyiekkel is találkozott. A leletek ritkasága miatt azonban meglehetősen hiányos a tudásunk arról, hogy a Homo sapiens hogyan terjedt el Európában, és milyen szerepet játszott a neandervölgyi ember kihalásában, mely szintén körülbelül 40 000 évvel ezelőttre datálható.

-Emberi csontmaradvány, Fotó: Tim Schüler, TLDA  

Homo sapiens csonttöredék az ilsenhöhlei ásatásról. Fotó: Tim Schüler, TLDA

„A csontmaradványok korát radiokarbonos módszerrel határozták meg, és jól megőrződött Homo sapiens DNS mutatható ki belőlük,” mondta el Jean-Jacques Hublin paleoantropológus kutatásvezető, a párizsi Collège de France munkatársa. A felfedezés eredményeit három tanulmányban közölte a kutatócsoport a Nature és a Nature Ecology and Evolution tudományos folyóiratokban. Mint írják, akkoriban az említett régió jóval hidegebb vidék volt, mint napjainkban, nagyjából olyan klímával, mint ma Skandinávia vagy Szibéria, és 

ez arra utal, hogy a Homo sapiens afrikai gyökerei ellenére gyorsan alkalmazkodott a fagyosabb körülményekhez is.

A kutatásban részt vevő Marcel Weiss régész, a Max Planck Intézet munkatársa szerint ezt a barlangot vadász és gyűjtögető életmódot folytató emberek kis, vándorló csoportjai használták rövidebb időszakokra, tehát nem állandó táborhely volt, máskor állatok húzták meg magukat benne. A csontok és a mellettük talált kőeszközök vizsgálatából az is kiderült, hogy ezek az emberek rénszarvasra, lovakra, bölényre és gyapjas orrszarvúra is vadásztak. Geoff Smith zooarcheológus elmondta, hogy

mivel a neandervölgyiek hasonló, nagytestű állatokra vadásztak, ez akár versengéshez is vezethetett a két emberfaj között.

Korábban a környéken talált pattintott kőeszközökről azt feltételezték, hogy neandervölgyiek készítették, viszont annak a fajnak a maradványait sosem találtak meg mellettük. Smith rámutatott, hogy ilyen eszközöket Lengyelországban, Csehországban, Németországban, Belgiumban és a Brit-szigeteken is találtak már, tehát alapos okunk van feltételezni a Homo sapiens korábbi jelenlétét az északi tájakon.

-

A barlang helyszíne, és két dárdahegy. Fotók: Josephine Schubert, Museum Burg Ranis / Tim Schüler, TLDA

A kutatásról itt lehet részletesebben olvasni, a hír kapcsán pedig az emberi faj fejlődéséről szóló könyveket ajánlunk.

Adam Rutherford: Az ember könyve – A kultúra, a szex, a háború és az emberi evolúció rövid története

adam rutherford
Az ember könyve - A kultúra, a szex, a háború és az emberi evolúció rövid története
Ford. Sóskuthy György, Akkord, 2021, 312 oldal
-

Az ember csupán egy aprócska ág egy négymilliárd éve fejlődő családfán, amely tele van kanyarokkal, és milliárdnyi fajt ölel fel. Az élőlények mind közös eredetűek és e közös kódon alapul a mi létezésünk is. Ez a paradoxon - vagyis hogy biológiailag megkülönböztethetetlenek vagyunk a többi élőlénytől, mégis különlegesnek tekintjük magunkat - az alapkérdése annak, hogy kik is vagyunk. Rutherford ebben a földi életről szóló, eredeti és szórakoztató könyvben bemutatja, mennyire sok, egykor kizárólag az emberre jellemzőnek hitt dolog nem az: nem mi vagyunk az egyetlen faj, amely kommunikál, amely eszközöket készít, amely tüzet használ, vagy amely élvezeti célból is szexel. Az evolúció azonban lehetővé tette számunkra a kultúránk olyan széles körű fejlesztését, amelynek valóban nincs párja az általunk ismert természetben. A könyv annak a történetét meséli el, hogyan váltunk azzá, akik ma vagyunk. A legújabb tudományos felfedezésekkel szemléltetett mű izgalmas összeállítás mindarról, ami egyértelműen az állatok közé tartozóvá tesz bennünket, miközben azt is megmutatja, miért vagyunk mégis rendkívüliek közöttük.

Rebecca Wragg Sykes: Rokonság – Neandervölgyi élet, szerelem, halál és művészet

rebecca wragg sykes
Rokonság - Neandervölgyi élet, szerelem, halál és művészet
Ford. Navarrai Mészáros Márton, Alexandra, 2023, 464 oldal
-

Másfél évszázaddal ezelőtti felfedezésük óta a neandervölgyiek az emberfélék családfájának lúzereiből prominens rokonainkká léptek elő. A kötetben a téma avatott szakértője a legfrissebb tudományos felismeréseket bemutatva osztja meg velünk mindazt, amit a neandervölgyi emberekről egyáltalán tudni lehet. Könyvének nagy erénye, hogy teljes egészében száműzi a tömegkultúrában máig élő képet a jeges pusztaságban élő, rongyos, primitív, brutális barbárokról. A neandervölgyiek hozzánk hasonlóan intelligensek, kíváncsiak, technológiai értelemben is kreatívak és ökológiailag rendkívül alkalmazkodóképesek voltak: sikeres túlélők több mint 300 ezer éven át, a többszöri szélsőséges éghajlatváltozás ellenére is. Sok mindennel, ami emberré tesz minket, már a neandervölgyiek is rendelkeztek: tervezés, együttműködés, önzetlenség, kézművesség, esztétikai érzék, képzelőerő... talán még a transzcendencia iránti vággyal is. Génjeik pedig a mai napig bennünk élnek. Ha az ókori bölcsességnek megfelelően meg akarjuk ismerni önmagunkat, előbb meg kell ismernünk rég elveszett rokonainkat, a neandervölgyieket.

Lewis Dartnell: Eredetünk – Hogyan alakította a Föld az embert?

lewis dartnell
Eredetünk - Hogyan alakította a Föld az embert?
Ford. Erdeős Zsuzsanna, Akkord, 2020, 314 oldal
-

Amikor az emberiség történetéről beszélünk, nagy vezetők, népvándorlások és mindent eldöntő háborúk a főszereplők. De vajon maga a Föld hogyan határozta meg sorsunkat? Hogyan alakított bennünket? Mint minden fajt, minket is a környezetünk formál. Geológiai erők segítették evolúciónkat Kelet-Afrikában, a görög demokrácia a hegyvidékek miatt fejlődött ki, és ha térképre rajzoljuk az Egyesült Államok mai pártpreferenciáit, egy ősi tenger körvonalait kapjuk. Az ember története a geológiai és földrajzi erők története a lemeztektonikától és az éghajlatváltozástól a légkör és az óceán keringéséig. Mi a kapcsolat a Himalája és a Föld pályája, valamint a Brit-szigetek kialakulása között? Lewis Dartnell professzor több milliárd évvel visszavisz minket bolygónk múltjába, és megmutatja eredettörténetünket. Amikor elérjük azt a pontot, ahol a történelem természettudománnyá válik, kibontakozik mai világunk hatalmas összefüggés-hálózata, amely segíthet megfelelni az elkövetkező kihívásoknak. Az Eredetünk az első termesztett növényektől a mai államok alapításáig megmutatja, hányféleképpen hatott a Föld az emberi civilizációk alakulására.

Vibeke Maria Viestad: Mi az ember? – Keletkezésünk és a többi emberfaj története

VIBEKE MARIA VIESTAD
Mi az ember? – Keletkezésünk és a többi emberfaj története
Ford. Kuruc Eszter, ill. Helena Lindholm, Scolar, 2023, 104 oldal
-

A gyermekeknek szóló kötetből kiderül, hogy amikor a Homo sapiens körülbelül 70 ezer évvel ezelőtt kivándorolt Afrikából, még legalább négy másik emberfajjal osztozott a Földön. Ők korábban élt emberek leszármazottai voltak, akik szintén Afrikából vándoroltak ki – néhányuk több mint kétmillió évvel ezelőtt! Hasonlítottak ránk, de nem voltunk teljesen egyformák. Ma már csak a csontvázukból maradt őskövületekből, a fosszíliákból, valamint a hátrahagyott eszközeikből ismerhetjük őket. Miként lehetséges, hogy mi megmaradtunk? És miért tűnt el a többi emberfaj? Miként lehet, hogy mi szinte bárhol elélünk, ráadásul ilyen sokan vagyunk egy helyen? Ez a kötet minderre választ ad.