Október az évnek az a hónapja, amikor az is erdőbe vágyik, aki nem egy nagy túrázó. Nem csoda, hogy a Kéktúrázás napja is októberben van (idén október 8-ra esett), de nem kell sem teljesítménytúrázónak, sem adrenalinfüggőnek lennünk ahhoz, hogy újrakapcsolódjuk a természettel (sőt, a gyakorlott erdőfürdőzők szerint ez a folyamat éppen ellentétes hozzáállást kíván és másfajta hormonokat hoz működésbe). Összegyűjtöttünk néhány könyvet, amiből megtudhatod, mi az erdőfürdőzés, mi nem az és, hogy miért kellene sokkal több időt a szabadban tölteni.
Persze, az erdőfürdőzés - de nevezhetjük sinrin-jokunak, forest therapy-nak, tree bathing-nek vagy friluftliv-nek is -, nem egy spanyolviasz. Valójában annyit tesz, hogy menjünk minél gyakrabban természetbe - ha városban élünk, akkor közeli parkba (múzeumok, egyetemek, könyvtárak parkjait is érdemes számításba venni) -, de
ne csak egyszerű sétát tegyünk ilyenkor, hanem próbáljuk minden érzékszervünkkel rácsatlakozni a környezetünkre.
Vegyünk mély levegőket, legyünk csendben, telefonunkat felejtsük a táskánk mélyén és csak vészhelyzetben vagy akkor vegyük elő, ha igazán lenyűgöző látvány tárul elénk, a szelfizgetést hagyjuk máskorra. Amennyiben gyerekekkel megyünk, nyilván a csend csak egy bizonyos mértékig működőképes terv, de nekik is meg lehet tanítani, hogy a legzésükre vagy a fákra, növényekre figyeljenek és ideig-óráig működhet a szülők egyik kedvenc találmánya, a csendkirály is, főleg, ha később jutalom járhat érte. Az érzékszervekkel folytatott játék is jó móka gyerekekkel - milyen hangokat hallunk, milyen illatokat érzünk, milyen növényeket és színeket látunk, milyen tapintása a fák kérgeinek, leveleknek. Az ízleléssel bánjunk csínyán és csak olyasmit kóstoljunk vagy szedjünk le, amiről biztosan tudjuk, hogy ehető. Növény- és madárhatározós appok jó szolgálatot tehetnek, amennyiben nem csak jó ürügyet szolgáltatnak arra, hogy újra és újra elővegyük a telefonunkat.
Írtunk már róla korábban, hogy akár egy óra séta a természetben is számtalan előnnyel járhat, ha még többet szeretnénk megtudni mindennek a lélektani - sőt, az egész emberi természetünkre - gyakorolt pozitív hatásairól vagy (haladóknak) olvasni a természet jeleiből például az időjárás-változásait, akkor ezeket a könyveket ajánljuk.
Dr Csing Li: Sinrin-joku - A fák gyógyító ereje
Ha te is gyakran vagy irritált, nehezen alszol el, állandóan a telefonod lesed, posztokat gyártasz és fokozott igényed van az állandó kapcsolódásra, valószínűleg a “technostressz“ tüneteit mutatod - Dr. Csing Li szerint legalábbis az erdőfürdő, japán nevén a sinrin joku erre a jelenségre adható válasz, ami azért fejlődött rítussá éppen Japánban, mert a japán civilizáció szorosan kötődik az erdőköz: az ország kétharmadát erdős területek adják.
Csing Li szerint az erdőfürdőzés annyit tesz, mint megmerítkezni az erdő atmoszférájában. Nincs szó testgyakorlásról, kocogásról vagy túrázásról. Csupán kinn vagyunk a természetben és minden érzékszervünkön keresztül igyekszünk befogadni.
Az egész erdőfürdőzés folyamata voltaképpen azt segít megélni, hogy mi is részei vagyunk a természetnek. “Az emberi lét ritmusa a természet ritmusából fakad. Amikor lassan sétálunk az erdőben és látjuk, halljuk, szagoljuk, ízleljük, tapintjuk, akkor a saját ritmusunkat összehangoljuk a természetével.
Amint harmóniába kerülünk a természeti világgal, máris a gyógyulás útjára lépünk. Az idegrendszerünk kisimul, testünk és elménk visszarendeződik egészséges állapotába.
(...) a sinrin-joku visszavezet bennünkat a valódi énünkhöz azáltal, hogy magunkba engedjük a természetet.”
Sarah Ivens: Erdőterápia
Sarah Ivens nem spirituális guru, ő egy közülünk. Nagyvárosban élő, túlhajszolt újságíró, édesanya, akinek egy ponton elege lett a szürke monotonitásból, amiben mindennapjai teltek: betonkockák között, autóban vagy a föld alatt, valamelyik metróvonalon.
Ivens elkezdett több időt tölteni a természetben és ettől egyszerűen jobb minőségű lett az élete.
Tapasztalatait és jó tanácsait gyűjti egybe ebben a kézikönyvben, sok tudománnyal és egyszerű logikával, könnyed stílusban. Megtudhatjuk belőle például, hogy a természetben töltött idő jótékony hatással van a szorongás, a düh, a depresszió, az elhízás, a PTSD (poszttraumás stressz-szindróma) és az ADHD tüneteire; erősíti az immunrendszert, jó hatással van az alvásra, nyugtatja az idegrendszert, pihenteti a túlterhelt agyat, elősegíti az egészségesebb öregkort, a természet szeretetét és a környezettudatosabb gondolkodást.
Jó hír mindemellett, hogy
az erdőfürdőzés távol áll a teljesítményalapú, önsanyargató életmódváltást szorgalmazó kúráktól.
Inkább a nyugalomról szól, mint a versengésről és inkább a melatoint hozza működésbe, mint az adrenalint. Inkább szellemi nyereségről szól, mint a súlyvesztésről, inkább a lassú gyógyulásról, mint a gyors tünetcsökkentésről.
A gyógyulás itt lehet a túlhajszolt idegrendszer újrahuzalozása vagy felépülés egy sérülésből, esetleg a már említett ADHD tüneteinek enyhítése - egyik sem fog egyetlen sétától megoldódni. A természetközelibb életmód hozhatja magával ezeket a pozitív hatásokat.
Ivens az erdőterápiával kapcsolatban megengedőbb: nyugodtan űzhetjük kedvenc hobbinkat erdőfürdőzés során, legyen szó keresztrejtvény-fejtésről, rajzolásról, írásról vagy sportolásról. Amennyiben mindez feltölt és inspirál és nem a hátrahagyni kívánt teljesítménykényszerünkből ered.
Ivans évszakról évszakra tippeket is az természetben űzhető tevékenységekre, ősszel például a családi találkozókat javasolja, héjában sült krumplival és forralt borral,
őszi testedzésnek pedig levélgerebélyézést, az almaszedést vagy a méretes tökök hazacipelését.
Peter Wohlleben: A természet jelbeszéde
A természetben tett felfedezőutak a kertkapunk előtt kezdődnek. Ezernyi kisebb-nagyobb izgalmas és lenyűgöző jelenség játszódik le itt - feltéve, hogy észrevesszük őket. A természet jelbeszéde pontosan ebben segít: hogy meglássuk azokat a jeleket, amelyeket a szél, a felhők, a növények és az állatok adnak le. A százszorszép felcsap időjósnak, a daru élő hőmérő, a körömvirágtól pedig megtudhatjuk, hány óra van. Peter Wohlleben sokféle természeti jelenséget bemutat, és hasznos ötleteket kapunk tőle a kerti munkákhoz is az öntözéstől a fagyvédelemig.
Megismertet minket a hétköznapi jelenségek és az ismert népi bölcsességek tudományos hátterével, miközben lerántja a leplet néhány mítoszról. Praktikus tudnivalókban és érdekes tényekben bővelkedő könyve érzelmes védőbeszéd a természet védelme mellett.