Százéves emberből négyszer több lesz hamarosan csak az USA-ban
sa

Százéves emberből négyszer több lesz hamarosan csak az USA-ban

Az elmatuzsálemesedési folyamat az egész Földön érezteti a hatását a következő évtizedekben, és rövidebb távon megterheli majd az érintett társadalmakat. A demográfiai dagály elvonulásával, az évszázad végére 6 milliárd főre csökken a Föld népessége – a modellszámítások szerint. Könyvek hírek mellé.

Harminc éven belül megnégyszereződik az USA-ban a 100 év fölöttiek száma, írja az IFL Science nyomán a Qubit. Az Egyesült Államok (USCB) statisztikai hivatala szerint 2054-re a matuzsálemkorúak csoportja 300 ezer fősre gyarapodik, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi 336 milliós népesség 0,03 százalékáról 0,1 százalékra nő.

Az USA-ban az 1950-es évek óta növekszik a száz év felettiek száma. Jelenleg 77 százalékban fehérek, 78 százalékban nők dominálják a csoportot, ez 2054-re 68, illetve 72 százalékra csökken a számítások szerint.

A Föld népessége elérte a 8 milliárdot, hamarosan rádobunk egy újabb milliárdot
A Föld népessége elérte a 8 milliárdot, hamarosan rádobunk egy újabb milliárdot

Az ENSZ szerint ez "fontos mérföldkő az emberi fejlődésben", és az éppen most zajló COP27 konferencia idején emlékeztet "a bolygónkról való gondoskodás iránti közös felelősségünkre". Könyvek hírek mellé.

Tovább olvasok

A USCB a világra vetítve azt prognosztizálja, hogy ez alatt az idő alatt világszinten közel négymillióra növekedhet a legidősebbek csoportja, ám a jelenleg listavezető Japán helyett Kína áll majd a dobogó tetején.

A modellszámítások szerint egy demográfiai hullámról van szó, ami az évszázad végére le is vonul, és 2100-ra 6 milliárdra csökken majd az emberiség száma Földön (ez jelenleg 8 milliárd fő, és növekszik). Az elöregedési folyamat viszont egyértelműen érezteti majd a hatását az egészségügyi rendszereken és a gazdaságon.

A hírhez az alábbi könyveket ajánljuk arról a kérdésről, amit egyre több oldalról feszegetnek, azaz, hogy nem is igazán az a fontos, hogy milyen sokáig élünk, hanem hogy ebből mennyi az egészségben eltöltött évek száma, és mit tudunk tenni azért, hogy ezt kitoljuk.

David A. Sinclair, Matthew D. LaPlante
Meddig élünk? Miért öregszünk, és miért nem kellene?
Ford. Bíró Péter, Akkord, 2022, 432 oldal
-

David Sinclair a Harvard Egyetem professzora szerint az öregedés egy betegség és ez a betegség gyógyítható. Gondolatébresztő és provokatív könyve elrepít minket a tudományosságunk korlátait folyamatosan feszegető kutatások frontvonalába, és bepillantást enged azokba a hihetetlen felfedezésekbe, amelyeknek egy része éppen a szerző laboratóriumában született meg, és amelyek rávezetnek minket arra, hogy miként lassíthatjuk le, sőt fordíthatjuk vissza genetikai óraművünket. Sinclair bevonja az olvasót a tudományos felfedezések folyamatába, és olyan új technológiákkal és egyszerű életmód-változtatásokkal ismertet meg minket, amelyek bizonyítottan a segítségünkre lehetnek abban, hogy fiatalosabban és egészségesebben élhessünk, hosszabb ideig. A könyv egyrészt útmutatást ad ahhoz, hogy ismét a kezünkbe ragadhassuk a saját egészségünk irányítását, másrészt felvázolja előttünk a szerzőnek az emberiség jövőjéről szóló merész vízióját. A Meddig élünk? egyszer s mindenkorra meg fogja változtatni az öregedésről és az azzal kapcsolatos lehetőségeinkről való gondolkozásmódunkat.

Dr. Marton István
Meddig akarsz élni?
Semmelweis, 2010, 223 oldal
-

Az öröklött genetikai információk hajlamot hordoznak, nem megváltoztathatatlan jövőt. Lehetőségeinkről, sorsunk alakításának felelősségéről szól a könyv. „A Marton István professzor szerkesztette könyv hiánypótló, mert sokoldalúan közelíti meg országunk, a Kárpát-medence magyarságának, de egész Európának egyik legfontosabb kérdését, az öregedés egészségügyi, szociológiai, társadalmi és gazdasági problémáját. A könyv mindenki számára, beleértve a szakembereket is, fontos információkat tartalmaz. A közélet szereplői számára viszont üzenetértékű: Magyarországon az egyre nagyobb számarányú elöregedő lakosság rossz egészségi állapota miatt a hatalom képviselőinek a döntéseknél figyelembe kell venni ennek gazdasági, politikai és kulturális következményeit.” Vizi E. Szilveszter, akadémikus