Az elmatuzsálemesedési folyamat az egész Földön érezteti a hatását a következő évtizedekben, és rövidebb távon megterheli majd az érintett társadalmakat. A demográfiai dagály elvonulásával, az évszázad végére 6 milliárd főre csökken a Föld népessége – a modellszámítások szerint. Könyvek hírek mellé.
Harminc éven belül megnégyszereződik az USA-ban a 100 év fölöttiek száma, írja az IFL Science nyomán a Qubit. Az Egyesült Államok (USCB) statisztikai hivatala szerint 2054-re a matuzsálemkorúak csoportja 300 ezer fősre gyarapodik, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi 336 milliós népesség 0,03 százalékáról 0,1 százalékra nő.
Az USA-ban az 1950-es évek óta növekszik a száz év felettiek száma. Jelenleg 77 százalékban fehérek, 78 százalékban nők dominálják a csoportot, ez 2054-re 68, illetve 72 százalékra csökken a számítások szerint.
Az ENSZ szerint ez "fontos mérföldkő az emberi fejlődésben", és az éppen most zajló COP27 konferencia idején emlékeztet "a bolygónkról való gondoskodás iránti közös felelősségünkre". Könyvek hírek mellé.
A USCB a világra vetítve azt prognosztizálja, hogy ez alatt az idő alatt világszinten közel négymillióra növekedhet a legidősebbek csoportja, ám a jelenleg listavezető Japán helyett Kína áll majd a dobogó tetején.
A modellszámítások szerint egy demográfiai hullámról van szó, ami az évszázad végére le is vonul, és 2100-ra 6 milliárdra csökken majd az emberiség száma Földön (ez jelenleg 8 milliárd fő, és növekszik). Az elöregedési folyamat viszont egyértelműen érezteti majd a hatását az egészségügyi rendszereken és a gazdaságon.
A hírhez az alábbi könyveket ajánljuk arról a kérdésről, amit egyre több oldalról feszegetnek, azaz, hogy nem is igazán az a fontos, hogy milyen sokáig élünk, hanem hogy ebből mennyi az egészségben eltöltött évek száma, és mit tudunk tenni azért, hogy ezt kitoljuk.
David Sinclair a Harvard Egyetem professzora szerint az öregedés egy betegség és ez a betegség gyógyítható. Gondolatébresztő és provokatív könyve elrepít minket a tudományosságunk korlátait folyamatosan feszegető kutatások frontvonalába, és bepillantást enged azokba a hihetetlen felfedezésekbe, amelyeknek egy része éppen a szerző laboratóriumában született meg, és amelyek rávezetnek minket arra, hogy miként lassíthatjuk le, sőt fordíthatjuk vissza genetikai óraművünket. Sinclair bevonja az olvasót a tudományos felfedezések folyamatába, és olyan új technológiákkal és egyszerű életmód-változtatásokkal ismertet meg minket, amelyek bizonyítottan a segítségünkre lehetnek abban, hogy fiatalosabban és egészségesebben élhessünk, hosszabb ideig. A könyv egyrészt útmutatást ad ahhoz, hogy ismét a kezünkbe ragadhassuk a saját egészségünk irányítását, másrészt felvázolja előttünk a szerzőnek az emberiség jövőjéről szóló merész vízióját. A Meddig élünk? egyszer s mindenkorra meg fogja változtatni az öregedésről és az azzal kapcsolatos lehetőségeinkről való gondolkozásmódunkat.
Az öröklött genetikai információk hajlamot hordoznak, nem megváltoztathatatlan jövőt. Lehetőségeinkről, sorsunk alakításának felelősségéről szól a könyv. „A Marton István professzor szerkesztette könyv hiánypótló, mert sokoldalúan közelíti meg országunk, a Kárpát-medence magyarságának, de egész Európának egyik legfontosabb kérdését, az öregedés egészségügyi, szociológiai, társadalmi és gazdasági problémáját. A könyv mindenki számára, beleértve a szakembereket is, fontos információkat tartalmaz. A közélet szereplői számára viszont üzenetértékű: Magyarországon az egyre nagyobb számarányú elöregedő lakosság rossz egészségi állapota miatt a hatalom képviselőinek a döntéseknél figyelembe kell venni ennek gazdasági, politikai és kulturális következményeit.” Vizi E. Szilveszter, akadémikus