Lakosonként mintegy 127 kilogramm élelmiszer ment kárba az Európai Unióban 2020-ban, a koronavírus-járvány első évében - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Mit tehetünk, hogy ne csak fölösleges szemetet, de fölösleges ételhulladékot se termeljünk? Összegyűjtöttünk néhány könyvet, ami ebben segíthet. Könyvek hírek mellé.
A hivatal első ilyen témájú jelentése szerint 2020-ban a háztartások termelték az élelmiszer-hulladék 55 százalékát, amely lakosonként 70 kilogrammot tett ki, míg az élelmiszerlánc szereplőinél ez 57 kilogramm volt. Egy lakosra vetítve mintegy 14 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezett a termelésben, 23 kilogramm a gyártásban, 12 kilogramm a vendéglátásban és 9 kilogramm az élelmiszer-forgalmazásban.
Az élelmiszer-hulladék összmennyisége csaknem 57 millió tonna volt az unióban, ebből a háztartásokban kidobott élelmiszer több mint 31 millió tonnát tett ki.
Magyarországon 2020-ban 905 067 tonna élelmiszer-hulladék keletkezett (egy lakosra vetítve mintegy 92 kilogramm). A termelésre az összmennyiségből 16 587 tonna, a gyártásra 187 391 tonna, az élelmiszer-forgalmazásra 41 952 tonna, a vendéglátásra 19 331 tonna jutott, miközben a háztartások 639 806 tonna, (lakosonként mintegy 65 kilogramm) élelmiszert dobtak ki - tájékoztatott az uniós statisztikai hivatal.
Mit tehetünk, hogy ne csak fölösleges szemetet, de fölösleges ételhulladékot se termeljünk? Összegyűjtöttünk néhány könyvet, ami ebben segíthet.
Lehetséges-e szemét nélkül működtetni egy háztartást? Lehet-e úgy vásárolni, hogy a szatyrainkba ne kerüljenek műanyag csomagoló eszközök? Meg lehet-e szabadulni mindattól, amire igazából nincs szükségünk?
Bea Johnson, a hulladékmentes életmód koronázatlan királynője szerint a válasz határozott igen. A szerző 2008 óta gyakorolja családjával együtt a Zero Waste, azaz "nulla hulladék" életvitelt. Tapasztalatait, amiket sokszor rögös utakat járva szerzett, ebben a könyvben osztja meg a környezettudatosságra törekvő olvasóval. Könyvében arra bátorít, hogy csökkentsük az otthoni zűrzavart, a dolgok birtoklása helyett válasszuk az élményeket, és mindezt ne csak egy jobb környezetért, de egy jobb önmagunkért tegyük.
A könyv praktikus, kipróbált megoldásokat mutat be arra, hogy életünk teljesebb és egészségesebb legyen.
Dóra Melinda Tünde: Zöldségszerelem - Titkok és trükkök a vetőmagtól a villáig
A zöldségek elképesztően titokzatosak. Ha egymás mellé rakunk egy nagyüzemi és egy háztáji paradicsomot, úgy tűnhet, nagyjából ugyanolyanok: pirosak, édesek, kerekek - de valójában belül nagyon is mások! A napérlelte, puha, illatos házi paradicsom már a génjeiben is eltér a boltitól.
A Zöldségszerelem termelői interjúk és tudományos cikkek százai, valamint személyes termelési tapasztalatok alapján mutatja be, hogyan és miért lesz egy-egy zöldségünk értékesebb, ha otthoni vagy kistermelésből származik, mint ha nagyüzemben állítják elő. Milyen tápanyagtartalmú az a zöldség, amit a boltban találunk? Honnan jön? Mekkora a vegyszerszennyezettség kockázata? Mennyi energiát igényelt az előállítása? Pontosan miért is állítják a szakemberek, hogy fogyasszunk sok zöldséget? És mennyi a sok? Ezeket a kérdéseket saját egészségünk és életminőségünk érdekében is érdemes feltenni, de ennél többről van szó: a világ szén-dioxid-lábnyomának körülbelül egyharmada kapcsolódik a táplálkozásunkhoz, így az étkezésünkkel a világunk sorsát is alakítjuk. A változtatást otthon is elkezdhetjük. Első lépésként elég, ha igazi ínyenccé válunk, időt és energiát fordítunk táplálkozásunkra, és szezonálisan étkezünk.
Katie Elzer-Peters: Konyhakert hulladékmentesen - Növesszük újra a leveleket, szárakat, magokat és a többi zöldségmaradékot!
Többé ne hajítsuk a szemétbe a sárgarépa levágott végét, a koriander szárát, a saláta vagy a káposzta torzsáját, az avokádó magját! A Konyhakert hulladékmentesen minden szükséges tudnivalót megad arról, hogyan növeszthetjük újra az egyes zöldségeket és gyümölcsöket a konyhai maradékokból, így mindig le sz otthon friss zöldség és fűszernövény, időt és pénzt takaríthatunk meg kertészeti ismeretekre tehetünk szert, és egyszerű tudományos kísérleteket végezhetünk el gyermekeink bevonásával.
A fotókkal illusztrált útmutatókat követve láthatjuk, hogy a korábban a szemétbe hajított konyhai hulladékok hogyan fejlődnek ízletes, új növényekké a konyhapulton!