Darwin beteg gyomra is kellett, hogy a világ megismerhesse az evolúció elméletét
sa

Darwin beteg gyomra is kellett, hogy a világ megismerhesse az evolúció elméletét

charles_darwin a_fajok_eredete evolúció biológia

1859-ben ezen a napon jelent meg a skót John Murray kiadásában Charles Darwin A fajok eredete című könyve, ami fundamentális hatást gyakorolt a természettudományos gondolkodásra és kutatásokra. Az évforduló alkalmából olyan könyveket gyűjtöttünk össze, amikből többet megtudhatsz Darwinról, legendás útjáról a Beagle fedélzetén – és persze az alapmű legutóbbi magyar kiadásával sem maradunk adósok.

A fajok eredetében Darwin lefektette az evolúció és a természetes szelekció elméletének alapjait, és e tézisével a történelem egyik legnagyobb hatású munkája lett, írta a kötetről Tarján M. Tamás a Rubiconban.

Darwin gazdag orvoscsaládból származott, ám a korabeli, érzéstelenítő nélkül végzett műtétek elrettentették attól, hogy az apja nyomdokaiba lépjen, így természettudományos pályára lépett. 1831-ben kapott lehetőséget, hogy hatéves világ körüli útra induljon a HMS Beagle fedélzetén, így bejárta  Dél-Amerikát, a Galápagos-szigeteket, Új-Zélandot is.

Több mint húsz év után előkerültek az ellopott Darwin-noteszek

Egy rózsaszín ajándéktáskában egy rejtélyes üzenettel együtt hagyták ott egy könyvtárban Darwin híres noteszeit, amelyeknek 22 évvel ezelőtt nyoma veszett.

Tovább olvasok

Bármilyen jól hangzik is, a közhiedelemmel ellentétben a visszatérésekor még nem volt kész Darwninban az evolúcióelmélet, annak kidolgozását sokéves munka előzte meg, melynek során rendszerezte a több ezer oldalas jegyzeteit. 

Tévedés az az elképzelés is, hogy Darwin mintegy a semmiből állt elő a felfedezésével, a fajok ki- és továbbfejlődésének elméletét ugyanis már a francia Lamarck és Charles Darwin nagyapja, Erasmus Darwin is leírta. Ezekből a teóriákból viszont még hiányzott a logikus magyarázat, a természetes kiválasztódás és a túlélésért folytatott harc, amit Darwin Thomas Malthus demográfiai elméletéből dolgozott ki.

Felkérték Darwint egy önéletrajzi cikkre, ő meg elmagyarázta benne az evolúciós elméletét
Felkérték Darwint egy önéletrajzi cikkre, ő meg elmagyarázta benne az evolúciós elméletét
Tovább olvasok

A fajok eredete már 1844 körül elkészült, ám Darwin – sejtve, milyen indulatokat vált majd ki – egy ideig még nem merte publikálni. Egy súlyos gyomorbetegséget túlélve végül mégis a kiadás mellett döntött, így 1859. november 24-én megjelent A fajok eredete természetes kiválasztás útján, vagy a létért való küzdelemben előnyhöz jutott fajták fennmaradása – magyarul 1873-ban adták ki, addigra angolul már hatszor nyomdába került.

A tudományos világ viszonylag hamar elfogadta Darwin téziseit, a keresztény egyházak viszont eretnekséggel vádolták meg – szélsőséges körökben az evolúcióelmélet a mai napig vitatott, noha, mint azt Theodosius Dobzhansky ukrán származású amerikai genetikus megfogalmazta

A biológiában semminek nincs értelme, ha nem az evolúció fényében vizsgáljuk.

Ha Darwin életéről és munkásságáról olvasnál, az alábbi műveket ajánljuk:

Charles Darwin: A fajok eredete

Charles Darwin
A fajok eredete
Ford. Kampis György, Typotex, 2015, 449 oldal
-

A kötet az evolúcióelmélet klasszikus művének bevezetővel és jegyzetekkel ellátott új fordítása. Aktualitását a korábbi fordítások nehéz megszerezhetőségén kívül ezek elavultsága adja, továbbá az evolúciós gondolat iránt a társadalomtudományok különböző területein mutatkozó mind nagyobb érdeklődés. Darwin kritikus olvasása számos, ma újnak tűnő gondolat helyenként meglepően árnyalt bemutatását fedi fel magában az eredeti forrásban.

Christian Clot: Darwin 2. - A fajok eredete

Christian Clot
Darwin 2. - A fajok eredete
Ford. Kósa Pál. Il. Fabio Bono, Lingea, 2023, 56 oldal
-

A képregénysorozat második részének cselekménye 1836-ban kezdődik. A Beagle hajó ötéves világkörüli út után tér vissza Angliába. A fedélzetén utazott Charles Darwin is, aki az utazás során alaposan megvizsgált minden útjába kerülő növényt, élőlényt vagy kőzetet. Azt még ő sem sejthette, hogy megfigyelései alapjában megváltoztatják az emberek világnézetét. A Charles Darwin életéről alkotott kép, amelyet ez a képregény elmesél, magának Darwinnak és a hozzá közel állóknak a feljegyzésein alapul, mégis e sorok írójának víziója marad. Az olvasó megismerhet néhány fontos tényt a Beagle hajóútjáról, amely során az ifjú Charles körbeutazta a világot, valamint e jelentős tudós életéről is, egészen A fajok eredetéről című korszakalkotó művének megjelenéséig. További információk a képregény végén található ajánlott irodalom részben lelhetők fel. Ne hagyjak ki a kiadvány első részét sem.

Stellan Ottosson: Darwin - Az óvatos forradalmár

Stellan Ottosson
Darwin - Az óvatos forradalmár
Ford. Harrach Ágnes, Typotex, 2019, 324 oldal
-

Charles Darwin olyan elmélettel állt elő, amely a kereszténység több tanítását is megkérdőjelezte: munkássága kapcsán zajlott le az egyik utolsó nagy harc a tudomány és a keresztény egyházak között. Darwin forradalmasította az emberi faj eredetével kapcsolatos nézeteket, provokálta a korát, sőt még ma is provokálóan hathat. Stellan Ottosson páratlan életrajzából a gondolkodó és taktikus Darwint ismerhetjük meg, egy elbűvölő és humoros tudóst, aki meg volt győződve arról, hogy az általa evolúciónak nevezett elmélet tézisei kiállják az idő próbáját. Amíg hívei küzdöttek a barikádokon, ő maga békés családi életet élt downe-i otthonában, de több száz személlyel levelezett - a szerző a fennmaradt gazdag levélanyagban igyekezett megtalálni a korszakalkotó művek mögött álló embert. Gyakran mondják, hogy Darwin a vallás tekintetében "útkereső" volt, és hogy távol álltak tőle a szociáldarwinizmus vagy az eugenika gondolatai. A könyvből kirajzolódik, hogy a nagy tudósról bennünk élő kép sok tekintetben nem eléggé árnyalt, vagy egyenesen hamis, sőt hamisított. Ottosson könyvének témája nem Darwin, a tudós, hanem Darwin, az ember, aki megingathatatlan ateistaként halt meg, de pénzzel támogatta Downe lelkészének szociális kezdeményezéseit. Aki rokonszenvezett az emberi faj megnemesítésére való törekvésekkel, emellett úgy vélte, hogy a nők születésüknél fogva gyengébb szellemi képességekkel rendelkeznek, mint a férfiak. És aki harcosan kiállt az állatkínzás vagy a rabszolgaság ellen, de nem látott problémát a dél-amerikai indiánok elleni irtóhadjáratokban.