Újabb hat, őslakosok lakta rezervátum létesítéséről írt alá rendeleteket pénteken Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök. 2016 óta először létesítenek ilyen különleges védett területeket. Könyvek hírek mellé.
A rezervátumokban, amelyek közül a legnagyobb az Amazonas vidékén található, jogot biztosítanak az őslakosoknak a természeti erőforrások kizárólagos felhasználására és hagyományos életmódjuk megőrzésére, írja az MTI. Ezeken a területeken tilos a bányászat, a kereskedelmi célú mezőgazdaság és a fakitermelés engedélyhez kötött. A tudósok, az éghajlatváltozás szempontjából is fontos,
erdőirtás elleni harc egyik eszközének tekintik a rezervátumok létesítését.
"Ez időigényes folyamat, de azon vagyunk, hogy a lehető legnagyobb számú őslakosrezervátum létesüljön. Ha 2030-ig el akarjuk érni az erdőirtás teljes leállítását, szükségünk van a hivatalosan elismert rezervátumokra" - hangsúlyozta a brazil elnök.
Dom Phillips brit újságíróról és Bruno Pereira brazil őslakosszakértőről kapta a nevét az a két újonnan megismert faj, amit gyógyászati szempontból is ígéretesnek tartanak a kutatók - írja a Guardian nyomán az MTI. Könyvek (és podcast) hírek mellé.
Elődje, Jair Bolsonaro idején (2019-2022), aki megígérte, hogy
"egy centiméterrel többet sem enged át az őslakosoknak",
egyetlen rezervátum sem létesült.
A hat új rezervátum közül kettő Amazóniában található, a legnagyobb neve Unieuxi, itt 249 maku és tukano etnikumhoz tartozó őslakos él Amazonas államban több mint 550 ezer hektáron. Két másik rezervátum az ország északkeleti részén fekszik, egy délen, az utolsó pedig az ország középső részén.
A rezervátumok létesítését a 19. alkalommal megtartott Szabad Föld (Terra Livre) elnevezésű rendezvény záróeseményén jelentették be, amelyen évente őslakosok ezrei gyűlnek össze Brazília minden részéből.
A 2010. évi népszámlálás szerint mintegy 800 ezer őslakos él Brazíliában, többségük az ország területének 13,75 százalékát kitévő rezervátumokban. Az őslakosok mintegy hétszáz olyan területen élnek, amelyet őseik földjének tekintenek, de az állam csak 434-et ismer el hivatalosan.
Tanulmányok szerint az őslakosok kezelte erdőségeket óvják a legjobban az Amazonas vidékén.
A Nature tudományos folyóiratban nemrégiben megjelentetett tanulmány szerint 2019 és 2021 között 195 százalékkal nőtt az erdőirtás az előző négy évhez képest.
Ha az Amazonas védékén élő népekről, illetve a környezetkárosító ipari tevékenységekről és az ellenük folytatott küzdelmekről olvasnál, ezt a könyvet ajánljuk:
Artur Domosławski: Halál Amazóniában
A dél-amerikai kontinens az utóbbi évtizedekben a világ legnagyobb ökológiai és humánkatasztrófájának a helyszíne, ahol a színfalak mögött a természet és az ember iránt döbbenetes közönnyel viseltető nemzetközi nagyvállalatok és korrupt politikusok állnak. Aki kiáll a közösség jogaiért és a környezet védelméért, az közvetlen életveszélybe kerülhet. Ryszard Kapuściński tanítványa és életrajzírója, Artur Domosławski vérbeli oknyomozó újságíróként mutatja be a brazil őserdők, a perui aranybányák és az ecuadori olajlelőhelyek tragédiáját. Könyvében elszánt aktivisták, rettenthetetlen riporterek és a kiszolgáltatott indián őslakosok küzdenek a hatalom, az elnyomás és az anyagi érdekek kegyetlen világa ellen. Az emberéleteket és súlyos áldozatokat követelő harcban nem csupán Amazónia és az Andok élővilágának fennmaradása, hanem az emberiség jövője a tét.