Az agy egy új MI-kutatás szerint sem lehet gendersemleges szerv
ki

Az agy egy új MI-kutatás szerint sem lehet gendersemleges szerv

Egy amerikai kutatócsoport MI vezérelt új mélytanulási modellje agyi felvételek alapján nagy pontossággal képes megkülönböztetni egymástól a nők és a férfiak agyát. Régóta foglalkoztatja az agykutatókat a kérdés, hogy milyen hatással van egy ember női vagy férfi mivolta az agy fejlődésére, az öregedésre, a neurodegeneratív rendellenességekre és a neuropszichiátriai betegségekre. Könyvek hírek mellé.

A Stanford Medicine kutatóinak új, mesterséges intelligencia (MI) által vezérelt mélytanulási modellje

több mint 90 százalékos pontossággal képes megkülönböztetni a nők és a férfiak agyát az agyi aktivitásról készült képfelvételek alapján.

Szerzői szerint a kutatás megerősíti, hogy „a nem mint biológiai meghatározó tényező döntő  szerepet játszik” az emberi agy »berendezésében«. „Az eredményeink jelentős következményekkel járnak a személyre szabott, nemspecifikus biomarkerek kifejlesztésében a pszichiátriai és neurológiai rendellenességek esetében, és innovatív, mesterséges intelligencia alapú számítási eszközöket biztosítanak a jövőbeli kutatásokhoz” – írta a vezető szerző, Vinod Menon professzor, valamint társszerzői, Srikanth Ryali, Yuan Zhang, Kaustubh Supekar és Carlo de los Angeles. A tanulmányukat a PNAS című folyóiratban publikálták.

Az agyi zavarok gyakorisága nemenként

Statisztikailag számos példa van arra, hogy az agyhoz kapcsolódó betegségek és rendellenességek más arányban fordulnak elő férfiaknál és nőknél. Például az Our World in Data adatai szerint világviszonylatban minden harmadik nőnél alakul ki súlyos depressziós zavar, ezzel szemben férfiaknál csak minden ötödiknél. 

Globálisan a férfiaknál nagyobb a Parkinson-kór kialakulásának kockázata, több nő szenved viszont Alzheimer-kórban,

és a tudósok még egyik betegségnél sem jöttek rá ennek okaira. Az Egyesült Államokban összességében a diagnosztizált értelmi fogyatékosság gyakoribb a fiúknál, mint a lányoknál a nemzeti Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) statisztikái szerint, az autizmus spektrumzavartól kezdve a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarig.

Mély neurális hálózat

A felnőtt női és férfi agy közötti különbségek jobb megismerése érdekében a Stanford tudósai létrehoztak egy tér-időt figyelembe vevő MI algoritmust, az úgynevezett spatiotemporális mély neurális hálózatot (stDNN). A modell konvolúciós neurális hálózati modellekből (CNN) áll: ezek olyan többrétegű, előre táplált hálózatok, amelyeket gyakran használnak szövegek és képek mesterséges intelligencia alapú osztályozására. „Innovatív stDNN modellt fejlesztettünk ki, mellyel értékes információkat nyertünk ki az agyi dinamika olyan jellegzetességeiről, amelyek pontosan megkülönböztetik a férfiakat és a nőket” – közölték a kutatók.

Az új neurális hálózati modellt a Human Connectome Project (HCP)

több mint ezer egyén több különböző ülésen felvett viselkedési és agyi képalkotó adatain képezték ki,

és a Brainnetome Atlas 246 agyi régiójának fMRI képeiből jósolja meg, hogy az agyi felvételek nőhöz vagy férfihoz tartoznak. A kutatócsoport a mélytanulási modellt mintegy 1500, 20-35 év közötti felnőtt adatain értékelte, és azt tapasztalták, hogy több mint 90 százalékos pontossággal különbözteti meg a nők és férfiak agyát. 

„Eredményeink azt mutatják, hogy a funkcionális agyi dinamikában mutatkozó nemi különbségek nemcsak nagymértékben megismételhetők és generalizálhatók, hanem viselkedés szempontjából is relevánsak, és megkérdőjelezi azt az elképzelést, mely szerint a férfi és női agy szerveződésének folytonosságát” - állapították meg a kutatók.

A hírhez az alábbi könyvet ajánljuk, itt beleolvashatsz.

Frans de Waal: Mások – Egy főemlőskutatós megfigyelései a társadalmi nemről

FRANS DE WAAL
Mások - Egy főemlőskutató megfigyelései a társadalmi nemről
Ford. Sóskuthy György, Park, 2023, 458 oldal
-

Frans de Waal világhírű főemlőskutató évtizedek óta tanulmányozza a bonobók és a csimpánzok, az emberhez genetikailag legközelebb álló két faj viselkedését. Nemekkel kapcsolatos megfigyelései nyomán arra a következtetésre jutott, hogy bár a biológiai nem és a gender között van kapcsolat a főemlősök és az emberek esetében is, a biológia egyáltalán nem indokolja férfiak és nők társadalmi egyenlőtlenségét. De Waal az emberszabásúak társadalmainak bemutatásán keresztül megkérdőjelezi a férfiasságról és a nőiességről szóló hiedelmeket – mindazt, amit általában a tekintélyről, a vezetőkről, a versengésről és az együttműködésről gondolunk. Test és elme, biológia és kultúra egyaránt meghatároz bennünket. Férfiak és nők mások, azonban az embereknek nem kell egyformának lenniük ahhoz, hogy egyenlőek legyenek.

(Forrás: Psychology Today)

Címlapkép: Robina Weermeijer / Unsplash