A Katalin utca egyszerre valóság, egyszerre jelkép állítja művéről az írónő. Egy csendes budai utca, ahonnan a Dunára látni. Itt él három szomszédos házban három baráti család: a fogorvosék lányukkal, Henriettel, az özvegy őrnagy házvezetőnőjével és fiával, Bálinttal, és a kiváló tanár feleségével meg két lányával, Irénnel és Blankával. A gyerekek nem csak játszótársak, bonyolult és ellentmondásos szálak fűzik össze őket.
Szabó Magda: Katalin utca
Jaffa Kiadó, 2017, 228 oldal, 3490 Ft
Mint jelkép, a Katalin utca az ártatlan és romlatlan gyermekkor, a bűntelen ifjúság szimbóluma. Ezt az idilli világot rombolja szét a történelem, a Horthy-korszak, majd a háború durva valósága, amelyben elsüllyed ház, utca, ország, minden nemes emberi érzés, még a szerelem is.
Kapcsolódó cikkek:
Olasz sztárszerző könyveihez hasonlítja Szabó Magda regényét a The New Yorker
Szabó Magda: a boldogság a katasztrófák üzemzavara
Szabó Magda élete utolsó pillanatáig olvasott
Az ajtóval és a Pilátussal indul a Szabó Magda-életműsorozat
Akik mindezt túlélik, azok is kiűzetnek a Paradicsomból, mert vétkeztek, mert nem álltak ellen a Gonosznak. Már csak álmaikban térhetnek vissza a Katalin utcába, mert nem volt bátorságuk megtenni azt, amit meg kellett volna tenniük. A Katalin utcában már csak az élők közé vissza-visszalátogató halottak vannak otthon, akik emlékeikből újraépítik a múltat, de boldogok ők sem lehetnek, hiszen nincs átjárás az élők és a holtak világa között.
Olvassatok bele a könyvbe:
Katalin-utca_beleolvaso.pdf by konyvesblog on Scribd
