Gondoljunk bármit az öregedésről és a végességről, íme, egyszer csak mintha megint lehetséges volna szinte minden: szerelmes levelekkel és monológokkal, féltékenységi drámával és hattyúdallal, társadalmi szatírával és boldog pillanatok emlékével telik meg a papír. A ritmizált kisprózára epikus burjánzású vagy poénba futó versek visszhangja válaszol. A rajzoló mutatványait a mesemondó folytatja, a mesére rajz a válasz.
Günter Grasss: A végességről
Fordította: Kurdi Imre, Európa, 2016, 176 oldal, 3490 HUF
Ilyen humorosan keseregni és keserűen vidulni csak az tud, aki sokszor dacolt már a halállal. Megható történetek sorakoznak, lényegülnek át itt és most játszódó lírai miniatűrökké ebben a kötetben. A végességről igazi Gesamtkunstwerk: a Nobel-díjas Günter Grass haláláig írt, lírából, prózából és rajzból szőtt, utolsó nagy műve.
Az első német értékelések a kötet humorát emelik ki, ugyanakkor legalább ilyen fontosnak tartják azt is, ahogyan a posztumusz könyv írásai a jelenre reflektálnak. Ezek közül is kiemelkedik és különösen aktuális a Fremdenfeindlich (Idegengyűlölő) című vers, melyben Grass a menekültekkel szembeni intoleranciát bírálja. A mű párhuzamot von azzal, amikor a második világháború után hazájukból kitelepített németeket ellenségesen fogadták Németországban. - írtuk a kötetről korábban.
Olvass bele:
