Beleolvasó libri d:book bartók imre

Szenvtelen kegyetlenkedéssel indul A patkány éve

Bartók Imre: A patkány éve

Libri, 576 oldal, 2013, 3192 HUF

Fotó: Valuska Gábor

A napokban kezdtem olvasni Bartók Imre regényét, A patkány évét, ami annyira kemény jelenettel kezdődött, hogy meglepődtem. Szokatlan bátorsággal, brutalitással és élvezettel estek neki egy nőnek az első oldalakon, hogy utána egy kicsit fáradt nyomozó, Stone megkaphassa az ügyet. A könyvről nem sokat tudni még, ezért gyorsan írtam Bartók Imrének pár kérdést, hátha jobban képbe hozzuk az olvasót. Az interjú biztos spoilermentes lesz, mert az első 20 oldal elolvasása után tettem fel kérdéseimet. Az emailinterjú után rögtön bele lehet olvasni a brutális kezdésbe.

A történet röviden:

New York, a „világok keresztútja” hamarosan egy globális bioapokalipszis kiindulópontjává válik. Az örökké nyüzsgő városban azonban ez egyelőre csak egy magányos, megkeseredett rendőrfelügyelőt aggaszt, aki hiába próbál valami rendszert felfedezni a növénnyé változtatott családok, brutális csonkolások és megmagyarázhatatlan terrorcselekmények kavalkádja mögött.

Ám a rendszer létezik, és legfőbb motorjai Karl, Ludwig és Martin, a három különleges képességekkel rendelkező óvilági gondolkodó. Miközben egyre közelebb kerülnek vezetőjük, a csábító és titokzatos Cynthia terveinek megvalósításához, kétségbeesetten próbálják leplezni egymás és a világ előtt saját elméjük széthullását – de vajon meddig sikerülhet ez egy olyan világban, ami nekik köszönhetően épp most fordul ki önmagából?

Mi ez a brutális kezdés?

A regényben leírt események nagyobb összefüggésekbe illeszkednek, és a filozófuscsoport akciói is korábban – feltehetően hosszú évekkel korábban – kezdődtek el. Ennek érzékeltetésére az in medias res látszott a legalkalmasabbnak, ugyanakkor azt is jelezni kellett, hogy itt szó szerint húsbavágó ügyekről lesz jó. Továbbá számos motívum, ami a későbbiekben fontos, már itt is megjelenik, és a brutalitás mellett jelen van a szatirikus hangvétel is.

Mik voltak olvasmányaid közül a legbrutálisabb regénykezdések?

Ami ebben a pillanatban először eszembe jut, Dan Simmons: Hyperion. Igaz, itt az egész, szinte kisregény terjedelmű első fejezetre gondolok, ahol a távoli Hyperion bolygón tenyésző parazitákkal ismerkedhetünk meg. A sokkoló kezdetek inkább filmes asszociációkat idéznek fel bennem, pl. A kukorica gyermekei (1984) amelynek nyitó képsorai unalmas kisvárosi idillt festenek elénk. Egy bisztróban reggeliző embereket látunk, akiket a jelenlévő gyerekek egyszer csak mind egy szálig lemészárolnak. Teljesen érthetetlen, hogy mi történik, és ekkor még csak percek teltek el a filmből.

Miért pont a patkány éve?

A patkánynak nem annyira a dátum (a következő patkány éve 2020-ban lesz), mint inkább az evolúció szempontjából van jelentősége. A patkány az evolúció csúcstúlélőjeként puszta létével is szorongást idéz elő az emberben, akinek a rágcsálóénál összehasonlíthatatlanul rövidebb földtörténeti karrierje során is sikerült öles lépteket megtennie önmaga elpusztítása felé. Ebből a szempontból a patkány az ember rossz lelkiismerete: valami, ami undort kelt, és ami mégis „okosabb" nálunk.

Mit kell tudnunk erről a különleges New Yorkról, illetve a világról, amiben a regény játszódik?

A könyv olvasása semmiféle külön tudást nem feltételez. New York – „a világ fővárosa" – szimbolikus tér, amelyről a popkultúrának köszönhetően mindenkinek számtalan élménye van, ilyen értelemben bárki számára hozzáférhető.

Ki ez a Stone? Mi köze a karakternek és a címnek a híres mozifilmhez, amiben Rutger Hauer szerepelt?

A regényben Stone-nak hívják a bűncselekményeket felgöngyölíteni igyekvő nyomozót. Nincs köze a filmhez, hacsak nem valamiféle tudatalatti hommage munkált bennem, a filmet ugyanis elég régen láttam ahhoz, hogy még a teljes címét, vagyis a címszereplő nevét is elfelejtettem. Ez az egyezés tehát nem szándékos, noha utólag nincs ellenemre.

Milyen írók voltak rád nagy hatással?

Ellist meg kell említenem, az általa képviselt (egyszerre naturális és artisztikus) erőszakábrázolás irodalom- és kultúratörténeti mérföldkő. Ezt mindig is inspiratívnak tartottam, ugyanakkor nyelvileg (minimalizmus) nem érzem, hogy hatott volna rám. Ebből a szempontból jobban vonzanak a gazdagabb, burjánzóbb szövegek, pl. Pynchon, Nabokov vagy a viktoriánus szerzők, Poe és későbbről Lovecraft. Épp a könyvesblog tárta fel nem rég Houellebecq kapcsán megvilágító erővel Lovecraft jelentőségét (H. ugye monográfiát szentelt a horrorpápának): „A valósággal általánosságban már tudjuk, hogy állunk, és semmi kedvünk még többet megtudni róla." Ezt aláírhatom, hozzátéve, hogy természetesen foglalkoztat a (szociális, politikai stb.) valóság, csak éppen nem hiszem, hogy azt bármilyen körülmények között érdemes volna irodalmi alapanyaggá tenni.

Kérlek, írd le nekem A patkány évét úgy, hogy öt könyvcímet mondhatsz csak!

Bret Easton Ellis: Glamoráma
Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére
E. A. Poe: A vörös halál álarca
Arthur Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet
Friedrich Hölderlin: Összes művei

Regényed alapsztorijáról spoilermentesen mit kell tudni?

A fülszöveg jól összefoglalja a dolgot: néhány bizarr figura úgy érzi, az emberi állapot radikális változtatásra szorul. Ha angolul is megjelenik, ezt lehetne ráírni: „Taking social criticism to a new level".

Vajon mihez kezdene a XX. század három sztárfilozófusa, Heidegger, Marx és Wittgenstein, ha szuperképességekkel felvértezett sorozatgyilkosokként járnák New York utcáit, írja Dunajcsik Mátyás, a Libri szépirodalmi szerkesztője. Mihez kezdene? Filozófusként végeztél az egyetemen, ennyire durva volt?

Elég korán tudtam, hogy a filozófia érdekel, és noha az egyetemi berkektől mára eltávolodtam, a szenvedély nem szűnt meg. Persze az nem elegendő, ha az ember tankönyvekből tájékozódik, vagy habkönnyű szerzőket olvas, netán analitikus elmefilozófiával foglalkozik. Hosszú évekre, jó tanárokra, sok olvasásra és éjszakába nyúló beszélgetésekre van szükség ahhoz, hogy az igazán súlyos problémákhoz közel kerüljünk. Próbáld csak meg elolvasni A szellem fenomenológiájából az „Erő és értelem" c. fejezetet. Neki kell veselkedni, és háttérismeretek nélkül szinte reménytelen, de ha egyszer sikerül megérteni belőle valamit, az katartikus. A regényben ugyanakkor ezek a filozófusok outsiderek, ugyanis a világ nem hallotta meg a szavukat (vagy ők legalábbis így érzik). Ez nem véletlenül van így: a filozófia presztízse rohamosan csökken, itthon, de amennyire látom, Nyugat-Európában is. A végén oda jutunk, ahol az egész kezdődött: egy szakadt alak a piacon egrecíroztatja az embereket, hogy vegyék már észre, micsoda szellemi sötétségben élnek, és ezért az előzékeny felvilágosításért cserébe még azt is elvárja, hogy szállást és ennivalót adjanak neki. Egyébként vannak kiugrott bölcsész ismerőseim, akik tényleg ilyesmivel próbálkoznak, mondjuk úgy: több-kevesebb sikerrel.

Tényleg lesz benne aknavető és Semtex?

Igen.

Bartók Imre új regénye a Könyvhéten jelenik meg, a regényből egy részletet azonban már most elolvashattok:

A Patkany Eve 9-18

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.

Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!

Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.

Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.

Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.

Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.

Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.

Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.

Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.

Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.

A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK

Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!