Általános cikkek könyvespolc hamlet könyvtámasz

Világvárosok a könyvespolcodon

-Szűcs Gyula- | 2009. június 17. |

Kitört a nyár, a "pokoli" Társadalomtudományi trilógia meg a Programozzunk Turbo Pascal nyelven kötetek helyett előkerülnek a munkaidőben lapozgatott Lawrence Block-ponyvák, és a Panoráma-útikönyvek. Az utóbbiakat főleg a régi fotók miatt imádom, meg jó néha röhögni a népek nagy barátságáról, és lenini útról szóló bevezetőkön. Persze a retróláznak is van határa, most már nem ártana frissíteni a könyvtáramon. Ki tud valami jó útikönyv-sorozatot? Dekoratív könyvtámaszokat már találtam hozzá:

New York, New York. Tim Burton Batman-filmjei, meg Bruce Timm-féle rajzfilmsorozat óta imádom az art deco stílust, így természetesen az Empire State Building az egyik kedvenc épületem. A legenda szerint John Jacob Raskob és Bill Lamb fogadásból építették 1931-ben - „Bill, milyen magasra tudod megcsinálni, anélkül, hogy összedőlne?” -, és végig mohawk indiánokat dolgoztattak, mert nekik nincs tériszonyuk. Amúgy évekig kevertem az Empire State Buildinget a szintén art deco stílusú, egy évvel hamarabb elkészülő Chrysler Buildinggel. Utóbbihoz sokkal jobban illik a vízköpőknél lesben álló Denevérember. Mégis, a 33-as King Kong óta minden képregényben meg filmben az Empire State Buildinget gyalulják le először a szörnyek meg az ufók, de még a giga-m&m's cukorka is. A ritka kivétel David Carradine dínóvadászos B-filmje, a Q, meg a King Kong 2, amiben a World Trade Center tetején ugrált az óriásmajom. A Sky kapitány és a holnap világában viszont lenyűgöző volt, ahogy kikötött az Empre tetejénél a menetrendszerinti zeppelinjárat! A talariaenterprises.com-on 45 dollárért (kábé 8880 forintért) rendelhetünk felhőkarcolós könyvtámaszt.

Ha híres városok híres épületeiről van szó, természetesen kihagyhatatlan az ipari forradalom európai szimbóluma, a steampunk-rajongók kedvenc zarándokhelye: az Eiffel-torony. Könyvtámaszként minden Verne-gyűjtemény mellé kötelezővé tenném! Azt ugye mindenki tudja az acélmonstrumról, hogy étterem van az emeletén, és az 1889-es párizsi világkiállításra épült. Azt már biztosan kevesebben, hogy a kivitelező, Gustave Eiffel majdnem Barcelonának adta el a terveket, a párizsiak meg rögtön a világkiállítás után le akarták rombolni a tornyot. Dumas fia és Guy de Mapassant meg már az építkezés alatt is, mivel szerintük ez csak egy halom ócskavas a Mars mezőn.

És ha már Mars: a talariaenterprisesen találtam ezt a Colosseum-alakú könyvtámaszt is, amivel prímán kidíszíthető az ókori nyomozós Seven Saylor-összes, de nagyon jól mutat a Római jog tankönyv, A római birodalom képes története, sőt, a Gladiátor-díszdoboz mellett is. A klasszikusok kedvelőinek, akik A caesarok életéhez, a Ben Hurhoz, vagy a Quo vadishoz keresnek valami mutatós darabot, inkább Constantinus császár oszlopait ajánlom a 45 dolláros kollekcióból. Remarque-fanoknak is kötelező vétel A diadalív árnyékában mellé!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Mi az oka, hogy rengeteg gyerek unatkozik, feszeng, retteg az órákon, és alig tanul valamit? Mi történik valójában az osz­tályteremben? Hogy lesz az egyik gyerekből „jó”, a másikból pedig „rossz tanuló”? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről.