Till Attila, Jeney Orsolya és Sárközy Bence (Fotó: Libri Kiadó/Németh Dániel)
Ha „minden Egész” el is törött, jó tudni, hogy sokan próbálnak tenni a borzalom ellen, és nem feltétlenül reménytelen szélmalomharcról van szó. A Libri Kiadó és az Amnesty International Magyarország a Tíz igaz történet című könyvvel kívánja felhívni a figyelmet mások szenvedésére. A kötetet kedd este mutatták be a Katona József Színházban.
Az Amnesty International tizenkét évvel ezelőtt globális levélíró kampányba kezdett. A mozgalmat égető kérdés szülte: hogyan lehet a sok visszaélés, kínzás, börtön és halálbüntetés ellen békés eszközzel tüntetni, esetleg kézzelfogható eredményeket elérni. A kampányban részt vevő átlagember levelet írhat intézménynek, rezsimnek, diktátornak, bárkinek, aki a világban az emberi jogok eltiprására esküdött fel. 2014-ben már több mint 3 millió ember ragadott tollat, hogy a maga eszközeivel harcoljon az elnyomás ellen.
A Katona József Színházban szerda este összesereglett közönséget már nem csak az Amnesty International vagy az est házigazdája, Till Attila biztatja tettekre. Egy szépirodalmi akció is bekapcsolódott a kampányba a Libri Kiadónál megjelent Tíz igaz történet című könyv formájában: tíz magyar író levél gyanánt egy-egy novellát írt a világ különböző tájain bajba került emberek szenvedéséről.
Tíz igaz történet
Libri Könyvkiadó, 2015, 68 oldal, 2490 Ft
Viszonylag szabálytalan szerkesztői elv érvényesül ezen az estén, hogy mi alapján, azt én se tudom pontosan, mondta Till Attila. Arra utalt, hogy nem minden író szólalt meg azok közül, akiknek a novellái elhangzottak, viszont egyes írók szívesen szerepeltek annak ellenére, hogy írásuk csak a kötetben olvasható: de olyan is akadt, aki olvasott és beszélgetett is. Till Attila azt is elmondta, nyugodt estére senki se számítson, hisz a szervezők azt szeretnék, hogy mostantól minden mondat fájjon és felzaklasson. Eltiport sorsokkal, életekkel, és töméntelen szenvedéssel akarják a közönséget szembesíteni: az a cél, hogy lássuk, halljuk az elnyomottak hangját, és úgy közlekedjünk ezután a világban, ahogy emberhez illik – ha eddig nem tettük volna.
Forgách András
A Könyvhéten jelenik meg Forgách András új kötete, ezért a Libri úgy döntött, a témához illő Koronatanú című novellája legyen az est nyitószövege. Ezután Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország, és Sárközy Bence, a Libri igazgatója léptek a színpadra. Jeney elmondta, hogy az Amnesty főleg olyan eseteket támogat, ahol az egyén által képviselt jogsértés rendszerszinten is jobbítható. Egyre több országból érkeznek a tiltakozó levelek, ez a változás mutatja, hogy az emberek tényleg tenni akarnak másokért. Hinni kell abban, hogy hozzá tudunk járulni a világ megjavításához: annak idején Teréz anya bölcselete hatott rá erősen, és most, az Amnesty 25. születésnapján úgy érzi, megérte a fáradság és a kitartás.
Igazán elhivatott emberekre volt szükség ahhoz, hogy a Tíz igaz történet létrejöjjön. Sárközy elmondta, a Librinek nagyon fontos ez a kiadvány, hiszen a szépirodalom eszközeivel maradandóvá teszi a valódi szenvedéstörténeteket. Szerinte sok ember személyisége a felismerhetetlenségig torzulna a hatalom közelében: naponta kéne gondolkodnunk azon, létezésünknek hol vannak a határai, ahonnan másnak már fájdalmat okozunk, és aminek olyan következményei lehetnek, mint a könyvbeli eseteknél. A történetek tanulságul kell szolgáljanak: Sárközy több kártékony műveletlent ismer, mint kártékony műveltet, ezért úgy gondolja, sokat kell olvasni, és úgy alakítani az életünket, hogy az másnak ne fájjon.
Kemény Zsófi
Az első elhangzó szöveg Kemény Zsófi Aludj, nem alszom című novellája volt: egy 21 éves, kormányellenes tüntetés után megkínzott venezuelai fiú tragédiája ihlette. A húszéves írónő elmondta, amikor témaválogatás közben rábukkant korosztályának képviselőjére, érezte, ez az ő története, ehhez köze van. Próbálta elképzelni, mikre gondolhat egy ember, aki hosszú órákon át fogja a bokáját és nem tud megmozdulni. Pszichológushallgatóként arra jutott, talán önmagával kezd párbeszédet, hiszen ez a szituáció az őrület kútforrása.
Egy tizenhat éves nigériai fiút olyan fegyveres rablásért ítéltek halálra, melyet nem követett el, viszont a kínzások hatására mindent bevallott. Maros András Moses című novelláját Fullajtár Andrea olvasta fel, aki szemlátomást megrendült előadás közben. Jeney azonban egy örömhírrel pörgette fel a nyomasztó hangulatba süppedt közönséget: a tiltakozások hatására a hatóságok (akik nemrég még szóba sem akartak állni az Amnesty-vel) megkegyelmeztek a fiatalembernek. Bejelentését tapsvihar fogadta.
Vámos Miklós
Vámos Miklós Ötezer gyertya című novelláját a kínai Liu Ping története inspirálta. A nő felszólalt az országban dúló korrupció ellen, cserébe megkínozták és hat és fél év börtönre ítélték. Ez a szöveg nem hangzott el az esten, helyette érkezett Vámos Miklós, aki elmondta, a hasonló felkéréseknél Miskin és Rogozsin csatája dúl a lelkében. Egyfelől szépnek tartaná, ha Liu kiszabadulna és valamicske része neki is lenne ebben, másik énje azonban esélytelennek tartja a hepiendet, és a saját dolgával való törődésre biztatja. A magyar értelmiség panaszai súlytalannak tűnnek egy kínai börtönben sínylődő emberéhez képest, hiszen ha ő emeli fel a szavát itthon a korrupció ellen, nem történik semmi. Talán szívesen ülne kicsit börtönben, hogy úgy érezze, kivette a maga részét. Vámos szerint bátor és ostoba is egyben az, aki diktatúrában nyilvánosan tiltakozik, ám az ostobák viszik előre a világot. Én például nagyon ostoba vagyok, mondta sokat sejtetőn.
Karafiáth Orsolya
Karafiáth Orsolya volt az egyetlen, aki egyes szám első személyben írta meg Hallgatók című novelláját. Karafiáth egyből női főhőst keresett, mert – ahogy mondta – a nőket nagyon kedveli, ahogy a női neveket is. A dél-afrikai asszonyok nem kapnak rendes orvosi ellátást, ezért a hely varázslóira bízzák magukat: helyi hiedelem az is, hogy egy AIDS-ben szenvedő beteg leginkább szűz lányok megerőszakolásával gyógyíthatja önmagát. Dél-Afrikában nincs rendes terhesgondozás – a körülmények azért valamicskét javultak a nemzetközi tiltakozás óta, kórház is létesült, sokan azonban messziről elkerülik az orvosokat, mert nem bíznak a titoktartásban.
Dragomán György
A transznemű Chelsea Manninget 35 év katonai börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Manning kormányzati adatokat szivárogtatott ki a Wikileaksnek, az ő alakját Dragomán György Titkok című novellája örökítette meg. Az író elmondta, szerinte minél kevesebb titka van egy államnak, annál jobban működik. Az utolsó, F. mint férfi című novellát Vajdai Vilmos olvasta fel, ezután érkezett a szerző, Kiss Tibor Noé. Főhőse transznemű nőként él Norvégiában, jogi nemének megváltoztatása nem lehetséges pszichiátriai vizsgálat és sterilizáció nélkül. Az Amnesty és a világméretű tiltakozás hatására a norvég hatóságok végül leültek, hogy átgondolják és átdolgozzák a szabályokat. Kiss Tibor Noét, aki fiatal korában szívesen focizott, főként az a kettősség ragadta meg, hogy John Jeanette Solstad Remo mindkét nemének megfelelően élt – korábban hajóskapitány volt, ünnepelt sztereotip férfihős. Az író számára az identitás nyilvános felvállalása mindennap újrakezdődő nagy harc. Ugyanakkor hozzátette: annyira nem kell őt sajnálni, ahogy az Amnesty esetei is mutatják, vannak a világban sokkal súlyosabb igazságtalanságok is ennél.
Simon Márton
Simon Márton slamszöveggel állt színpadra, a novelláját meghagyta olvasásra. A hatásos, a Gourmand zenéjével kísért produkció zárta a gálát, nem maradt más hátra, mint hazaérve a számítógép elé ülni, és elgondolkodni rajta, melyik diktátornak fogalmazzunk felháborodott üzenetet.
