Shakespeare reloaded

KálmánG | 2008. február 19. |


A-
Shakespeare drámák I-II, Nádasdy Ádám fordításai, Magvető kiadó, 2001/2007, 2008, 525/528 oldal, 2990 Ft


2001-ben a Magvető kiadónál jelent meg Nádasdy Ádám Shakespeare-fordításainak első kötete. A kiadvány négy Shakespeare darab fordítását tartalmazta. 2007-ben újra kiadták, ekkor már I. kötet jelzéssel, ugyanis Nádasdy Ádám újabb négy Shakespeare fordítással örvendezteti meg az olvasóközönséget, melyet a nemrégiben, 2008 elején piacra dobott második kötet tartalmaz. A Shakespeare rajongók nagy örömmel vethetik tehát magukat a mester írásainak felfrissített változataiba.

Nádasdy ráadásul nem kertel. Nem csak a kevésbé felkapott szövegeket veszi elő újra, hozzányúl azokhoz a darabokhoz is, melyek olyan erővel vannak jelen a magyar irodalomban, mintha angolul soha nem is láttak volna napvilágot. Hogy ez jó-e vagy sem, nem mindig könnyű eldönteni.

Egyrészt, hogy Shakespeare megkerülhetetlensége, időszerűsége újra és újra bebizonyosodik, az kétségtelenül jó. Shakespeare-rel nem lehet nem foglalkozni, szövegei ugyanis mit sem vesztettek erejükből, időszerűségükből az elmúlt négyszáz évben, hiszen (ahogy azt Nádasdy a kötetek előszavában is írja): e szövegek emberi helyzeteket mutatnak be. A kor, a díszlet, egyáltalán: minden, ami a puszta szövegen túl van, esetleges és mellékes. Nem véletlen, hogy Shakespeare-rel annyit kísérleteznek. Mert e szövegek mérhetetlenül tág teret adnak a befogadónak/értelmezőnek.

Néha már túlzásnak is érezheti az egyszeri színházlátogató, hogy nem lehet nyugodtan megnézni egy-egy darabot, mert minden rendező tartogat valamilyen extrém Rómeó és Júliát vagy egyebet a tarsolyában. Persze ott van a másik véglet, amiben a színészek reneszánsz ruháktól roskadoznak a klasszikus-realista díszletek között, Hamlet meg folyton szűk gatyában, buggyos fehér ingben forgatja a szemgolyóit.

Na szóval: csak állunk és a „szánk nyitva van, hogy miket tud ez a Shakespeare William” idézhetjük joggal Bereményi Géza szövegét, mert hovatovább töröm rajta a fejem, annál biztosabb vagyok abban, hogy csak két megoldás van. Bárki is volt ez a Shakespeare (mert személye körül nem kevés bizonytalanság él még ma is), vagy olyan kimondhatatlan tudások birtokában volt, melyekért ölni is érdemes, vagy ördögi ravaszsággal használta ki a legegyszerűbb dolgot, ami tudható, miszerint az emberi faj egy fikarcnyit sem változott a civilizáció néhány ezer éve alatt.

Tehát Shakespeare-t frissíteni, elővenni, újrafordítani, érdemes és kell is, mert korunk embere bizony sokat tanulhat négyszáz évvel korábbi embertársától, ha veszi a fáradságot és  elolvas/megnéz egy-egy darabot. És ehhez természetesen nem árt, ha érti is mindazt, ami az oldalakon, illetve a színpadon zajlik. (Utóbbi esetében arról már nem is beszélek, hogy az sem hátrány, ha a színészek tisztában vannak az elharsogott mondatok jelentésével). Főleg, hogy manapság –finoman szólva– hagy némi kívánnivalót maga után az átlag olvasó szövegértelmező készsége. Hát még négyszáz éves szövegek száz-százötven éves fordítása esetében. Gondolnunk kell arra, is, hogy Shakaespeare-t a szövegek e patinássága miatt, sokan hajlamosak idejét múlt szerzőnek hinni és valamiféle klasszikus-archaikus skatulyába zárni, miközben e szövegek saját korukban friss, modern darabokat adtak. Shakespeare -kis túlzással- saját korának egyszemélyes Hollywoodja volt, gondoljunk csak bele: annyi vért, amennyi nála folyt manapság is csak kivételes produkcióknál használnak fel.

Ezért Nádasdy és a legújabb kori fordítók (Mészöly Dezső, Eörsi István) munkája üdvözlendő és dicséretes, főleg, ha jól végzett munkáról van szó. Nádasdy Ádám esetében úgy érzem ez elvitathatatlan. Forgatom pár napja a két kötetet, párhuzamosan olvasva a klasszikus fordításokat. Rosszul tettem. Minél többet olvastam így a szövegeket, annál inkább úgy éreztem: rossz úton járok, ha össze akarom hasonlítani az egyes szövegeket (kivételt lásd később). Az új fordítások szövegei életszerűek, a köznyelvi használathoz jóval közelebb állnak. Mellőzik a „reám”, „nékem”, „ád” típusú régies szóváltozatok használatát. Ezek kiszűrése nem könnyű feladat, lévén szó legtöbbször jambikus lejtésű, ritmusos szövegekről (lásd még: blank verse), s a költői, szépirodalmi nyelvezet legmegveszekedettebb megújítói is csak küzdelmek árán tudják megkerülni az efféle szóhasználatot hasonló ritmusú szövegek megalkotásakor.

E két kiadvány nagy erénye a kritikai jelleg. Lábjegyzetekben, szövegmagyarázatokban gazdag kötetekről van ugyanis szó. A fordító megmagyaráz minden homályosabb részletet, hivatkozik más fordításokra, kifejti egyes mondatok értelmét, Shakespeare-korabeli élethelyzetekre, ismeretekre is hivatkozik, ha kell; mi több: az eredeti angol nyelvű változatok lefordíthatatlan szójátékait, apró nyelvi trükkjeit is jegyzi.

Amivel gondom volt, pontosabban, amit kevésbé találok szerencsésnek, az a fentebb már említett, a magyar nyelvben klasszikussá, tulajdonképpen eredetivé vált Shakespeare szövegek újrafordítása. Ilyen esetekben kényelmetlenül érzem magam mindig, ez nem (feltétlenül) a szerző/fordító hibája. Ettől úgy érzem ugyanis, mintha Arany János Hamletje, a magyar irodalom (igen, ismétlem: magyar irodalom) egyik legtökéletesebb alkotása nem lenne elegendő (Persze, Nádasdy ilyet nem állít). Nem csak vakmerő egy ilyen vállalkozás, hanem azt hiszem teljesíthetetlen is. Persze a szerző is tisztában van ezzel, előszavában is kitér e kérdéskörre!

Még akkor is így van, ha a fordító jó munkát végez. Ugyanezt érzem olyan darabok esetében, mint a Szentivánéji álom, vagy a Rómeó és Júlia, a Sok hűhó semmiért és még néhányat lehetne mondani. Nézzünk példákat, és ez esetben a fentebb írtakat meghazudtolva bizony összevetettem a szövegeket.

Íme egy-két jellemző részlet a Hamletből, melyek újrafordítva az eredeti fordítás „savát, ízét veszik” (az angol szövegeket itt nem vettem figyelembe, éppen a fenti kitétel miatt, miszerint jóformán eredetivé vált a fordítás):


Gyarlóság, asszony a neved!
(A.J.)

Jellemgyengeség, nőnemű vagy!
(N.Á.)

Ó, mily gazember s pór rab vagyok én!
(A.J.)

Micsoda egy utolsó féreg vagyok!
(N.Á.)

A látott szellem ördög is lehet,
mert az ölthet oly tetszős hüvelyt.
(A.J.)

Hiszen az a szellem, amit láttam, az ördög is lehet,
az szép alakot is tud ölteni.
(N.Á.)

Tőr lesz e darab,
Hol a király, ha bűnös, fennakad.
(A.J.)

Színházba hát,
fogjuk meg a király bűntudatát.
(N.Á.)

-Tisztünk fönségedé.
-Barátságtok, s viszont.
(A.J.)

-Fenség, öröm, hogy szolgálunk neked.
-Hogy szerettek! Mint én is. Menjetek.
(N.Á.)

Rút csíny nem marad,
Borítsa bár egész föld, föld alatt.
(A.J.)

A gonoszság
napfényre jön, leplezze bár egy ország.
(N.Á.)

És még lehetne sorolni. (Senkit ne tévesszen meg ez a néhány idézet, a kötetben rengeteg kiváló fordítói megoldás található, e példák csak egy problémafelvetést kívánnak alátámasztani!) Természetesen ezek nem (feltétlenül) rossz fordítások! Félre ne értsen senki, csupán e szövegek klasszicizálódott, kanonizálódott jellege vet fel kérdéseket. Két irányvonalat figyeltem meg ezekben a fordításokban. Egyrészt az érthetőségre való törekedést, a szövegek korszerűsítését; másrészt, a szembeszegülést a klasszikus fordításokkal. Ez utóbbi sokszor erőltetett és gyakran kevésbé szép megoldásokat szül. Az előbbi törekvéshez csak annyit, hogy akkor nekieshetnénk akár Az ember tragédiájának is, hogy akkor írjuk újra, mert ez a fene emtívín nevelkedett nemzedék már nem ért belőle semmit. Persze vállalom a tényt, hogy elfogult vagyok.

A lényeg, hogy még ezeket a teljesíthetetlen vállalkozásokat is beleszámolva, egy pontos munkával gazdagodtunk, mely egy kicsivel megint közelebb engedi Shakespeare-t a kor olvasójához. Mindenkinek hangsúlyozottan ajánlom, mi több: meggyőződésem, hogy alanyi jogon kellene juttatni mindenkinek egy-egy Shakespeare kötetet.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!