Saiid: Minden vers lehet slam, de nem minden slam vers

Valuska László | 2014. augusztus 26. |

Könyves magazin 2014. nyár

Színes, 96 oldalas magazin, csak könyvekről és írókról

Mit találsz a magazinban?

  1. Grecsó Krisztián és a Viharsarok
  2. Interjú Sofi Oksanennel és Szegedy-Maszák Marianne-nal
  3. Bemutatjuk Kun Árpádot
  4. X-Men és a másság
  5. A modern fantasy kezdetei

Fontos tudni!

  1. A magazint megrendelheted online kedvezménnyel: Bookline
  2. A Libri boltokban és újságárusoknál is megvásárolható
  3. Még több infó a magazinról>>

 

Libri-Shopline, 2014, 96 oldal, 870 HUF/5 pont + 199 HUF

saiid-9314-ok-pp.jpgFotó: Valuska Gábor

Az irodalmi folyóiratokban azon vitatkoznak, hogyan viszonyul a költészethez a slam poetry, jobb vagy rosszabb nála, csak káromkodva szóvicceket mondanak benne, vagy több is van mögötte. Pedig az utóbbi évek egyik legizgalmasabb kulturális jelensége a slam poetry, amely demokratizálta a költészetet: 3 percre bárki kiállhat a színpadra, hogy szövegével megnyerje magának a közönséget. A slam poetry sikerének alapja, hogy egyszeri és megismételhetetlen, performatív, erősen közéleti és egyszerre hat rá Parti Nagy Lajos és a hiphop. A műfaj itthon 2006-ban indult el a Műcsarnokban az akkori igazgató, Petrányi Zsolt szervezésében. Az egyszeri alkalomra tervezett eseményből az utóbbi évek legerősebb kulturális közössége alakult ki: négy-ötszázfős slamversenyek, kétszázfős klubestek, országos egyéni és csapatbajnokságok, alkarra tetovált verssorok mutatják, hogy a kánont és a mainstreamet megkerülve milyen jó dolog jöhet létre.

A Könyvhétre jelenik meg a magyar irodalom- és slamtörténet első slamkönyve, a Slam.Pont, amelyből sorozatot tervez a kiadó. Az első kötetben André Ferencet, Mavrák Kata Hugee-t és Süveg Márk Saiidot mutatják be az olvasóknak. Az országos slam poetry bajnokot, az Akkezdet Phiai rapcsapatból ismert Saiidot kérdeztük az utóbbi pár évről, a vers és slam poetry viszonyáról, illetve a kanonizálódásról.

Kapcsolódó cikk:

A slam poetryt lehetetlen kinyomtatni

A szó fegyver?

Valóban. Támadásra és védekezésre egyaránt használható. A fegyvert előbb alkotta meg az ember, mint a szavait. Egy ilyen erős fegyver rossz kezekben nagyon ártalmas tud lenni, „okosan a szóval, mert a szó hatalom".

A vers halott?

Igen, a vers halott, és vidéken van eltemetve. Nem is, a vers tetszhalott. Sőt a vers egy zombi – egy szép zombi, akinek nőnek a verslábai folyamatosan, ezért bárhova eljuthat, sokkal gyorsabban is akár, mint egy „igazi" zombi.

Mit jelent neked 3 perc?

Hasznos korlátot, ami nyugodtan átléphető bármikor, viszont egyáltalán nem kell feltétlen teljes egészében kihasználni.180 másodperc alatt lényegében minden elmondható, és bármilyen hatás elérhető, ugyanúgy mint egy zeneművel, amelyeknek a könnyűzenében is hasonló a hossza.

„Kosztolányi nem egy Mos Def, nemhogy Jay Z"

Az átjárhatóság a két világ között nem ugyanolyan kaput és utat jelent mindkét oldalról. A Nyugat 100 szövegében a Závada Peti verzéjére reflektáltam: „mert a rap-katona nem Vass István, nemhogy Petri". Azt gondolom, kevesebb költő tudna olyan színvonalon reppelni, mint ahogy MC-k verset írni – vagy csak kevesebben próbálkoznak.

Működhet a költészet versenyként?

A verseny szimplán keret. Nincs olyan nagy jelentősége, mint amennyire belekötnek. Amellett, hogy keretet ad, az egészséges versenyszellem jót tesz a szövegeknek, a felkészülésnek, és ezáltal az előadásnak is. Ez nem magasköltészet, annál sokkal könnyedebb, kifejezetten szórakoztató műfaj, és úgy tűnik, most éppen igencsak működik.

A cikk eredetileg a Könyves Magazin 2014. nyári számában jelent meg. Teljes terjedelmében elolvasható a magazinban.

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél