Saiid: Minden vers lehet slam, de nem minden slam vers

Valuska László | 2014. augusztus 26. |

Könyves magazin 2014. nyár

Színes, 96 oldalas magazin, csak könyvekről és írókról

Mit találsz a magazinban?

  1. Grecsó Krisztián és a Viharsarok
  2. Interjú Sofi Oksanennel és Szegedy-Maszák Marianne-nal
  3. Bemutatjuk Kun Árpádot
  4. X-Men és a másság
  5. A modern fantasy kezdetei

Fontos tudni!

  1. A magazint megrendelheted online kedvezménnyel: Bookline
  2. A Libri boltokban és újságárusoknál is megvásárolható
  3. Még több infó a magazinról>>

 

Libri-Shopline, 2014, 96 oldal, 870 HUF/5 pont + 199 HUF

saiid-9314-ok-pp.jpgFotó: Valuska Gábor

Az irodalmi folyóiratokban azon vitatkoznak, hogyan viszonyul a költészethez a slam poetry, jobb vagy rosszabb nála, csak káromkodva szóvicceket mondanak benne, vagy több is van mögötte. Pedig az utóbbi évek egyik legizgalmasabb kulturális jelensége a slam poetry, amely demokratizálta a költészetet: 3 percre bárki kiállhat a színpadra, hogy szövegével megnyerje magának a közönséget. A slam poetry sikerének alapja, hogy egyszeri és megismételhetetlen, performatív, erősen közéleti és egyszerre hat rá Parti Nagy Lajos és a hiphop. A műfaj itthon 2006-ban indult el a Műcsarnokban az akkori igazgató, Petrányi Zsolt szervezésében. Az egyszeri alkalomra tervezett eseményből az utóbbi évek legerősebb kulturális közössége alakult ki: négy-ötszázfős slamversenyek, kétszázfős klubestek, országos egyéni és csapatbajnokságok, alkarra tetovált verssorok mutatják, hogy a kánont és a mainstreamet megkerülve milyen jó dolog jöhet létre.

A Könyvhétre jelenik meg a magyar irodalom- és slamtörténet első slamkönyve, a Slam.Pont, amelyből sorozatot tervez a kiadó. Az első kötetben André Ferencet, Mavrák Kata Hugee-t és Süveg Márk Saiidot mutatják be az olvasóknak. Az országos slam poetry bajnokot, az Akkezdet Phiai rapcsapatból ismert Saiidot kérdeztük az utóbbi pár évről, a vers és slam poetry viszonyáról, illetve a kanonizálódásról.

Kapcsolódó cikk:

A slam poetryt lehetetlen kinyomtatni

A szó fegyver?

Valóban. Támadásra és védekezésre egyaránt használható. A fegyvert előbb alkotta meg az ember, mint a szavait. Egy ilyen erős fegyver rossz kezekben nagyon ártalmas tud lenni, „okosan a szóval, mert a szó hatalom".

A vers halott?

Igen, a vers halott, és vidéken van eltemetve. Nem is, a vers tetszhalott. Sőt a vers egy zombi – egy szép zombi, akinek nőnek a verslábai folyamatosan, ezért bárhova eljuthat, sokkal gyorsabban is akár, mint egy „igazi" zombi.

Mit jelent neked 3 perc?

Hasznos korlátot, ami nyugodtan átléphető bármikor, viszont egyáltalán nem kell feltétlen teljes egészében kihasználni.180 másodperc alatt lényegében minden elmondható, és bármilyen hatás elérhető, ugyanúgy mint egy zeneművel, amelyeknek a könnyűzenében is hasonló a hossza.

„Kosztolányi nem egy Mos Def, nemhogy Jay Z"

Az átjárhatóság a két világ között nem ugyanolyan kaput és utat jelent mindkét oldalról. A Nyugat 100 szövegében a Závada Peti verzéjére reflektáltam: „mert a rap-katona nem Vass István, nemhogy Petri". Azt gondolom, kevesebb költő tudna olyan színvonalon reppelni, mint ahogy MC-k verset írni – vagy csak kevesebben próbálkoznak.

Működhet a költészet versenyként?

A verseny szimplán keret. Nincs olyan nagy jelentősége, mint amennyire belekötnek. Amellett, hogy keretet ad, az egészséges versenyszellem jót tesz a szövegeknek, a felkészülésnek, és ezáltal az előadásnak is. Ez nem magasköltészet, annál sokkal könnyedebb, kifejezetten szórakoztató műfaj, és úgy tűnik, most éppen igencsak működik.

A cikk eredetileg a Könyves Magazin 2014. nyári számában jelent meg. Teljes terjedelmében elolvasható a magazinban.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.